Ha "senki sem jó, csak egyedül az Isten", akkor miért mondják, hogy Isten csak jó dolgokat alkotott?

Érdekes ez a kérdés, de nem hiszem, hogy van jó vagy rossz válasz erre. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyire korlátok között vagyunk, még most 2017-ben is, akkor számtalan egyéb kérdés is felmerülhet az emberben, a világegyetem, a világ, az emberek működésével kapcsolatosan. Mégis vannak furcsa jelek, amik csak arra mutatnak, hogy van egy teremtő, aki bizony valamilyen módon irányítja a mindenséget.

A kérdésedre konkrétan válaszolva. Nem biztos, hogy az emberi elme tud erre megfelelő választ adni, de pusztán azért, mert nem ismerünk, egy választ még nem biztos, hogy nincs megfelelő rá. Az egyik kérdező leírta azt, ami az általános válasz az ilyen kérdésre, tehát, hogy Isten szabad akaratot teremtett, és ennek következménye, hogy bár Isten mindent tökéletesre teremtett, mégis a tökéletességbe hibák történhetnek. Ezt ha logikával akarjuk megérteni, egyértelmű, hogy paraxodonba ütközünk, és nem lehet téged elítélni azért, mert ilyen kérdés formálódik benned. Én hiszek a Biblia Istenében, de nem mindig vagyok biztos, hogy azt a választ adom másnak, mint, ami a valóban helyénvaló válasz. Leírhatnám neked én is, hogy a Sátán, és ezáltal a megvezetett ember szabad akarata okozza a problémákat, de ez egy sokat látott, vallásokat is ismerő embernek gyenge érv lenne, ami valahol érthető is, hiszen rengeteg paradoxonhoz vezethető.

Tehát én úgy vélem, hogy a földi életünk során, nem biztos, hogy meg fogjuk érteni azt az univerzális igazságot, mint, amit Isten próbál nekünk elmagyarázni, így lehet, hogy a hitem szerint, amíg nem történik meg a Bibliában leírt végítélet, és minden hozzá tartozó esemény, feltámadás, stb, addig nem lesz "helyénvaló" válasz az ilyen kérdésekre.

Ezért is gondolom azt, hogy elsődlegesen a szeretet az, amit meg kell próbálni a legmagasabb "szinten" gyakorolni, és akkor az ember annyira nem lőhet mellé, ha Istent akarja követni, persze én hiszek Jézusban is, mint hitem szerint az egyetlen igaz útban.

Nem akarlak meggyőzni, mert egy részt, úgy sem tudnálak, a másik meg, hogy én is sokféle dolgot gondoltam már az életről, és hosszú volt az út, mire visszatértem ide, ahol ismét csak egy kis gyerek vagyok, aki megtette az első lépést az úton.

Isten áldjon.

Én meg épp azt látom, hogy Ozmium néha szeretne hinni, de nagyon nagy harc van benne.

Ha azt momdom, hogy Isten célja a 6 napos teremtéssel egy isteni per, kozmikus bizonyitási eljárás a sátán ellen, majd itéletének végrehajtása, akkor megérted, hogy miért volt szükség korlátra és szakadékra?

Egyedül a korlát volt Istentől, a szakadékot Lucifer szabad akarata hozta létre nem Isten. Isten nem hozott létre rosszat.

Tudta, hogy lesz bűnbeesés, de a cél az volt, hogy jogszerű bizonyitékot tudjon mutatni a teremtményeinek a sátán természetéről. Nem az embereknek, hanem a magasabb rendű világban, a mennyben élő angyaloknak kellett bemutatni, hogy a Luciferből lett sátán méltó az örök kárhozatra.

Tudod, ha Isten úgy döntött, hogy így is megéri megteremteni az embert, hogy nagyon sokan az ördög itéletére jutnak, akkor is hidd el, hogy mivel Isten jó, sokkal nagyobb vesztesége lett volna a mennyben élő angyalok között a bizalmi válságból fakadó szakadás miatt.

Az ember teremtésével egyszerre demomstrálta, hogy a sátán ravasz, hazug, gyilkos, és azt, hogy Ő nem egy önkényúr aki bárkit kényszeriteni akar arra, hogy szeretetközösségben éljen Vele.

