Mi értelme volt a bibliai vízözönnek, ha semmi nem változott?

Egyetlen egy értelme volt, mégpedig alább olvashatod:

"... Isten türelmesen várt Noé napjaiban, míg a bárka épült, amelyben kevés, összesen nyolc lélek menekült meg a víz által. Ennek felel meg most a keresztség, amely titeket most megment, nem a test szennyének lemosása által, hanem mint a jó lelkiismeret kérése Istentől Jézus Krisztus feltámadása alapján, aki az Isten jobbján van, miután felment a mennybe, és akinek uralma alá vannak vetve az angyalok, hatalmasságok és erők."

Az özön víz, csak egy korszakot zárt le, amit már nem lehetett tovább engedni. Ám a megváltó megszületéséig, időnek kellett eltelnie. Ennél fogva, tökéletlenül folytatódott az élet.

De mindig is voltak, akik megmaradtak hűségben, várva az ígéreteket.

Ítélet pedig nem csak az özön víz volt, hanem több ilyen esemény is volt, bár nem az egész kiterjedt földre vonatkozott, csak bizonyos népekre, nemzetekre, vagy egyénekre.

Mivel az Özön víz után ígéretet tett, hogy nem fog többé ilyet tenni. Viszont tűznek tartja fent azt a napot.

Ami azt jelenti, hogy végleg lezárja az emberi uralkodásnak korszakát, és vissza veszi a vezetést, és a túl élőkkel, a messiási királyságában megkezdődik a helyre állítás.

Kérdező:

Közelítsük meg máshonnan a témát:

A természettudomány és a bibliatudomány kutatásai alapján az özönvíz története mítosz, nem pedig valóság.

Ez egyrészt látszik onnan, hogy a természettudomány nem ismer olyan történelmi időszakot, amikor özönvíz történt volna, másrészt a Teremtés könyve 1-11. fejezetében számos helyen - pl. a héber szövegben is - utalást találunk arra, hogy a szent író nem történelmet akar írni. Tehát valószínűleg a történet első hallgatói sem értelmezték szó szerint... A szerzőség kérdése sem tisztázott, ugyanis a hagyománnyal ellentétben nem kizárt, hogy nem Mózes, hanem egy kb. 1000 évvel később élt ismeretlen szerző műve az egész, ráadásul azért egy redaktor munkája eléggé meglátszik a szövegen. Az pedig egészen biztosnak látszik, hogy a Gailgames eposz szolgált a történet alapjául.

Nos, itt talán meg is állhatnánk, hogy akkor ennek az egész story-nnak nincs jelentősége, azonban ez nem így van. A történet lényege - és ez igaz az egész Teremtés könyve 1-11-re is igaz - abban van, hogy a zsidó szerzők szembe állítják Izrael Istenét a pogány istenekkel, hogy jól látható legyen a különbség. Ezért dolgoztak át pogány mítoszokat olyan köntösben, hogy Isten valódi mivolta nyilvánvalóvá legyen más népek isteneivel szemben.

Ha ebből a szemszögből közelíted meg a témát, érdekességekre bukkanhatsz. Pl. arra, hogy ezek a régi történetek az akkor élt emberek kérdéseire adnak válaszokat, a bibliai teremtéstörténet pedig forradalmi volt abban a korban más népek mítoszaival szemben. Ha összehasonlítod a Gilgames eposzt a bibliai özönvízzel, ott is nyilvánvaló lesz a különbség. Az első zsidó hallgatók még jól érthették ezt, és úgy vélem, hiterősítő módon hatott rájuk, hogy ők nem akármilyen Istenben hisznek.

A Biblia értelmezésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tudomány álláspontját sem. Sajnos azonban ateisták és fundamentalista keresztények gyakran ezt teszik.

Stukseges volt az ozonviz mert nem volt jora valo hajlam mar egyetlen e!berben sem Noe kivetelevel.

Utana pedig sok minden valtozott. Ha nem tudtad colna eddig, Isten a Noeval kotott szovetsegeben alapitja meg az allamhatalmat azert, hogy a bunt valemennyire fekezze a vilagban. Az pl, hogy a nepek elen fegyveres hatalom van amely szamon kerheti es megbosszulhatja a kiontott vert, Noe korabol ered. Termeszetesen Osten nem katonai diktaturara meg fegyverkezesre celzott amikor megkototte a stovetseget, hanem fegyveres rendvedelmi erore kint a mai rendorseg.

Noe elott majdnem 2000 evig nem volt ilyen, sot nem colt szabad megbuntetni a gyilkossagot se. Ezzel demonstralta Isten, hogy milyen gyorsan hova vezet ha a bunosok nincsenek szamonkerve.