Hogy a bonobók lassan belépnek a kőkorszakba (vagy esetleg már be is léptek), ez sem elég bizonyíték az ember származására?

"Bizonyíték? "

Te is csak bemondtad, én is.

Nos, akkor elmarad a levezetés, és marad a terelés és a kidumálás?

Először nézzük meg a genom mutáció alapú változásait , ebből levezetve a törzsfejlődést, utána foglalkozom a Te szempontjaiddal is. Mert kezdünk elsodródni.

De hogy ne hidd, hogy menekülök, még egyre reagálok, de utána te jössz:

"Többek között a maradványgének vizsgálata. Mint pl az emberben inaktívan megőrződött vitellogenim génje, ami egy tojásfehérje prekurzor. "

Másba nem tudnak kapaszkodni. Az emberi géntérkép és a DNS ismerete még mindig gyerekcipőben jár. Sok inaktív génről derült ki, hogy van funkciója. És ez ismét bizonyíték a közös teremtőre

"Szóval megint csak újabb bizonyíték hogy a fajok fejlődés útján jöttek létre"

Egy inaktív gén miatt? Elég gyenge lábakon áll a bizonyítás, ráadásul ez nem is bizonyíték

"Vagyis még mindig ott tartunk hogy 4 tény a törzsfejlődés mellett, 0 a teremtés mellett."

Te lehet, hogy elfogadod, de ez eddig egy nagy nulla

Na, most akkor jöhet a levezetés, amit vagy hatodjára kérek. Nagy téma, nem kell kapkodni.

"42%-os álkeresztény barátunktól annyi tellett"

A törzsfejlődés melletti érvelés egyik eszköze a személyeskedés...

"kreált egy tudományosnak hangzó - de amúgy teljesen értelmetlen - irreális elvárást"

Lássuk ezt az irreális elávást:

- a genotípus változásainak felsorolását;

- az újonnan keletkezett fehérjék felsorolását;

- annak leírását, hogy a sejtosztódás folyamatának melyik fázisában kezdenek termelődni az új fehérjék;

- mely biomolekuláris reakciók láncolatának hatására választódik ki az a fehérje, ami fenotipikus változásokat eredményez, a kezdeti lépéseket jelentve ezzel a kérdéses szerv kifejlődésében;

- hogyan terjedt el az adott jelleg a szaporodóképes populációban;

- hogyan növeli az adott jelleg az egyed rátermettségét;

- hogyan ismétlődik meg ez a folyamat annyiszor, ahányszor szükség van rá ahhoz, hogy végül eljussunk a végeredményig

Mondom, ma élő állatokból is lehet példa egy szervre nézve. Ha tény a mutáció alapú információs bővülés, melyet minőségi genetikai változás követ, akkor azt be lehet mutatni. Ehelyett beindult a személyeskedés és a terelés.

Mi az irreális, áltudományos kérdés? A genom változása? Az új fehérjék megjelenése és ezek elterjedése a populációban? Nem erről szól a törzsfejlődés? HA akkora tény, akkor ez miért irreális elvárás?

"Te tényként kezeled, hogy a mikroevolúció létezik, a makroevolúció már nem. Akkor kérem a levezetését minimum egy komplett rendszertani családra nézve, hogy

- pontosan milyen volt az adott rendszertani család ősének genomja "

látom, hogy segítséget kértél:)

Csak azt felejtetted el, hogy a teremtés hitkérdés, és ahogy látjuk a törzsfejlődés is. A visszakérdezéseddel ezt akaratlanul bizonyítottad.

Tehát akkor megegyezhetünk, hogy a családok képviselőinek teremtése és a törzsfejlődés hitkérdés, csak a mikroevolóció természettudományos tény.

Amúgy, amiket kértél nem lehetetlen felvázolni, legalábbis nem teljesen lehetetlen. Lentebb egy példa

"pontosan milyen új mutációk és milyen fehérjék megjelenése vezetett ahhoz, hogy egyes fajok hirtelen a semmiből ragadozók és paraziták lettek "

Én nem mondtam, hogy ezt mutáció okozza, hanem pl. epigenetika. Lássuk ennek genetikai levezetését egy más példával:

"A svéd Uppsalai Egyetem munkatársai kiegészülve néhány más kutatóval, mint a Princeton Egyetem kutató házaspárja Peter és Rosemary Grant, akik 40 évet töltöttek a Darwin-pintyek vizsgálatával, 120 egyed teljes génállományát térképezték fel, amely egyedek az összes ismert, összesen 15, Darwin-pinty fajt és két, kontinensen élő, közeli rokon fajukat képviselték. Meglepetésükre a következőket találták, idézve az eredeti Nature cikk kivonatából: “A fejlődéstörténeti (filogenetikai) elemzés a külső megjelenés (fenotípus) alapú rendszertannal szemben fontos eltéréseket mutatott ki. Kiterjedt bizonyítékát találtuk a fajok közötti génáramlásnak a teljes evolúciós szétterjedésben (radiáció). A keveredés (hibridizáció) kevert eredetű fajok megjelenését idézte elő.” Vagyis a feltételezéseik szerint korábban 1.5 millió évvel ezelőtt szétvált, különálló fajoknak gondolt pintyek mindig is rendszeresen keveredtek egymással. A 15 gálápagosi pinty faj közül a 6 a földipintyekhez (Geospiza) , további 5 a fapintyekhez (Camarhynchus) tartozik, vagyis a Darwin-pinty „fajok“ több, mint két harmadáról az eredeti cikk a következőt állítja: „A genetikai variációk kiterjedt egymás közötti megosztása egyértelmű, különösképpen a földi- és fapintyek között, ahol szinte semmilyen állandó eltérés nincs az egyes csoportok fajai között.“ A hegyescsőrű földipintyről (Geospiza difficilis) az is kiderült, hogy 6 szigeten él és olyan „faj“, amelynek csoportjait az evolúciós családfában egészen eltérő helyekre lehet beilleszteni, amely helyek a többi pintyfajjal kusza rokonsági fokot írnak le. Például az egyik csoportjuk a közepes és kis földipinttyel közelebbi rokonságban van, mint saját fajának más csoportjaival. Ennek megfelelően leginkább 3 különálló fajról beszélhetünk."

Most figyelj:

"A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy melyek lehetnek azok a gének, amelyek a csőr formáját meghatározzák.

A hegyescsőrű és a tompacsőrű homozigóta madarak génjei között 15 lényegesen eltérő genomi szakaszt találtak. Heterozigóta egyedeken a két típus különféle keveredése ismerhető fel. Az eltérések között sok olyan gén érintett, amelyeket korábbi tanulmányok már azonosítottak és elemeztek. Egy 240 ezer bázispárból álló szakasz különösen felkeltette a kutatók figyelmét, amelyben 335 eltérést találtak a típusok között. Ezen szakaszban található az ALX1 gén, amely egy szabályozó fehérjét kódol. A kutatók azért is fordítottak nagy figyelmet erre a génre, mert más gerinces állatok génállományából már ismert és tudták, hogy még az embernél is hozzájárul az arccsontozat alakulásához. Több hírportál megemlítette, hogy emberekben ugyanezen gén hibája torzulásokat okoz az arckoponyán (és nem újfajta, korunkhoz alkalmazkodóbb arccsontot hoz létre). Azt találták, hogy az ALX1, a Nature cikk kivonatát idézve: “erősen kapcsolódik a Darwin-pinty fajok közötti és közepes földipinty (Geospiza fortis) fajon belüli csőralak sokféleségéhez”. Vagyis nem csak fajok közötti eltéréseket, hanem fajon belüli sokféleséget is előidéz. Az elemzés során kiderült, hogy az ALX1 által kódolt fehérje a két csőrtipus esetén két helyen (két aminosav) tér el. A kutatók további 20 élőlény ALX1 fehérjéjével is összehasonlították a kétféle csőrtípushoz tartozó fehérjéket. Az inkább tompacsőrű zebrapintyekkel és a határozottan hegyescsőrű légykapófélékkel összehasonlítva azt látjuk, hogy ezen a két helyen a hegyescsőrű típus változata megegyezik a zebrapintyek és légykapófélék, sőt még a kacsacsőrű emlős változatával is, a tompacsőrű változat ezektől tér el. Ez azért is érdekes, mert ha a hegyescsőrű típus fehérjéje ezen a két ponton megegyezik a tompacsőrű zebrapintyével, akkor a levont megállapítás számomra kérdésessé válik. Összefoglalva a genetikai elemzés során láthatjuk, hogy két alaptípusról és annak keverékeiről beszélhetünk."

"hogyan növeli pl a parazitizmus az adott egyed rátermettségét "

Mondtam, hogy növeli?:)

Na így néz ki egy természettudományos levezetés:)

Szóval, most te jössz!

"és persze minimum egy teljes rendszertani családra nézve genom szinten pontos határok megadása, meddig változhat egy faj amíg még ugyanabba a családba tartozik"

Úgy érted, hogy új információkkal? Kicsit pontosítsd. Én variációról és epigenetikáról beszélek. A határokat a mostani génkészletek okozzák. Nézz utána magad egy populáció géntérképének. Vagy ez nem természettudományos?