Ki az akit felháborít a pedofil papok és az őket rejtegető hazug egyház ténykedése?

Undorító dolog, mindig is elítéltem az ilyen dolgokat. És vallásos sem vagyok, pedig bele akartak erőszakolni... De hál' istennek nem ment :D

Szerintem tényleg iszonyú undorító dolog, és az is, hogy utána meg prédikálnak. De igazából...nem lepődtem meg rajta. :S

Szerintem nem minden pap gonosz és pedofil, csak a 60%-uk :D

De azért persze, hogy eltussolják! Mint a népírtások támogatását stb.

Napjainkban kik vállalják Goebbels szellemi örökségét? "

"Nap mint nap újabb és újabb szexuális bűncselekmények kerülnek elő, amelyeket nagyszámú katolikus pap követett el. Sajnos nem csak egyedi esetekről van szó, hanem egy olyan ilyesztő méretű kollektív morális krízisről, amilyet az emberiség a történelme során még nem tapasztalt. Sok pap és szerzetes már beismerte tetteit. Esetek ezrei kerültek a bíróságok elé, de ez bizonyára csak töredéke a teljes valóságnak, mivel sok elkövetőt elrejt és védelmez a hierarchia. " Ez a New York Times vezércikke lenne 2010-ből? Nem.

""Goebbels, a nemzetiszocialista propagandaminiszter 1937-ben kampányt szervezett a katolikus egyház lejáratására. Ez volt a nácik válasza XI. Piusz “Mit brennender Sorge” kezdetű enciklikájára, amint az a német katonai kémelhárítás főnöke, Wilhelm Canaris által XII. Piuszhoz eljuttatott dokumentumokból kiderül.

”Nap mint nap újabb és újabb szexuális bűncselekmények kerülnek elő, amelyeket nagyszámú katolikus pap követett el. Sajnos nem csak egyedi esetekről van szó, hanem egy olyan ilyesztő méretű kollektív morális krízisről, amilyet az emberiség a történelme során még nem tapasztalt. Sok pap és szerzetes már beismerte tetteit. Esetek ezrei kerültek a bíróságok elé, de ez bizonyára csak töredéke a teljes valóságnak, mivel sok elkövetőt elrejt és védelmez a hierarchia.”

Ez a New York Times vezércikke lenne 2010-ből? Nem. A szöveg Joseph Goebbels (1897-1945), a Harmadik Birodalom propagandaminisztere 1937 május 28-i beszédéből származik. Ez a nemzetközileg is ismertté vált beszéd annak a kampánynak csúcspontját jelentette, amelyet a nemzetiszocialista rezsim a katolikus egyház lejáratására szervezett, mondván, hogy az egyház sok pedofil papnak ad helyet és menedéket.

1937-ben 276 szerzetest és és 49 egyházmegyeés papot tartóztattak le. A letartóztatások valamennyi német egyházmegyeét érintették, hogy olyan hosszú ideig szerepeljenek botrányok az újságok címlapjain, amig csak lehet.

XI. Piusz (1857-1939) 1937 március 10-én Mit brennender Sorge kezdetű enciklikájával elítélte a náci ideológiát. Ugyanezen hónap végén indított a Goebbels vezette náci propagandaminisztérium egy kampányt a katolikus papoknak tulajdonított szexuális visszaélések témájában. Hogy hogyan tervezték meg és hogyan vitték végig ezt a kampányt, ez ismeretes a történészek előtt. Mindez egy kémregénybe illő történetnek köszönhető.

1937-ben Wilhelm Canaris tengernagy volt a német katonai kémelhárítás főnöke. Ez a férfi egyre inkább náci-ellenessé vált, amely odáig vezetett, hogy ő szervezte meg a Hitler elleni 1944-es sikertelen merényletet, amiért 1945-ben felakasztották. Canaris helytelenítette Goebbels egyházellenes intrikáit és egy Josef Müller (1878-1979) nevű katolikus ügyvéd révén egy sor erről a témáról szóló szupertitkos iratot juttatott el Rómába.

Müller több alkalommal vitt titkos dokumentumokat Rómába XII. Piuszhoz (1876-1958), aki ezeket néhány jezsuitára bízta, hogy tanulmányozzák át őket. (Müllert végül letartóztatták és a Dachau-i koncentrációs táborba került. Ezt túlélve a háború után bajor igazságügyi miniszter lett.)

