Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Magyarország keresztény...

Magyarország keresztény ország? Agusztus 20 felé közeledve aktuális a kérdés.

Figyelt kérdés

Ha igen, hogyan lett keresztény?

Hogyan zajlott 1000 körül a pogány nép megtérítése?


Egy cikket ajánlok elolvasásra:

[link]

idézet a cikkből:

a magyarországi kereszténység terjesztésének

módszerei is szorosan kapcsolódtak a több évszázados hivatalos katolikus tradícióhoz.

Ennek meghatározó jegye az erőszak alkalmazása volt. Ennek megfelelően a térítések

Magyarországon gyakran a legbrutálisabb államhatalmi eszközök segítségével

folytak, mivel ezek igénybevétele nélkül nemigen tudtak eredményeket elérni. Jellemzően

mutatja ezt a már említett kortárs, Querfurti Bruno beszámolója is. Ő hosszú éveken

át próbálta békés eszközökkel meggyőzni a Maros és Temes folyók vidékén élő

fekete-magyarokat a római vallás igazságairól. Erőfeszítései azonban teljesen eredménytelenek

maradtak. Végül 1008-ban el is hagyta az országot. A következő esztendőben viszont már

örömmel számolt be II. Henrik német-római császárnak arról a frissen kapott hírről,

hogy a fekete-magyarok, akik között ő sikertelenül igyekezett terjeszteni a katolikus

vallást, most mind megtértek. Igaz, sajnálkozva beszámolt a térítés fő eszközéről

is, miszerint: "a mieink némelyeket megvakítottak."


István az európai tradícióhoz igazodva a törvény teljes szigorával igyekezett

kereszténnyé tenni a nép egészét. Előírták, hogy "tíz falu építsen egy

templomot", s országszerte ennek megfelelően folyt az új vallás templomainak létesítése.

Figyelemre méltó tény, hogy e nagyszámú katolikus ingatlant munkára kivezényelt

emberek, mégpedig döntő részben nem katolikus, hanem pogány hit? magyarok építették.

Ehhez a törvényhez köthető annak a mindmáig működő, de korántsem bibliai elvnek a

magyarországi megjelenése, miszerint a katolikus egyház anyagi fenntartása nem csupán

a katolikus hívek feladata, hanem ahhoz az állam nem katolikus lakóinak is tetemes mértékben

hozzá kell járulniuk.


Hogy az elkészült templomok megteljenek emberekkel, István király mindenkit törvénnyel

kötelezett, hogy vasárnap misére menjen. Aki az otthonmaradást választotta – kivéve

ha a tűz őrzése végett tette ezt, nem lévén még gyufa –, azt meg kellett verni,

és megszégyenítésül le kellett kopaszítani. Aki pedig esetleg munkáját akarta végezni

vasárnap, bármit is dolgozott, el kellett kobozni szerszámait és ruháját. Ha például

a mezőn szántott, akkor ökreit vagy lovait el kellett venni tőle, ami többnyire

egyenlő volt számára az anyagi tönkremenetellel.



2018. aug. 18. 10:33
1 2 3 4
 11/38 anonim ***** válasza:
0%
8 A körmenetet azt útálja ahol az emberek bálványoknak tisztelegnek, és azokat ünneplik "államalapítási ünnep"-ként.
2018. aug. 18. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/38 A kérdező kommentje:

Az előző bejegyzés kapcsán egy másik cikket olvastam el, ebben is érdekel a véleményetek.


Kinek a jobbkeze az, amit a körmenetben körbe visznek? Valóban igazolhatóan István királyé?


[link]


részlet a cikkből:

"

Kinek a keze?



A magyar ereklyék között a középkor és az ellenreformáció óta kiemelkedő

szerepet tölt be az István király jobb-kezének tulajdonított mumifikálódott kéz,

illetve állítólagos koponyája. Századunkban a Horthy-rendszer "keresztény

kurzusa" idején értékelődött fel a "Szent Jobb" kultusza. Olyannyira, hogy

1933-ban a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéken per kezdődött Nagy Lajos

református lelkész ellen, aki a Kálvinista Szemlébe írt olvasói levelében a

"legvaskosabb bálványimádásnak" és "valóságos fetisizmusnak" minősítette

az augusztus 20-i, budavári Szent Jobb-körmenet során történteket. Különösen azt

találta botrányosnak, hogy a Magyar Rádió helyszíni tudósítója a közvetítés

során az egész ország lakóit, sőt a határon túl lakó magyarokat is

felszólította, hogy: "boruljunk le és imádkozzuk el azt a régi imádságot, melyet

Nürnbergben találtak az 1480-as években, egy elfelejtett nyomtatványon: "Oh

dicsőséges szent jobbkéz, melyet magyar óhajtva néz, drága kincse népünknek, nagy

öröme szívünknek. Kérünk, áldd meg országunkat, óh, szent Kéz, óh szent Kéz,

légy oltalmazónk és örökös pajzsunk!" (Megjegyzendő, hogy az ima szövege XVIII.

századi hamisítvány.) A Királyi Büntetőtörvényszék vallás elleni kihágás és

nemzetgyalázás címén nyolc napi elzárásra és 300 pengő pénzbüntetésre ítélte

a lelkészt.


