Ki ért velem egyet abban hogy Isten nem létezik?

"nem osztom azt a nézetet, hogy véletlen alakult ki minden"

Más sem.

Fizikai törvények okozták, a véletlen MELLETT.

Persze ezeket jó lenne ismerni, hogy megfelelő véleményt tudjál mondani.

> I_sten létezik, mert én nem osztom azt a nézetet, hogy véletlen alakult ki minden.

Nem. Isten nem ezért létezik, ha létezik. Maximum te ezért hiszel benne. Nota bene volt, aki nem osztotta azt a nézetet, hogy egy több tonnás fémből épített szerkezet képes lenne repülni. De ettől még vannak repülőgépek és repülnek. Hogy a másik oldalnak is kedvezzek, attól, hogy valaki nem osztja azt a nézetet, hogy Isten létezik, attól még történetesen létezhet. Isten tőled függetlenül vagy létezik, vagy nem. Hogy te milyen nézeteket osztasz, a saját korlátaidból – ami mindenkinek van –, a saját tudásod, tapasztalatod alapján mit tudsz elképzelni és mit nem, az nem számít semmit.

> Egy marék vasat beleraksz egy vödörbe és ha 3 millió évig rázod sem lessz svájci óra belőlle....

3 millió év? Nos ezt én sem tartom valószínűnek. Nem lehetetlen, de nagyon-nagyon kicsi a valószínűsége. (Bár ez sem jelent semmit, a valószínűség több eset esetén értelmezhető, egy esetre nézve a valószínűség nem mond semmit. De most itt nem akarom a valószínűségszámítás alapjait elmagyarázni.)

Egyébként gyakori a hasonló érv. Hozzá szokták még a fizikában járatosabb emberek tenni, hogy ez ellentmond a termodinamika II. főtételének, mely szerint zárt rendszerben az entrópia nem csökkenhet. Csakhogy a Föld nem zárt rendszer. A Naptól rengeteg energiát kap, ennek egy minimális részét megköti – és ezáltal növekszik az entrópia a Földön –, de nagyjából ugyanennyi energiát sugároz is az űrbe hősugárzás formájában.

A Föld energiaáteresztő rendszer. És az ilyen rendszerekre sokszor jellemző, hogy bennük az entrópia csökken. Hétköznapi fogalmakkal pongyolán megfogalmazva, az összetettség növekszik.

Gondolj egy mészkő barlangra. A víz átfolyik rajta. Ennek nyomán mindenféle érdekes alakzatú cseppkövek keletkeznek. Nem véletlenül, hanem meghatározott fizikai törvényszerűségek miatt. A folyóvíz a szabálytalan alakú kődarabokból sokkal szabályosabb alakú kavicsokat csiszol, bizonyos körülmények között szinte szabályos gömböket. Megint csak nem a véletlennek köszönhetően, hanem fizikai törvények miatt.

De akkor mondok még egyet. Ott a Miller–Urey-kísérlet. Leegyszerűsítve steril körülmények között megtöltöttek egy tartályt vízzel, meg néhány elemmel (hidrogén, hélium, oxigén, szén, nitrogén, kén, vas, stb…). Az egészet melegítették, illetve elektromos kisüléseknek vetették alá. Magyarán próbálták a Föld korai időszakának körülményeit megalkotni kicsiben. Egy hét után számos szerves anyag keletkezett, többek között aminosavak.

Oké, ez még nagyon messze van az élettől, de lám ez lett az eredménye annak a bizonyos „marék vasnak a rázogatásának”. Persze kicsit több kellett, mint némi rázogatás. Viszont ez még édeskevés az élethez magához, pár szerves molekula még nem jelent egy önmagát reprodukálni képes valamit, azaz életet. No de a Földön erre nem egy hét állt rendelkezésre, hanem több száz millió év. És nem egy kis tartályban történt mindez, hanem kvázi egy 1,44 * 10²¹ literes tartályban, amiben mindenféle ásványi anyagok voltak oldva elég nagy koncentrációban. Már ez elképzelhetetlen mennyiség, de még ahhoz képest mennyire elképzelhetetlen, ha megnézzük, hány atom, molekula van egy kiskanál vízben…

Ez meg olyan, hogy 500 méterről csukott szemmel egy pisztollyal elképzelhetetlen, hogy eltalálj egy mogyorószemet. De ha több millió évig csinálod, és/vagy több milliárd golyót lősz ki, akkor meg az a szinte elképzelhetetlen, hogy nem találod el. Itt az a baj, hogy az ember képtelen igazán jól érzékelni, mit jelent több száz millió év, vagy mit jelent 10²¹ liter víz. Ezek annyira nagy mennyiségek, hogy sokkal kevesebbet képzelünk el, mint valójában, így a valószínűségeket is alulbecsüljük.

Oké, te ezeket mind nem vagy képes elképzelni. Értem. Az embernek vannak korlátjai. Én is csak absztrakt módon tudom valahova tenni. De akkor ne hasonlítsuk már ezt össze egy vödör vas rázogatásával.

> Ne legyél már bugris a fizikai törvényeiddel, amire számtalan cáfolat létezik!

Mondjuk ennek a kifejtésére én is kíváncsi lennék.

# 63 "Ne legyél már bugris a fizikai törvényeiddel, amire számtalan cáfolat létezik!"

- Na, ha tényleg számtalan létezik, akkor tudnál belőlük említeni legalább egyet? :)

64.Hsz!

Pl. Az atom,atom,vagyis oszthatatlan,mint nevében is hamisan állítják.

"Pl. Az atom,atom,vagyis oszthatatlan,mint nevében is hamisan állítják."

Olyan kevés alapműveltségre azért futhatná, hogy tudd, ez bizony igaz a megfelelő kontextusban. Amikor az atom szó jelentését a ókorban! a görögök (konkrétan Demokritosz) definiálták, a következőt állították róla:

az atom az anyagnak azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az anyag tulajdonságait.

Ki kell ezt persze azzal egészíteni, hogy mivel ehhez a definícióhoz nem kémiai kísérletek, hanem filozófiai elgondolások alapján jutottak el, nem tudhatták, hogy ez csak az elemekre igaz szó szerint, azok közül is a leginkább a nemesgázokra meg a fémekre, a több atomos rendszerekre már nem. Ma már a kémiai ismeretek alapján tudjuk azt is, hogy az egyéb homogén anyagokra, melyek több atomos molekulákból állnak, a molekulák szintjéig igaz a definíció, mivel ha a molekulát elbontod alkotórészeire, már nem mutatja az eredeti anyag tulajdonságait.

Pl víz - folyadék, hidrogén + oxigén - gázok.

Sajnálatos, hogy annyira sem futja, hogy legalább a wikipédiát, vagy egy lexikonból a kérdéses szócikket elolvasd és értelmezd. Ha megtennéd, lehet, hogy nem írnál ilyen eget verő ostobaságokat!