A vatikáni államtitkár Walter Mariaux (1894-1963) német jezsuitát bízta meg a dokumentumok vizsgálatával. Mariaux a ”Pauluskreis” nevű német náciellenes szervezet alapítója volt, akit később biztonsági okból Braziliába és Argentínába küldtek mint misszionáriust. Ott egy Mária kongregáció vezetőjeként nagy hatással volt egy egész katolikus generációra, ezek között volt többek között a neves brazil filozófus Plinio Correa de Oliveira (1908-1995), aki Mariaux Sao Paolo-i csoportjának volt tagja. Mariaux 1940-ben két kötetben publikálta a katolikusok nácik álatali üldözésének dokumentumait (Londonban angolul és Argentinában spanyolul, ”Testis Fidelis” álnéven). Az összesen több mint 700 oldalnyi dokumentum és kommentár világszerte nagy visszhangot keltett.

A ”morális pánik” kifejezést a szociológusok az 1970-es évek óta használják. Azt a jelenséget írják le vele, amikor mesterséges úton hoznak létre társadalmi méretű felháborodást azáltal, hogy valós tényeket felnagyítanak, valós esetszámokat eltúloznak a ”statisztikai folklór” és olyan ”felfedezések” révén, ahol régi ismert eseteket újként mutatnak be. Valós esetek vannak, de szisztematikus ”felturbózás” zajlik, hogy úgy tűnjön, mintha sokkal több eset lenne, mint amennyi a valóságban előfordult.

Anélkül, hogy ismerhette volna a mai szociológia eredményeit, 1937-ben Goebbels olyan választ adott a Mit brenneder Sorge enciklikára, amely szociológiai típusesete annak, hogyan kell morális pánikot kelteni.

Mint általában a morális pánik esetében, a tények nem teljesen légbőlkapottak. Már az enciklika megjelenése előtt jelentettek Németországból néhány kiskorúakkal szembeni visszélést. Maga Mariaux is vétkesnek tartott egy szerzetest Bad Reichenall-ból, csakúgy mint egy laikus tanárt, egy kertészt és egy pedellust. El is ítélték őket már 1936-ban. A bajor oktatási minisztérium ezután teljesen aránytalan intézkedésként négy szerzetesrendet kitiltott az oktatásból megfelelve a kormány cáljainak, amely a katolikus iskolák létalapjait kívánta felszámolni. Mariaux még egy esetben hagyta nyitva a bűnösség lehetőségét. Ebben az esetben, amely a rajnavidéki Waldbreitbachban történt, ferencesek voltak érintettek. Későbbi történészek azonban nem tartják kizártnak, hogy itt is a nácik hamis vádjairól volt szó.

Ez a néhány, de valós ügy kemény reakciót váltott ki a német püspökökből. 1936 június 2-án Münster püspöke Boldog Clemens August von Galen (1878-1946) - aki a náciellenes katolikus ellenállás egyik vezetője volt és akit XVI. Benedek 2005-ben avatott boldoggá – valamennyi vasárnapi szentmisén felolvastatott egy nyilatkozatot, amelyben kifejezte ”fájdalmát és sajnálkozását” ezek felett az ”utálatra méltó bűnök” felett, amelyek ”szent egyházunkat szégyenbe borítják”. 1936 augusztus 20-án, a Waldbreitbachban történtek után a német püspökök közös pásztorlevelet adtak ki, amelyben ”súlyosan elítélték” a felelősöket és hangsúlyozták, hogy az egyház együttműködik az állami bíróságokkal.

1936 végén úgy tűnt, hogy a német püspökök megoldották a problémát azokkal a szigorú intézkedésekkel, amelyeket e néhány (részben egyébkén nem egyértelmű) eset után hoztak. A püspökök azért finoman utaltak rá, hogy az állami iskolákban, sőt magában a rezsim ifjúsági szervezetében, a ”Hitlerjugend”-ben is, sokkal magasabb volt azon szexuális visszaélések száma, amelyek elmarasztaló bírói ítélethez vezettek, mint amennyit a katolikus papság körében találtak.