A református egyház részéről tiltakozások hangzottak el az eljárás és az ítélet

ellen, ugyanakkor az Actio Catholica szervezet országos elnöksége kinyilvánította,

hogy "megnyugvással vette tudomásul azt a bírói ítéletet, amely Szent István

első királyunk dicsőséges jobbjának tiszteletben tartását megvédelmezte azokkal

szemben, akik ezt a tiszteletben tartást fetisizmus vádjával bélyegezték meg".


Újabb bírósági perhez vezetett ugyanebben az évben Szabó István református

lelkész terjedelmes tanulmánya, A "Szent Jobb" kalandos története. A lelkészt egy

hónap, 3 évre felfüggesztett börtönnel és 1500 pengő pénzbírsággal sújtották,

ő azonban 1936-ban új kiadásban jelentette meg munkáját. Ebben hangsúlyozta, hogy

mivel csupán feltételezés, hogy a Szent Jobb valóban István király keze lett volna,

így egyáltalán nem méltányos egy hipotetikus tárgy megsértéséért

börtönbüntetésre ítélni valakit. Javasolta, hogy "mielőtt a szent jobbnak

megsértéséért bárkit a bíróság elítélhetne, emeljék ki tartójából a

megsértett ereklyét, adják azt egy protestáns és katolikus tudósokból,

anatómusokból, archeológusokból álló bizottság kezébe, és tisztázzák a

megbántott ereklye mivoltát, korát és származását."


Közismert, hogy István királyt 1038-ban történt halálakor a székesfehérvári

királyi bazilika közepén elhelyezett díszes szarkofágban helyezték nyugalomra.

Néhány évtizeddel később azonban – feltehetően az 1061-es pogánylázadás

kapcsán – a királysír feldúlásától tartó kanonokok kiemelték a testet, s azt a

bazilika járószintje alatt készített sírba helyezték. Innen emelték ki

maradványait szentté avatásához 1083. augusztus 20-án. A holttest kiemelésének

körülményeit részletesen leíró Hartvik-féle István legendában (XII. század

eleje) találkozunk először a király jobb karjának említésével. A szerző beszámol

arról, hogy a sírt teljesen elborította a talajvíz, melyből csak igen

körülményesen tudták a különböző csontokat kiemelni. Mivel közismert volt, hogy

Istvánt jobb kezére húzott híres gyűrűjével temették el, e gyűrűt "a

folyadékban sokáig keresték", de nem találták. Hamarosan kiderült, hogy a király

ép állapotban megmaradt jobbkezét, rajta az azonosítást biztosító "csodás

mív?" gyűrűvel a királyi bazilika kincstárának őre tulajdonította el és

őrizte. Az ő birtokán épült fel tehát a Szent Jobb tiszteletére emelt monostor,

amelynek főoltárán a László király által készíttetett díszes ereklyetartóban

őrizték a középkor századai folyamán, majd átvitték Székesfehérvárra.


Mohács után kezdődött a Szent Jobb történetének – Györffy György, az egyik

legtekintélyesebb István-kutató szavaival élve – "igazolatlan" korszaka.

Székesfehérvárt a törökök 1543-ban elfoglalták, majd szabad rablás kezdődött. Az

ereklyének ettől kezdve nyoma veszett. Csaknem fél évszázaddal később 1590-ben

bukkan fel egy jobb kézfej a mai Dubrovnik egyik kolostorában. Tőlük szerezte meg ezt

Mária Terézia 1771-ben, s hozatta ünnepélyes külsőségek közepette Budára.


Az ereklye hitelességével szemben igen erőteljes kétségek merülnek fel: az ökölbe

szorított puszta kézfej minden azonosításra szolgáló, hitelesítő jel nélkül

került a szerzetesek birtokába, török kereskedőktől történt vásárlás útján.

(Egyes kutatók szerint az akkoriban török uralom alatt álló Egyiptomból származó

múmiadarab lehet.) Kérdés az is, hogy miként rövidült a Mohácsig következetesen

teljes jobb karként emlegetett ereklye kézfejjé. A legnyomósabb érv az ereklye

hitelességével szemben, hogy hiányzik róla az a nevezetes gyűrű, amely alapján a

Hartvik-féle leírás szerint már László korában is azonosították. Csaknem

bizonyosan állítható az is, hogy e kézfejen soha nem is volt ilyen gyűr?: az

ökölbe szorított ujjak kizárják ezt a lehetőséget. Semmi sérülés nincs rajtuk,

ami a gyűr? esetleges eltávolítására utalna. Egyedül a hüvelykujjon találhatók

külsérelmi nyomok, ezen az ujjon azonban a legritkább esetben viseltek gyűrűt.