Tény és való, hogy aki nem tudja szeretni Istent, annak egyszerűen rossz az Istenképe. Van valami hazugság a gondolatvilágában ami akadályozza abban, hogy Istent jónak lássa, amint tényleg az is.

Kedves Imakommandós!

Ez bizony érdekes olvasata a történetnek!

"Tudta, hogy lesz bűnbeesés..."

"Nem az embereknek, hanem a magasabb rendű világban, a mennyben élő angyaloknak kellett bemutatni, hogy a Luciferből lett sátán méltó az örök kárhozatra. "

Tehát, az emberiség létezése, -mint olyan- nem Istennek az emberrel szembeni JÓSÁGÁRA, az üdvtörténetre vezethető vissza, csupán egy bírósági per bizonyítási eljárásának vagyunk a mellékterméke.

Ebben a kontextusban viszont végképp nem tudom hová elhelyezni az özönvizes történetet. Ott már bizonyítást nyert a sátán bűnössége, a világon eluralkodott a gonoszság.

Kész, vége, a pert Isten nyerte. Az angyali esküdtszék visszavonulhat, és meghozhatja a döntést, a sátán bűnös.

AKKOR minek is kellett Noéval újrakezdeni, tudván persze a továbbiakat, majd Jézussal folytatni?

Itt is lehetett a cél?

Továbbá, honnan szedted te ezt? A Biblia emlékeim szerint nem ír erről a perről!

Az egész, úgy ahogy van totális káosz!!!

Olyan bugyuta az egész történet Istennel, a sátánnal, angyalokkal, bűnbeeséssel, szabad akarattal, hogy az már fáj!

Be kellene látni végre, hogy Isten, a neki tulajdonított attribútumokkal egyszerűen paradoxon!

Ha Isten tényleg mindennek a tudója és teremtője és mindenható, akkor vele egyrészt nem lehet dacolni, mert ha valami az akaratával ellentétes, akkor azt létre sem hozza, így a vele dacoló, tőle elpártoló lény létezése paradoxon.

Minden, amit létrehoz, annak minden vetületében megfelel az ő akaratának, különben nem tökéletes teremtő, ami ellentmondás az eredeti feltételezéssel.

Ha viszont valami mégsem az akarata szerint történik, akkor nem mindenható, ami megint ellentmondás az eredeti feltételezéssel.

Szia!

Eddig Téged minden válasz hidegen hagyott.:)

Az utolsó bekezdésedben látszik, hogy Istent despotának látod, holott Ő maga a Szeretet. Nem egy tulajdonsága a szeretet, hanem Ő szeretet. Az, hogy mindható, mindentudó, stb, az csak a tulajdonsága de nem a lényege. A lényege az, hogy Ő A szeretet.

A szeretet hozott létre bennünket mert szeretne szeretet-közösségben élni a teremtményeivel, már amelyik szintén törekszik erre. A szeretet lényegéhez tartozik az önkétesség és a választhatóság. Ha van vagy volt feleséged, akkor biztos nem kényszeritetted arra, hogy akarjon szeretni téged, mert azt nem igazán feleségnek szokták nevezni hanem szexrabszolgának.

Mi a szeretet teremtményei sem Isten akaratának a meghosszabbitásai vagyunk mint egy robotok.

Hanem dönthetünk úgy (természetesen a magunk kárára), hogy nem szeretjük a Teremtőnket, azt aki az életet adja.

Nekünk nincs életünk önmagunkban, hanem a létezésünk minden percének a forrása a Szeretet. Azért tudnak sokan gonoszul beszélni Istenről, mert a Szeretet megengedi. Azért tudják áthágni a korlátokat mert a Szeretet megengedi.

De nem lenne igazságos és jogos a Szeretet, ha nem vonná felelőségre és nem büntetné meg a rosszat, és nem védené meg az örök rendet Törvénnyel. A törvény lényege is az, hogy szeressünk.