XI. Piusz nácizmust elítélő enciklikája vezetett az 1937-es nagy kampányhoz. Mariaux bebizonyította ezt könyvében, ahol ismerteti azokat a nagyon részletes utasításokat, amelyeket Goebbels alig néhány nappal az enciklika megjelenése után adott a Gestapo, Harmadik Birodalom politikai rendőrsége és főleg az újságírók számára. Ebben felszólította őket, hogy újra foglalkozzanak az 1936-os esetekkel és más még régebbi ügyekkel valamint, hogy folyamatosan tartsák a felszínen ezeket az ügyeket a közvélemény előtt. Goebbels a Gestaponak parancsba adta, hogy találjanak tanúkat, akik hajlandók papok ellen feljelentést tenni, továbbá, hogy ezeket azonnali letartóztatással kell fenyegetni, ha nem működnének együtt még akkor is, ha csak gyerekek.

A német közmondás, hogy ”egy bíró van Berlinben”, azt jelenti, hogy az ember hisz a bíróságok aktuális kormányoktól való függetlenségében, bizonyos határok között még igaz volt ez időtájt. Az enciklika után letartóztatott 325 pap és szerzetes közül csak 21-et ítéltek el. Csaknem bizonyos, hogy közöttük is volt néhány ártatlanul elítélt. Csaknem valamennyit koncentrációs táborba küldték, ahol sokuk meg is halt.

Azok az erőfeszítések azonban, amelyekkel a katolikus egyházat a nemzetközi közvélemény előtt le akarták járatni erkölcstelenség és a papok közötti pedofilia vádjaival mégsem nem jártak sikerrel.

Canaris és barátai bátorságának valamint a jezsuita detektiv Mariaux kitartásának köszönhetően az igazság már a háború évei alatt kiderült. Goebbels rosszindulatú akciója ugyanis még nagyobb felháborodást okozott és a bombának szánt pedofil papok ügye, valódjában a náci propagandisták kezében robbant fel."

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

A tököm tele van már a sok Goeebelstanitvánnyal,

[link]

A pedofil tettek elkövetőinek 99,7 százaléka nem egyházi személy

2010. április 30. 16:05

A kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések tettese csupán az esetek 0,3%-ában keresendő az egyház berkein belül – állítja Reinhard Haller törvényszéki pszichiáter, aki az ORF-nek adott interjúban beszélt erről.

A legtöbb ilyen eset családban vagy zárt rendszerekben fordul elő, például egyesületekben. „De erre a tényre a mai helyzetben csak kevesen figyelnek" – fogalmazott. A pszichiáter szerint azt a távlati célt kellene kitűzni, hogy minden ilyen esetre fény derüljön, ne csupán az egy speciális csoporton belül történtek kerüljenek reflektorfénybe.

Egyszerre kell védelmezni az áldozatok érdekeit és megtalálni annak módjait, hogyan lehet kiemelni a tetteseket vagy a potenciális tetteseket a katolikus egyházban zajló gyermek- és ifjúsági munkából.

Érdemes megemlíteni, hogy a számokat illetően a pszichiáter véleményét igazolják az Élet és Irodalom adatai is, amelyek szerint a német pedofilügyek egy százaléka sem köthető a katolikus egyházhoz.

"Nem tudom, ki jött Jehova tanúival és miért, de náluk nincsenek is papok, szóval biztos nagyon sokat ért az illető a témához... :) "

A válaszoló védte a pedofilokat. Ez a katolikusok és jehva tanúinak szokása. Ezért kérdeztem.

A pedofilia elleni harcnak mi lesz a következő állomása? Be fogják tiltani a családi életközösséget? " A szexuális zaklatásoknak több mint a fele a családban történik. Ez még inkább igaz az erőszakos cselekményekre"

[link] M_id=1&m_op=view&id=32063&rovat=9

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__81883..

[link]

HOGYAN EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ EGYHÁZ SZENTSÉGE A BENNE TAPASZTALHATÓ BOTRÁNYOKKAL?

Válasz:

Az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai súlyos bűnösök. Az Egyház ui. Jézus Krisztus keresztáldozatának és a Szentlélek megszentelő tevékenységének köszönheti szent mivoltát.