"

2018. aug. 18. 11:39
 13/38 A kérdező kommentje:
A szerző történész.
2018. aug. 18. 11:40
 14/38 HaEv ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!

Hát ezt a két nagyon hosszú cikket elolvasni ahhoz, hogy válaszolhasson az ember a kérdésedre anélkül, hogy ki legyen okítva...

Nos, inkább csak a kérdő mondatra koncentráltam.

Egy ország azért nem lehet keresztény, mert a Biblia Istene személyes. Tehát a válaszom a nem.

Augusztus 20. egy mezőgazdasági ünnep is: az első kenyér ünnepe. Aztán az államalapításé is, ez meg egy "államháztartási" ünnep. Ehhez nem kell "keresztény" országnak lenni, ez minden országban megvan. És ahol demokrácia és béke van, ott meg is ünneplik. - De természetesen te nem ezt az oldalát akarod megközelíteni - legalábbis a cikkek nagyjáboli átfutása után ezt látom. Kizárólag a Katolikus Egyház ehhez a dátumhoz kötött ünnepével foglalkozol, ami ezért sok magyar embert kizár a beszélgetésből. Semmi gond, csak a kérdésből ez nem derül ki, csak ha a hosszadalmas cikket fáradtságos munkával elolvassa az ember. Ráadásul saját szavaiddal nem is nagyon írsz.

De nem gond, az oldal engedi, ahogy azt is, hogy én is megfogalmazhatok a véleményem ezzel kapcsolatban.

2018. aug. 18. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/38 A kérdező kommentje:

"Egy ország azért nem lehet keresztény, mert a Biblia Istene személyes. Tehát a válaszom a nem."

Egyet tudok érteni a válaszoddal.


Az államalapítás és a tüzijátékkal semmi bajom (ha nem giga sok pénzt emészt fel, és közben kréta sincs a suliban), inkább a vallási háttér érdekel, hogy hogyan "térítették meg" a magyarokat, és hogy mi is az a csontdarab, amit körbekísérnek az ünnepi körmenetben.

2018. aug. 18. 12:27
 16/38 anonim ***** válasza:
49%

Valamikor azt a szerepet is az egyházak töltötték be, amit most a politikai pártok. A reformáció és ellenreformáció rengeteg gazdasági kérdéssel is foglalkozott, nem csak a hitéleti kérdésekkel. István korában hasonló lehetett a helyzet. A nomád állattenyésztés állt szembe, az akkorra már megerősödött letelepedett földműves gazdálkodással.


Az én olvasatomban manapság a legfontosabb parancsolat a "szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" illetve a "Ne ölj".


Ehhez képest az ország keresztény hitre térítése rengeteg vérrel járt. Szerintem itt nem a vallási, hanem a gazdasági és hatalmi váltás volt a lényeges.


Hogy manapság miért nem térünk vissza az ősi magyar vallásra?

Mert hosszú idő alatt (ezer év azért hosszú idő) a régi vallás szinte teljesen eltűnt, valamint a régi vallás egy nomád nép vallása, ma letelepedett életet élünk.

2018. aug. 18. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/38 anonim ***** válasza:
80%

"A cikk szerzője történész."

Igen? Mert semmilyen publikációja nincs (ennél a cikknél is hivatkozások sehol, ugyan minek is az..?) Viszont ahogy látom a hitgyülinél szívesen beszél. Ami nem baj, ha lenne komolyabb kutatás, publikáció a háta mögött.

Inkább javaslom Gerics József munkáit Magyarország középkori történelmével kapcsolatban.

Sajnos tőle linkelni nem nagyon tudok, mert könyv formájában vannak meg a művei, de szeretettel ajánlom volt tanárom írását a témában: [link]

2018. aug. 18. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/38 anonim ***** válasza:
85%

(bocsánat az offért)


#6. Isten: "A 2006-os augusztus 20-a meg különösen b4sz0djon meg!" :) A többivel nem volt baja? XD

Csak aztán nehogy úgy járj, mint egy amerikai Pásztor, aki azt mondta, hogy Isten természeti katasztrófákkal bünteti a homoszexuálitást: elvitte az árvíz a házát. Ha-ha-ha.

[link]

2018. aug. 18. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/38 anonim ***** válasza:
0%
Ne legyenek illúzióid, szerinted az összes többi európai országban hogy terjed el a kereszténység?
2018. aug. 18. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/38 anonim ***** válasza:
70%

A hetek.hu nem túl megbízható forrás ebben a témában, mivel zsidó oldal, ennélfogva nem túl kereszténybarát, hogy finoman fogalmazzak.

Amúgy attól függ, mit értünk keresztény ország alatt. Szekuláris ország vagyunk (az egyháznak nincs beleszólása a kormányzásba), ilyen értelemben nem keresztény ország. Az emberek többsége keresztény, ilyen értelemben keresztény ország.

2018. aug. 18. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!