Magyarország keresztény ország? Agusztus 20 felé közeledve aktuális a kérdés.
Ha igen, hogyan lett keresztény?
Hogyan zajlott 1000 körül a pogány nép megtérítése?
Egy cikket ajánlok elolvasásra:
idézet a cikkből:
a magyarországi kereszténység terjesztésének
módszerei is szorosan kapcsolódtak a több évszázados hivatalos katolikus tradícióhoz.
Ennek meghatározó jegye az erőszak alkalmazása volt. Ennek megfelelően a térítések
Magyarországon gyakran a legbrutálisabb államhatalmi eszközök segítségével
folytak, mivel ezek igénybevétele nélkül nemigen tudtak eredményeket elérni. Jellemzően
mutatja ezt a már említett kortárs, Querfurti Bruno beszámolója is. Ő hosszú éveken
át próbálta békés eszközökkel meggyőzni a Maros és Temes folyók vidékén élő
fekete-magyarokat a római vallás igazságairól. Erőfeszítései azonban teljesen eredménytelenek
maradtak. Végül 1008-ban el is hagyta az országot. A következő esztendőben viszont már
örömmel számolt be II. Henrik német-római császárnak arról a frissen kapott hírről,
hogy a fekete-magyarok, akik között ő sikertelenül igyekezett terjeszteni a katolikus
vallást, most mind megtértek. Igaz, sajnálkozva beszámolt a térítés fő eszközéről
is, miszerint: "a mieink némelyeket megvakítottak."
István az európai tradícióhoz igazodva a törvény teljes szigorával igyekezett
kereszténnyé tenni a nép egészét. Előírták, hogy "tíz falu építsen egy
templomot", s országszerte ennek megfelelően folyt az új vallás templomainak létesítése.
Figyelemre méltó tény, hogy e nagyszámú katolikus ingatlant munkára kivezényelt
emberek, mégpedig döntő részben nem katolikus, hanem pogány hit? magyarok építették.
Ehhez a törvényhez köthető annak a mindmáig működő, de korántsem bibliai elvnek a
magyarországi megjelenése, miszerint a katolikus egyház anyagi fenntartása nem csupán
a katolikus hívek feladata, hanem ahhoz az állam nem katolikus lakóinak is tetemes mértékben
hozzá kell járulniuk.
Hogy az elkészült templomok megteljenek emberekkel, István király mindenkit törvénnyel
kötelezett, hogy vasárnap misére menjen. Aki az otthonmaradást választotta – kivéve
ha a tűz őrzése végett tette ezt, nem lévén még gyufa –, azt meg kellett verni,
és megszégyenítésül le kellett kopaszítani. Aki pedig esetleg munkáját akarta végezni
vasárnap, bármit is dolgozott, el kellett kobozni szerszámait és ruháját. Ha például
a mezőn szántott, akkor ökreit vagy lovait el kellett venni tőle, ami többnyire
egyenlő volt számára az anyagi tönkremenetellel.
67-es, ez a válasz téged minősít.
Van a római vallásnak is lapja, például az Új Ember, nem szoktam olvasni, mert nem az én ízlésemnek való, de nem nevezem szennylapnak.
"Anno történelem tanárom azt mesélte hogy kötelezték az embereket a templomba járásra."
Engem is így tanítottak történelem órán, köszönöm a választ.
István harcai elsősorban családi belviszályok voltak, mivel még Géza halálakor sem volt sem a magyarság, sem a Kárpát-medence egységes. A különböző törzsek, nemzetségek más-más rítust követtek, nyugaton nagyrészt római kereszténység, keleten elsősorban a keleti kereszténység, míg déli és délkeleti országrészekben a pogány hiedelem volt elterjedve. A terület egységesítéséért vívott küzdelem ezért vallási színezetet öltött.
István azt ismerte fel előrelátóan, hogy ebben az állapotában nem maradhat fenn a magyarok szuverenitása. Abban az időben a Német-római császárság és Konstantinápoly kiegyezett, és félő volt, hogy felosztják maguk között a Kárpát-medencét. Neki egy egységes országot kellett létrehoznia, amihez az kellett, hogy mindenki behódoljon a fejedelmi ill. később már királyi hatalomnak. Ennek persze voltak ellenzői, így hát ez elkerülhetetlenül fegyveres konfliktusba torkollt.
