Hívők erre mit mondanak?

"Isten tud-e olyan háromszöget teremteni, aminek négy szöge van?

Tud-e olyan élőt teremteni, aki halott?"

Ezeket nem, mivel ezek nem lehetségesek. Nem csak a mi világunkban, hanem sehol.

"Tud-e olyan vizet teremteni, ami tűz?

Tud-e olyan férfit teremteni, aki nő?

Tud-e világító sötétséget teremteni?

Tud-e olyan valamit teremteni, ami semmi?"

Simán. Mi ezzel a baj?

"Tud-e olyan trollokat teremteni, akik minden héten megkérdezik ezeket a marhaságokat."

Ezt már meg is teremtette. Mondjuk a kérdés annyiban nem rossz, hogy az okosabb hívőket gondolkodásra serkenti. Sajnos ide nem mindig ők írnak.

Amúgy egyetértek azzal, aki azt írta, hogy egy mindenható isten a szabályokat is maga teremti. Persze ettől még lehetetlen dolgot továbbra sem tud teremteni.

Azt először bizonyítani kellene, hogy bármilyen követ fel tud emelni, mert ha nem létezik, akkor a köveket sem emelgetheti.

Látott már valaki Istent, bármilyen kővel?

Volt az a mese: Mátyás király és az okos lány. Azt kérte tőle Mátyás király, hogy menjen gyalog is, meg nem is, hozzon ajándékot, igen is, meg nem is. Az okos lány félig szamárháton ment, tehát gyalog is, meg nem is. Egy madarat vitt neki ajándékba, ami kalitkába volt, az ajtó meg nyitva rajt, amikor átvette, kirepült belőle. Tehát vitt ajándékot neki igenis, meg nem is.

A következő történetet pedig a védikus írásokban találhatod meg. (a Védák a hinduizmus szent iratai)

Volt egy Hiranyakasipu nevezetű démon, aki sok-sok vezeklés után azt az áldást kérte Brahmától, az univerzum teremtőjétől, hogy ne ölhesse meg se ember, se állat, ne lehessen megölni se nappal, se éjjel. Ne lehessen megölni se kinnt, se bent. Ne ölhesse meg fegyver.

A fia, akit pedig Prahládának hívnak a legnagyobb híve lett Istennek. Ezért apja, Hiranyakasipu meg akarta öletni: megköveztette, ledobta a hegyről, megmérgezte.

Végül megjelent Isten Nriszimha formájában, félig emberként, félig oroszlánként. Szétszedte a karmaival a küszöbön, alkonyatkor Hiranyakasiput. Mindegyik kritériumnak megfelelt így. Nem volt se állat, se ember. Nem ölte meg se nappal, se éjjel, se kint, se bent. Nem is fegyverrel.

Hogy is lehetne Isten eszén túljárni, ha az ész is Tőle jön? Ő mindig mindenről, mindent tud! Tökéletesen ismeri a múltat, a jelent, és a jövőt!

A kérdés maga egy logikai hiba, ugyanis a Teremtő nem nyilvánul meg direkt módon a teremtésen belül.

De tegyük fel, hogy megnyilvánul, akkor megteheti olyan formában is, ami nem képes felemelni a követ és olyan formában is, ami képes megemelni a követ, tehát a saját teremtésén belül minden lehetséges, de ez a megnyilvánulás is a teremtés része, nem pedig a Teremtő teljes mivolta.

Képzelj el egy programozót, aki alkot egy számítógépes játékot. Még ha tesz is magáról egy easter egg-et a játékba, vagy egy szereplőt, amit magáról mintázott, ez a megnyilvánulás nem maga a programozó, hanem csak egy alkotás a játékon belül, a játék része. Bár a programozó a játék tejhatalmú ura, ha így vesszük mindent megtehet, de a játékon belüli reprezentációja csak azt teheti meg, amit abban a verzióban beleprogramoztak. Tehát a megnyilvánulás korlátozott a játék szabályainak megfelelően.

Csakhogy nem arról volt itt szó, hogy a világunkban mire képes, hanem arról, hogy általában mire képes.

A programozó hatalma nem korlátlan: sem a programjában, sem a saját világában.

"A programozó hatalma nem korlátlan: sem a programjában, sem a saját világában."

A programozó hatalma a saját programjában korlátlan, ugyanis a meglévő elemi építőelemekből bármit megépíthet, ez a programból nézve végtelen hatalom!

A saját világában természetesen korlátolt, mert ő is csak egy teremtmény. Elképzelhető, hogy az általunk ismert világegyetem teremtője is korlátolt a saját dimenziójában és neki is van teremtője. Ki tudja milyen mélyen vagyunk ebben a láncolatban, a virtuális valóságok megalkotásával mi is egyre közelebb kerülünk újabb és újabb világok megalkotásához (lényegében "csak" az idegi interfész hiányzik ahhoz, hogy tökéletes illúziót alkossunk).

"a meglévő elemi építőelemekből"

Na, EZ a korlát.

Meg az idő, ami alatt végre is lehet hajtani a programját.