A teremtményei minden pillanatban dönthetnek a szeretet és a sérelem között, a jó cselekedet és a rombolás között. Csak így van értelme a létezésnek, hogy szabad teremtmények vagyunk es nem programok. Ezért a szabadság nem játék, hanem a legkomolyabb felelőség, mert a teremtmények maguk dönthetnek Isten mellett, vagy az elszakadás mellett.

Ezt ajánlom ha érdekel:

[link]

Kedves Imakommandós!

Bocsi, de szerintem ez egy nagy maszlag nyakon öntve málnasziruppal, de köze sincs ahhoz, amiről írtam.

Ha esetleg a válaszomban felvetett konkrét kérdésekről tudsz valamit mondani érdemben, akkor érdekel a válaszod, egyébként hiába való írnod (válaszként nekem).

A te hited, a tied, azt gondolsz Istenről, szeretetről, meg bármiről, amit akarsz, a te dolgod. Nekem nincs hozzá semmi közöm, és nem is érdekel.

Ne megtéríteni akarj, hanem felvállalva a saját hozzászólásodat, az azzal kapcsolatos kifogásaimra reagálj - ha van értelmes hozzáfűzni valód.

Fentebb már írtam, de gondoltam írok még pár dolgot, mert születtek azóta hozzászólások. Nekem kicsit az az érzésem, amikor Isten cselekedeteit meg akarjuk ítélni, vagy a személyét, hogy emberi módon próbáljuk ezt. Csak példaként a Bibliában benne van, hogy

"8Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. 9Igen, amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim – a ti gondolataitoknál. Izajás könyve 55. fejezet"

Tehát azt gondolom, hogy valahol azért sem érthetjük meg a Biblia teljes, mély tartalmát, és azért történtek az egyház szakadások is, mert az emberek egészen máshogy értelmeznek bizonyos igeszakaszokat. Viszont ez a fentebbi igehely éppen arra mutat rá, hogy az emberek emberi logikával, és emberi erkölcsi, és általános mércével próbálja Istent lemérni, és a cselekedeteit is, pedig ez egyáltalán nem jó, mert, Ő nem ember.

Ismét leírom, amit fentebb is, hogy ha megpróbáljuk levezetni Isten cselekedeteit, egymáshoz viszonyítani, akkor paradoxonokba ütközünk, de véleményem szerint ezek a látszólag paradoxonok a mi felfogó képességeink miatt tapasztalhatóak, egészen egyszerűen képtelenek vagyunk a világ mindenség Teremtőjének a gondolatát felfogni. Valóban borzalmas, hogy csecsemők, anyák, fiatal, idős emberek haltak meg a Bibliában, sokszor Isten utasítására, lemészárolván őket, amiket ha csak a szeretet egy oldalú forrásához viszonyítjuk, azt mondhatnánk "Milyen Isten az ilyen, aki a legmagasabb szeretet birtokosa, és megöli az ártatlan gyerekeket"

Viszont a Biblia leírja, hogy Isten nem csak a tökéletes szeretet gyakorlója, hanem a tökéletes igazságé is. Így már azért némileg más a helyzet, mert egyértelmű, hogy Isten a bűnt nem tűri, türelmes, figyelmeztet, szeret, de ha valaki kitart mellette, akkor nem tűri, és megbünteti.

Na már most, itt jöhetne egy újabb kérdés, hogy "De mi van a csecsemőkkel, akik senkinek sem ártottak?" Aztán jöhetne az általános keresztény válasz rá, amit én is szívesen mondanék, de tudom nem kielégítő sokaknak, hogy "Isten tudta előre, hogy olyan útra térnek majd, minta szüleik" Aztán jönne a kérdés, vagy a válasz" De Istennek lehetősége volna megváltoztatni őket, a szabad akarat semmit nem ér, ha előre tudja, hogy mit fognak csinálni, Isten vezethetné őket olyan szülőkhöz akik jól felnevelnék a csecsemőket stb" Tehát egy végeláthatatlan kerékbe csöppenünk bele, hívő és nem hívők között, ha emberi logikával, emberi értelemmel kezdjük el Isten útjait megérteni. Ahogyan fentebb is írtam, nem hiszem, hogy a földi életünk során, mindenre olyan választ fogunk kapni, vagy olyan válasz birtokába juthatunk, ami Isten minden cselekedetére megfelelő magyarázatot fog adni, ha így lenne, akkor nem lenne a fentebbi igehely, ami éppen arra mutat rá, hogy Isten útjait, egészen mások, mint az embereké, egészen máshogy gondolkozik.