Magyarázat:

Az Egyház szent, mert a végtelen szent Isten alapította; szent, mert jegyese, Jézus Krisztus sugárzik át rajta, aki életét adta az Egyházért; és szent, mert a Szentlélek őrzi. Az Egyház szentsége természetesen nem jelenti tagjainak bűntelenségét. Az Egyház nem tagjaiban, hanem céljaiban és Főjében szent. Azáltal szent, akihez tartozik és aki alapította, s nem azok által, akik hozzá tartoznak, annak ellenére, hogy nem ritkán egyes tagjaiban is felragyog az Egyház szentsége. Az atyák az Egyházat „bűnösökből álló bűntelennek" nevezték, sőt Clairvaux-i Szt. Bernát kifejezése még élesebb: Sancta Meretrix (Szent Szajha).

A bűnös ember így az Egyház szentségét meg sem karcolhatja. Vagy azért, mert a bűnös tagnak olyan súlyos a vétke, hogy el is veszítette az Egyházhoz való tartozását, vagy azért, mert bűnbánata és Krisztus kiomló vére által megszentelődik.

Igazolás:

Szt. Pál apostol tanítja, hogy Krisztus szentségessé tette Egyházát: „Ragyogóvá akarta tenni az Egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen" (Ef 5,27). Az Apostol szerint: „Isten temploma szent, ti vagytok az" (1 Kor 3,17). Ezért mondjuk: Szent Egyház.

Szt. Pál apostol is súlyos hibákat és bűnöket talál már a korai Egyházban is, de meg sem fordul a fejében, hogy az Egyház megszűnt volna Egyháznak és szentnek lenni. Kiközösítést követel és nem új alapítást: „Egyébként az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok közt sincs, hogy tudniillik valaki apja feleségével él. S ti még kérkedtek, ahelyett, hogy bánkódnátok, és kizárnátok magatok közül, aki effélét művel" (1 Kor 5,1).

Júdás is bemocskolta személyét és apostoli hivatalát, de az a többi apostolt nem érintette. Bűne és következményei csak reá szállottak, nem az Egyházra: „Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei" (ApCsel 1,17).

Szt. Péter is megtagadta Jézust, de bűnbánatát elfogadta Krisztus, és az Egyház vezetője maradt, bár Jézus megkövetelte tőle a hitvallást: „Majd harmadszor is megkérdezte tőle: »Simon, János fia, szeretsz engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: »Szeretsz engem?« S így válaszolt: »Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.« Jézus ismét azt mondta: »Legeltesd juhaimat!«" (Jn 21,17).

Maga Jézus is megmondta, hogy a bűnök és a botrányok elkerülhetetlenek egy közösségben, ez azonban csak a személyre nézve jár következményekkel: „Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak. De jaj annak, aki okozza őket!" (Lk 17,1).

Sokan úgy gondolják, hogy a Római Egyház már rég megromlott s csak idők kérdése, mikor omlik végleg össze. Ennek határozottan ellentmond Jézus csalhatatlan ígérete, hogy ő Egyházával marad „mindennap, a világ végezetéig" (Mt. 28, 20), s az a másik kijelentése is, hogy amíg az Egyház Szent Péter sziklatalapzatán áll, addig „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" (Mt. 16, 18).

Az Egyház nem csak a „szentek egyháza”

Jer 32,32-35 – ószövetségi papok és vezetők gyermekáldozatokat mutattak be.

2Kir 23,6-7 – Az Úr templomában szakrális prostitúció folyt.

Jn 12,4-6 – Az apostolok között is volt bűnös. (vö. Mt 16,14-16)

Mk 14,50 – Az összes apostol „magára hagyta és elmenekült.”

Mk 14,66-72 – Péter apostol háromszor tagadta meg Jézust.

Jn 20,24-25 – Tamás apostol kételkedett Jézusban.

Mt 13,47-50 – Az Egyházban is vannak bűnösök. (vö. Mt 13,24-30; 1Kor 5,1-2; 11,18-22; Jel 2,4-5;.10.14-16; stb.)

ApCsel 20,28-30 – Az Egyház vezetői között is lesznek bűnösök.

Róm 3,3-4 – „Ha vannak, akik hűtlenek lettek, vajon nem teszi hitetlenségük Isten hűségét hatástalanná? Egyáltalán nem.”

2Tim 2,13 – „ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.”

Jn 11,51-52 – Bűnös ember is lehet tévedhetetlen.