Miért próbálják a hívők elhárítani Istenről a felelősséget?

Jehova tanújának:

"MI?????

Isten a saját kijelentéseit tette volna nevetség tárgyává.Ezért is apokrif."

>A bölcsesség könyve nem apokrif, mivel az eredeti, végleges lezárt kánon részét képezte és az őskeresztények is idézték belőle. Egyébként Károli Gáspár eredeti fordítása sem 66 könyvből állt, csak a protestánsok levettek belőle. Az, hogy te nem tudod összeegyeztetni a Biblia bizonyos részeit, nem jelenti azt, hogy Isten a saját kijelentését nevetség tárgyává tette volna. Még annyit megjegyzek a Bölcsesség könyvével kapcsolatban, hogy fontos messiási próféciát is tartalmaz, tehát egy fontos könyv:

[link]

"Az ítélet jogerős volt, az Ő esetébe nem visszavonható, mivel tökéletesen vétkezett ellenben velünk."

>Ez Jehova tanúi tanítása, a Bibliában viszont semmi ilyet nem olvasok. Azt viszont igen, hogy Isten kegyelmes. A bölcsesség könyve szerint Ádám megtért, de ha ezt a szentírási iratot nem is számítjuk, a 66 könyvből álló protestáns Bibliában sincs egyetlen olyan szakasz sem, amely kimondaná, hogy Ádám bűnére nincs bocsánat. Ez már a te belemagyarázásod a Bibliába, amely egyébként egy rendkívül unszimpatikus istenképet mutat.

Természetesen Ádámról és a megtéréséről itt most átvitt értelemben beszélek, hiszen a teremtéstörténet nem szó szerint értelmezendő, a tudomány szerint pedig nem volt első ember. Ettől függetlenül nem kizárt persze, hogy létezett egy történeti Ádám, akiről a zsidó írástudók mintázták azt, akiről a Teremtés könyvében írnak.

"Nem beszélve erről:

(1Péter 4:17, 18) . . .? 18 „És ha az igazságos nehezen részesül megmentésben, hol látni majd az istentelent és a bűnöst?”"

>Teológiai értelemben Ádám valóban bűnös volt, viszont a Szentírás azt tanítja, hogy a Szentlélek elleni bűnt leszámítva minden bűnre van bocsánat (Mk 3,28)

"DE csak ámítsd magad, Jogod van hozzá."

>Mos, ahogy körbejártam ezt a témát, nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem én, hanem te ámítod magad.

Felhívom a figyelmed, hogy én nem vagyok egyetlen keresztény felekezethez sem elkötelezve már, (sőt, kereszténynek sem tartom magam) attól függetlenül, hogy papíron kettőnek is a tagja vagyok. Nekem senki nem mondja már meg, hogy miről hogyan vélekedjek. Ezzel szemben te elkötelezett vagy egy felekezet iránt, ezért a lehetőséged is korlátozottak megtudni azt, hogy mi a valóság. Dönthetnél másképp is: hogy végre önálló leszel, és a valóság nyomába eredsz, úgy, hogy magad jársz utána a dolgoknak.

Kedves Dante!

Kár, hogy olyan hosszú ideig nem szóltál hozzá a kérdésekhez! Szabatos, lényegre törő, és mély elméleti tudásra alapozott válaszaidat öröm olvasni! Köszönöm!

Jehovásokat meggyőzni viszont úgy tűnik lehetetlen, ahogy a gramofonnak is hiába beszélnél, hogy régi elavult a lemez amit lejátszik. Akkor is ugyanazt ismételgeti ész nélkül.

(örülök Danténak én is, szia)

Miért próbálják a hívők elhárítani Istenről a felelősséget?

Bármennyire is hihetetlen a gyakorizók keresztényellenes résztvevőinek, kérdezőinek, de Isten nem fogható perbe. Hárítani sem kell semmit. Esse est Deus - Isten a Lét - Duns Scotus, a skolasztikusok, Meister Eckhart még tudott erről. Ma egy felhőn ülő gonosznak kell elképzelni, aki nincs is és gonosz. Ezt tette a materializmus a tudatokkal.

Bocsi, de szerintem semminek sem KELL elképzelni.

Van egy adott (a Bibliában megjelenített Isten(kép)). A neki tulajdonított tulajdonságok, cselekedetek feketén fehéren le vannak írva a Bibliában. A képzelgés teljesen felesleges, el kell olvasni a szöveget, oda van írva.

