Milyen megcáfolhatatlan bizonyíték van arra, hogy a biblia hiteles tartalommal bír?

Hitelessége:

A Biblia igaz volta többször is a támadás kereszttüzébe került, de a legkevésbé sem sikerült aláásni vagy meggyengíteni ennek a műnek a tekintélyét.

Sir Isaac Newton egyszer ezt mondta: „Úgy találom, a hitelességnek biztosabb jelei vannak a Bibliában, mint bármely világi történelmi beszámolóban” (R. Watson: Two Apologies. London, 1820, 57. o.).

Például megcáfolhatatlan tényeket közöl arról, hogy hogyan vették be a médek és a perzsák Babilont

illetve az olyan személyekről, mint a babilóniai Nabukodonozor,az egyiptomi király, Sisák az asszír III. Tiglát-Pilészer és Szanhérib; a római Augusztusz, Tibériusz és Klaudiusz császár ; a római Pilátus, Félix és Fesztusz.

Amit a Biblia feltár ezekről vagy bármely más személyről, helyről, vagy eseményről, az történelmi szempontból minden részletében pontos.

Amit a Biblia a különböző népekről és nyelvekről mond, szintén megfelel a valóságnak. A népcsoportok tagjai, függetlenül a fizikai jellegzetességeiktől, kultúrájuktól vagy nyelvüktől, egyetlen emberi családhoz tartoznak. Tagadhatatlan tény, hogy az emberi család három csoportra tagolódik, a jafetitákra, hamitákra és szemitákra, mely népek Noétól, és ennélfogva Ádámtól származnak

Sir Henry Rawlinson ezt mondta: „Ha a bibliai beszámolót teljesen figyelmen kívül hagynánk, és csupán a nyelvi ösvények érintkezési pontjai által vezéreltetnénk magunkat, akkor is arra a végkövetkeztetésre jutnánk, hogy az a középpont, amelyből a különböző vonalak sugárszerűen szétfutottak, Sineár síksága volt” (G. Rawlinson: The Historical Evidences of the Truth of the Scripture Records. 1862, 287. o.; 1Mó 11:2–9).

Gyakorlatias javaslatok: A bibliai tanításoknak, példáknak és tantételeknek nagy gyakorlati értékük van a modern kori emberek számára is. A benne található igazságos alapelveknek és a magas erkölcsi irányadó mértékeknek köszönhetően ez a könyv messze felülmúl bármely más művet. A Biblia nemcsak fontos kérdésekre ad választ, hanem sok gyakorlatias javaslatot is tesz. Ha az emberek követik ezeket, akkor jobb fizikai és lelki egészségnek örvendenek. A bibliai alapelvek meghatározzák, hogy mi jó és mi rossz, és mércéül szolgálnak arra vonatkozóan, hogy mi számít becsületes üzleti tevékenységnek, igazi szorgalomnak , tiszta erkölcsi viselkedésnek, építő társaságnak és jó családi életnek.

Egy híres oktató, William Lyon Phelps például ezt mondta: „Meggyőződésem, hogy többet ér a Biblia ismerete egyetemi képzés nélkül, mint egy egyetemi képzés a Biblia nélkül” (The New Dictionary of Thoughts. 46. o.). John Quincy Adams pedig ezt írta a Bibliáról: „A világ összes könyve közül ez az a könyv, amely a leginkább hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jók, bölcsek és boldogok legyenek” (Letters of John Quincy Adams to His Son. 1849, 9. o.).