Miben hiszel? A tudományban ami néha téved és ezért nem megbízható? Vagy a vallásban ami soha sem mond igazat?

#26 (Jelina72)

Mire alapozod azt, hogy Isten létezik, ha nincs semmi bizonyítása, és egyszerűen ezt csak leírta valaki egyszer neked?

Már a kérdés feltevése is prejudikáció!

Témától, személytől életkortól és élethelyzettől függ a dolog!

Azt is kérdezhetted volna ilyen alapon, hogy miben hiszel? - az atomenergiában vagy a gyümölcsben?

Ezek sem alternatívái egymásnak. Ráadásul milyen vallás, milyen gyümölcs? A vallás az az ember többé-kevésbé meggyőződésen alapuló hite. Egyedi egyéni, mint az ujjlenyomat. - Eredetileg.

A vallási intézmények, egyházak ettől akarják megfosztani az embert. Nincs veszélyesebb a hatalom számára a gondolkodó embernél! Állj az élükre - mondták Romában, és tették. Beterelték az embereket abba a bizonyos karámba. Ennek segítségével felügyelik és fosztják ki őket. Ma már persze más a módi, csak a lényeg ugyanaz. Ma a materialista vallás a módi. Királyokra, nemesekre sincs szükség, sőt országokra sem. Mint ahogy pl. a tej előbb pasztőrözött, ma meg ár homogenizált lett. Íme a tudomány egy igaz vívmánya.

Ma a materialista vallás felügyeli és határozza meg a hivatalos tudományosságot. Aki ellentmond nekik azok eretnekek, idióták, kirekesztettek. Ha nagyon sértenek érdekeket néha meg is ölik őket. Persze nem nyilvánosan, mert ma már ennél sokkal hazugabbak és képmutatóbbak vagyunk. Néha bíróság ítéli el őket a demokrácia jegyében.

# 22 Én a magam részéről sohasem állítanám, hogy mindenre választ adnának a természettudományok. Szépirodalmi, és emelkedett filozófiai kérdésekre szinte kizárt, de talán még egyes természettudományos kérdések is nyitva maradhatnak - örökre. És? :D

Kedves mirőlszól!

# 23

"Elfogadni valaki állítását, akinek hiszel."

- Akiben megbízom, én így mondanám.

"Vagy le tudod vezetni minden összképlet bizonyítását, magad mérted meg mekkora, hány éves, honnan valóak a bizonyítékok amik egy-egy elméletet támasztanak alá?"

- Szép felsorolás, de nem KELL tudnom, hanem a lehetőségének kell meglennie rá. Ezért is írnak le ma már minden természettudományos publikációban minden kis apró részletet - a felhasznált műszerek, szoftverk típusát, a pontos körülményeket: hogy bárki, aki járatos a témában, reprodukálhassa.

Ha a felfedezés jelentős, akkor használni is fogják, és akkor reprodukálni is fogják. Ha nem tudják, akkor pediglen vissza is vonhatják az eredeti közleményt. Ha pedig ugyan hibás, de jelentéktelen a felfedezés, akkor nem is lesz nagy hatása.

Hol fordul elő hasonló mechanizmus a hitéletben?

"Az ember, ha felfogja a világhoz való viszonyát, csak annyit tudhat meg biztosan, hogy nem elég ahhoz, hogy megértse egészében és összefüggéseiben a működését. Még saját magunkat sem tudjuk működtetni. Rendszerekben tartjuk fenn egymást. Életünk kezdeti szakaszát arra használjuk, hogy megtanuljuk szabályozni az alap biológiai szükségleteinket, aztán meg küzdünk a hormonok és neuronok irányítása ellen. Mégis azt gondoljuk, hogy azért mert felismerünk néhány összefüggést ami mindig is itt volt előttünk és körülöttünk, hogy majd ettől tudáshoz jutunk."

- Ez eddig így is van! De hol jön ez a hitélethez? Hol jön ez a kőbevésett dogmákhoz?

Számomra nagyin is különbség van a között, hogy "1+1=2", "NaOH + HCl = NaCl + H2O" vagy hogy "Isten teljes Szentháromság", "Jézus feltámadt" (ráadásul önmagát nemzette), illetve, hogy "Az óriások valának a földön abban az időben"...

A tudomanyos vilag tele van csalokkal hitetokkel, kulonfele koklerekkel.

304 tudomanyos folyoiratbol osszesen 20, azaz 20 db kiado kuldott volna vissza egy hibaktol hemzsego tudomanytalan keziratot mert atvizsgaltak es alapvetoen hibasnak talaltak, a tobbi tudomanyos kiado penzert lekozolte volna!

[link]

Isten viszont ugy szerette ezt a vilagot, hogy a fiat adta, hogy ha valaki hisz benne el ne veszen hanem orok elete legyen.