Most már csak az a kérdés, hogy a leírt szöveg alapján, a neki tulajdonított tulajdonságokkal rendelkező entitás milyen képet mutat?

Ha az van odaírva, ő a teremtő, akkor ő teremtett mindent. Pont, mese nincs. A felelősség az övé a teremtett világ MINDEN részletéért. Ha ez egyeseknek nem tetszik, akkor is. Lehetett volna másképp megírni a történetet, akkor más lenne a konklúzió, de most már így lett leírva. Késő bánat. Jön a siralmas magyarázkodás...

Azért az észrevehető, hogy mindenhol minden korban minden helyen ez a helyzet: teremtett világ van - hiszen tapasztalja az ember, hogy van. A teremtés a törvények szerint működik. Az oroszlán nem rossz, mert megeszi a gazellát, a hegy nem rossz, mert vulkánként kitör és konzerválja Pompeiit.

Van.

A jót és a rosszat - duális világképpel az EMBER VITTE BELE - a gőggel, irigységgel, telhetetlenséggel, a rivalizálással (Káin)

És nem csak a "Biblia Istenéről" van szó MINDENHOL így képzelték ,. Ma materialista szellemtelen anyagcsökevények Isten nyakába akarnak varrni minden bajt - és persze a hívők nyakába, és persze a kersztények nyakába, főleg a nagy francia szabadkőműves forradalom óta a katolikusok nyakába. Hát így van ez. Tetszene a hívők sarokba vinnyogva döglegdeznének végre. Az lesz ám a szép világ - ha kipusztítják őket.

Na, de félre a tréfát:

Szép és érzékletes a görög mitológia a rossz eredetéről:

Pandóra (görögül: Πανδώρα) a görög mitológia szerint az első (földi, vagyis halandó) nő, akit istenek teremtettek. (Havvah)

Neve, a (görög Πανδώρα, azaz „csupa ajándék”. A szóösszetétel a πᾶν (pan): „minden” és a δῶρον (dóron) „jutalom”, „ajándék” szavakból ered; a jelentése pedig „a mindennel felruházott”, „a mindennel megáldott”, vagy „az összes adományt birtokló” is lehet.

A Pandóra mitológia az isteni igazságosság kérdéskör korai felvetése, melyben arra keresik a választ az emberek,

miért is létezik a gonosz a földön.

Pandóra szelencéje

Egy nap Pandóra kíváncsiságból kinyitotta a szelencét, amiből az emberiségre szabadult az összes csapás (betegség, bánat, szegénység, bűn stb.) Pandóra megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül a remény maradt benn. A világra szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg Pandóra, vagy valaki újra ki nem nyitja a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon.

Remény.

a#39 nagyon fontosról ír

A duális szemlélet kialakulásakor jelenik meg a rossz is a tudatban. Az isteni tudatállapot 'nem duális' - és az ember különleges pillanatokban ezt átélheti (ihlet, intuíció, szexuál-unió, vagy néha különös kegyelmi pillanatok, vagy a katarzis) - ezért tud róla, ezért tudja keresni.

Maga a bűnbeesés - melyről minden tradíció tud- is ennek a duális szemléletnek a keletkezése. Hisz mondja a "kígyó: olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói."

Csakhogy addig nem volt jó-és rossz!

Lett és tudható.

És tudható, hogy meghaladható = isteni tudatállapot

Ragyogó tanulmány erről (Dante, te talán ismered?): Massimo Scaligero Értekezés ​az élő gondolatról

[link]

és végezetül álljon itt a legrégebbi tradicionális megfogalmazása a Tao te kingből (Lao Ce; Weöres ford.)

Mikor a szépet megismerik,

felbukkan a rút is;

mikor a jót megismerik,

felbukkan a rossz is.

Lét és nemlét szüli egymást,

nehéz és könnyű megalkotja egymást,

hosszú és rövid alakítja egymást,

magas és mély kulcsolja egymást,

sok hang összeolvasztja egymást,

korábbi s későbbi követi egymást.

Ezért a bölcs

sürgés nélkül működik,

szó nélkül tanít,

nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,

alkot, de művét nem birtokolja,

cselekszik, de nem ragaszkodik,

beteljesült művét nem félti,

s mert magának nem őrzi,

el se veszíti.

*