A X. században sehol nem létezett vallásszabadság. Ha a király Isten kegyelméből uralkodik, és döntései, törvényei, rendeletei legitimitása ebből fakad, akkor ha valaki más hitet követ, az a fennálló társadalmi rend ideológiai alapját kezdi ki. Hiszen ettől kezdve állíthatja azt is, hogy nem ismeri el a királyi hatalmat sem.
István örökül egy egységes, szuverén keresztény országot hagyott, ami meg tudja védeni magát, van identitása, saját kultúrája, és része az európai keresztény világnak. Ami nem rablóhadjáratokból meg félnomád életmódból tartotta el magát, hanem nekiállhattak építeni valamit. Bármily meglepő, ehhez kellenek olyan dolgok, mint törvények, hivatali rendszer, meg egységes pénz meg kincstár. Ezek István előtt nem, vagy csak nagyon kezdetleges formában léteztek csak. Persze, kötelező volt templomba járni, ahogy mindenhol egész Európában. De ne arra gondolj, hogy markos német lovagok álltak minden falu bejáratánál, és nyomták a keresztvíz alá a magyarokat, meg parancsolták őket a templomba. Erre nem volt szükség. A szolgarendűek az urukat követték, nem kényszerből, hanem mert ez volt a társadalmi rend. A X. században nem létezett kiterjedt polgári réteg, nem csak Magyarországon, hanem igazából sehol sem, mivel nem volt még olyan sok város. Urak és szolgák voltak, mert ha nem szolgáltál valakit, magadra maradtál a világban, és senki nem védett meg. Ha a nemzetségfő betért a kereszténységbe, a szolgák mentek vele. Az erőszak az ellenálló harcos arisztokrácia behódoltatására kellett, nem a lakosság ellen szólt. A középkori rendi keresztény állam nem totalitárius rezsim, a vezető réteg közmegegyezésén alapul.
Ateista vagyok, de nem vonom kétségbe a keresztény hagyományokat, hiszen erről szól a történelmünk, az őseink a keresztény vallásban hittek.
Természetesen bizonyára úgy volt, vagy legalább is hasonlóan lehetett, ahogy a kérdező írja, hogy csak erőszakkal és sokára honosodott meg hazánkban a kereszténység, de végül meghonosodott és cirka egy évezreden keresztül uralkodó eszme volt nálunk és Európában is, manapság szerintem már nem jellemző, illetve nincs a vallás abban a helyzetben, hogy bármilyen téren meghatározó elem lehessen, de a törvényeink, szokásaink, erkölcsi nézeteink alapja részben a kereszténység, részben a római jog, részben a kulturális szokásaink, fejlődésünk eredménye.
Ennyire ateista sem határolódhat el a kereszténységtől, ami bármilyen is volt, a mi történelmünk, amit nem lenne szerencsés utólag átírni, hanem el kell fogadni olyannak, amilyen és lehetőleg tanulni kellene belőle.
Nem tudok róla, hogy a Magyarországnak nevezett földterület templomba vagy gyülekezeti házba járna. Arról sincs tudomásom, hogy van-e hite Jézus Krisztusban. Az viszont teljesen világos számomra, hogy a mai Magyarország területén élő emberek jelentős többsége kereszténynek vallja magát – mindenféle kényszerítő eszköz nélkül.
Ne izgulj, nem fogják elkobozni az ökreidet vagy a lovaidat, mert ilyen kérdések fogalmazódtak meg benned :)
"A pár évvel ezelőtti aug.20-i katasztrófa sem volt véletlen, időjárásfüggő.
Isten sosem nézi jó szemmel a bálványimádást és várható volt, hogy lépni fog.."
Próbálj túllépni az Ószövetségen!
"Ilyenkor tömegével jelen vannak a vallásos okkult démonok. Szinte tapinthattóak a jelenlétük."
Én neked szólnék szeretettel, hogy egy-két vallásos démon beléd is szorulhatott:(
Olvasd csak el ezt:
Lukács
9,51 Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
9,52 És követeket külde az ő orczája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek.
9,53 De nem fogadák be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala.
9,54 Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is [2 Kir. 1,10.12.] cselekedett?
9,55 De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek [Mát. 5,44.45] van ti bennetek:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!