Ha a szeretet volt a cél, miért nem teremtette Isten az embert olyannak, mint a többi állatot?

Egy kutya olyan, önzetlen szeretetre képes, amire kevés ember, ezt aláírom. Voltak kutyáim, akik feltétel nélkül szerettek. Imádtam, imádom őket a mai napig, hozzá fogható lényekkel még nem találkoztam!

Lelkiismeret furdalásuk az viszont nincs. Egy madarat úgy kinyírnak, mintha ez természetes lenne. Örülnek is neki.

Fogalmazzunk úgy ebben a kontextusban, hogy olyannak teremtette. Csak az ember tudatra ébredt, ezt nevezhetjük bűnbeesésnek.

A szégyen, a jó és a rossz tudása, a "test eltakarása", a meztelenség észrevétele a Bibliában mind ezt szimbolizálják. Az ember a mai emberré vált, társadalmat épített és földet művelt (Isten mondja Ádámnak, hogy nehéz munkával, verítékkel szerzi majd kenyerét) és halandó lett (magyarán van haláltudata, van fogalma a halálról, az állat nem reflektál a halálra, ilyen értelemben "halhatatlan".)

Vagy egy kupac mítosz írja le különböző kultúrákban ezt az emberré válási folyamatot, Aranykor mítoszok meg hasonlók.

"A kutya nem azért ragaszkodik az emberhez, mert annyira nagy szeretet él benne iránta, hanem a falkaösztön miatt. Például a kutya gazdája a falkavezér (feltéve ha jól van nevelve), a gazda gyerekei falkatagok, stb..."

Az asszony nem azért ragaszkodik a férjéhez, mert annyira nagy szeretet él benne iránta, hanem a falkaösztön miatt. Például az asszony férje a falkavezér (feltéve ha megfelelően potens partnert választott magának), a férfitől született gyerekek a falkatagok, stb...

Az állatok sokkal őszintébbek,bizonxos szinten jobbak nálunk de az ő szeretetük,hűségük az más minőségű mint az embereké.Hiszen ha egy állatot szeretetben nevelik, tanítják,akkor azt a szeretetet sokszorosan adja vissza mert ilyen a természete.

Ugyanez embereknél nem ilyen egyszerű, mert akármilyen jó nevelést kap,az a saját döntése hogy ő a szeretet vagy a harag útját járja

"Azt állítottad, volt már kutyád. Annyira sem figyeltél oda rá, hogy feltűnjön, hogy van morális érzéke? Képes felfogni ha rosszat tett, és emiatt rosszul érezni magát, van lelkiismerete."

Személyeskedésen kívül maradjunk inkább az érvelésnél. A kutya nem azért fogja fel, hogy rosszat tett, mert egy belső lelki indíttatásból képes a jó és a rossz megkülönböztetésére, hanem azért, mert előtte már vagy 10-szer letoltam, hogy hagyja abba, amit csinál. Míg a szomszéd kutya, amelyiket nem úgy nevelték, hogy ne tépje szét a kóbor macskákat, simán megteszi, mert nem tanították meg neki, hogy rossz, amit csinál.

De akkor gondoljuk át a te gondolatmeneteddel a témát! A kutya képes a morális gondolkodásra, tud különbséget tenni jó és rossz között, döntését megfontolja és a lelkiismerete szerint cselekszik. Ergo felelős a döntéseiért. Ha egy kutya (és mondjuk tegyük fel, nem beteg az állat) halálra marcangol egy embert, akkor ez az ő morálisan meghozott döntése volt. Büntethető? Úgy gondolom akkor, hogy igen.... Nem lehet a gazdáját teljes mértékben felelőssé tenni, hiszen a kutya meg tudja különböztetni a jót és a rosszat. Magától tudta, hogy rossz, amit tesz, mégis megtette.

Elolvastam egyébként az írásokat, de úgy látom, hogy itt komoly értelmezési problémák vannak. Az etológia sem azt mondja, hogy az állat morális döntéseket hoz, hanem hogy tanult magatartásformákat követ. Az ember is egyébként zömében tanult magatartásformákat követ (ezért nagy a felelőssége a nevelésnek), de képes többre is. Vannak olyan lelkiismereti törvények, ami a lelkébe vannak írva. Neked is. Nekem is. És igazából még a sorozatgyilkosnak is, csak mivel szabad akaratot kaptunk, ezért megtehetjük azt is, hogy nem a jót választjuk.

"Az asszony nem azért ragaszkodik a férjéhez, mert annyira nagy szeretet él benne iránta, hanem a falkaösztön miatt."

Akkor miért tesz tönkre családokat a megcsalás? Miért tesz tönkre gyerek-életeket, ha pl. az apa lelép egy másik nővel?

Nem tudom, de a kutyám apjának is több "nője" volt, az anyakutyát a "férje" többször megcsalta szebbnél szebb versenygyőztes szukával. Valahogy mégsem lett lelki sérült sem az anyakutya és az én kutyám gyerekkorát se tette ez tönkre... :D

#18

"A kutya nem azért fogja fel, hogy rosszat tett, mert egy belső lelki indíttatásból képes a jó és a rossz megkülönböztetésére, hanem azért, mert előtte már vagy 10-szer letoltam, hogy hagyja abba, amit csinál."

Ha nincs morális érzéke, akkor hogyan tudná felfogni, hogy rossz amit csinál? Honnan tudná egyáltalán, hogy van jó és rossz dolog, és hogy a kettő különbözik egymástól?

"Míg a szomszéd kutya, amelyiket nem úgy nevelték, hogy ne tépje szét a kóbor macskákat, simán megteszi, mert nem tanították meg neki, hogy rossz, amit csinál."

Ez az emberrel is pontosan ugyanígy van. Ha olyan környezetben neveled fel, mint amilyenben a szomszéd kutyáját nevelték (vagyis sosem tanítod meg neki, hogy más élőlényeket széttépni rossz dolog), akkor bármiféle lelkiismeret-furdalás nélkül fog széttépni bármilyen állatot, amit bír (és amitől nem fél ösztönösen).

Ehhez nem kell nagyon messzire sem menni. Szerinted a négy éves kisgyerek érez bármiféle lelkiismeret-furdalást, miközben a hangyákat lapítja szét egy kalapáccsal a kert végében? Vagy egy átlagos háziasszony, mikor egy pókot, csótányt kell agyonnyomni a lakásban? Vagy mikor egérfogót állít fel a kamrában, patkánymérget szór ki a pincében?

Te érzel bármiféle lelkiismeret-furdalást, mikor lecsapsz egy legyet, szúnyogot, molylepkét?