Aki szeretne ezekről beszélgetni, készségesen állok szolgálatára privátban. Nem vagyok egyik "sokat kritizált" gyülekezet tagja sem, tehát nyugodtan írhattok, senkit nem akarok sehova sem beszervezni. Üdv.

Kedves 36-os válaszoló!

Tisztelem önmérsékletedet, és józan gondolkodásodat. Látszik nem először gondolod át az érveidet.

Nem véletlen a zöld kezecske, még akkor is, ha nem egészen értek veled egyet.

Írod:

"véleményem szerint ezek a látszólag paradoxonok a mi felfogó képességeink miatt tapasztalhatóak, egészen egyszerűen képtelenek vagyunk a világ mindenség Teremtőjének a gondolatát felfogni. "

Ezt értem, és egyet is értek a mondat második felével.

(Az első rész Isten léte esetén érvényes csak, amennyiben nem létezik, a paradoxonok is automatikusan megszűnnek.)

HA létezik ilyen "teremtő" akkor annak felfogóképessége, gondolatai, okai és cselekedetei olyannyira más szinten vannak a véges kapacitású emberi agyhoz, az emberiség által eddig felhalmozott tudáshoz, és a végtelennel szemben értetlenül álló gondolkodásunkhoz viszonyítva, hogy mint írod is, azokat KÉPTELENEK lennénk/vagyunk felfogni.

Éppen ezért egyrészt csodálkozom, amikor egyesek veszik maguknak a bátorságot, hogy Isten cselekedeteinek okairól, Isten gondolatairól, vagy szándékairól, mint ISMERT dologról nyilatkoznak. A fenti gondolatod értelmében ők éppúgy képtelenek ezen dolgok megismerésére, pláne felfogására, mint bárki más, így bármely ezzel a témával kapcsolatos kijelentésük egyszerűen alaptalan mese.

Másrészt teljesen értelmetlennek érzem, hogy Istennel, mint létezővel foglalkozzunk. Megismerhetetlensége révén HA létezik is, mivel nem érthetjük meg (azok sem érthették, akik a Bibliát írták), így mint ismeretlen, és megismerhetetlen változót, jobb egyszerűen nem bekalkulálni az egyenletbe, mert rá vonatkozó ok okozati viszonyok felismerhetetlensége folytán nem lehet az életünkbe, mint arra ható tényezőt bekalkulálni.

Bármely emberi elképzelés vele kapcsolatosan nem több tényalapot nélkülöző találgatásnál, mely helyébe bármely más elképzelés is ugyanolyan joggal behelyettesíthető (lásd más isten hitek). Így azt hiszem, az a leghelyénvalóbb, ha mindenki éli az életét, a maga hite szerint.

Sajnos sokan úgy vélik, joguk van arra (pedig csupán lehetőség, mellyel nem lenne szabad visszaélni), hogy a HITüket, mely személyes és nem alátámasztott (ha az lenne, akkor már ugye nem hit, hanem tudás), úgy aposztrofálják, mint egyedül helyes és üdvözítő lehetőség, mely bizonyítható.

Sajnos csupán arról az alapvető dologról feledkeznek el, hogy a bizonyítás a tudomány területe, és igencsak nagyot bukhatnak akkor ha a hitüket tudományosan akarják alátámasztani.

A válasz 56%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 65%-ban hasznos válaszokat ad.

# 36/38 Időpont ma 10:35 Privát üzenet Szerinted a válasz hasznos.

Mint látod, nem én! Én a zöld kezecskére klikkeltem!

"Ozmium42 nevű felhasználó kérdése:

Ha "senki sem jó, csak egyedül az Isten", akkor miért mondják, hogy Isten csak jó dolgokat alkotott?"

Évek óta nem sikerült felfognod, mi késztet arra, hogy ismét megkérdezd? Ne foglalkozz felfoghatatlan dolgokkal, éld az életed és várd az ítéleted. Ennyi a tan