Ha csak 6000 éves lenne az univerzum, hogy láthatunk százezer meg millió fényévekre lévő csillagokat is?

Ha már én magam nem vagyok tudós akkor szeretettel ajánlom ezt a beszélgetést, hogy "helyettem" mondják el a tényeket.

https://www.youtube.com/watch?v=dH25GbUNORM&t=528s

Másik topikban is linkelted, válasz ott bővebben. De a lényeg:

1, a hivatkozott termodinamikai tétel nem alkalmazható az univerzumra, ezért hibás kiindulási pont.

2, Rossz példa a ház építés, ugyanis nem igaz, hogy véletlenszerűen összerakva az épületet, nem keletkezhet ház, elég csupán megfelelően nagy számban megismételni az építést, és lesz megfelelő kimenetel is. Arról nem beszélve, hogy az evolúcióban nem olyan változásnak kellet létrejönnie véletlenül, ami pont a zebrát hozza létre, hanem elégséges az, hogy a véletlenszerűen létrejövő zebra képes az adott körülmények között túlélni és szaporodni. Szóval a háznak sem kell egy előre megadott tervnek megfelelni, hanem elég ha az épület bizonyos kritériumoknak megfelel. (aztán majd lesznek még alkalmasabb utódok is)

"De szerintem, ha lenne egy számítógép, ami sok betűt random összerak, akkor se jönne ki belőle egy egész helyes, értelmes regény. Talán az entrópia nem engedi."

Szerinted. De ez mutatja, hogy elképzelésed sincs a valószínűség fogalmáról. Olvass utána, megéri. Az entrópia ebbe nem szól bele. Egyszerű matematika, középiskolai anyag.

Csak egy kis példa:

A magyar ÁBC 40 írásjelet ismer, de ezekből 8 összetett, így az egy karakteres betűkből összesen 32 van. Legyen ez az alap, plusz még mondjuk a pont, a vessző és a kérdő és felkiáltó jel még kiegészítésképp, szóval kb maradjunk a 40-es számnál. Ennyiből egy egész regényt is meg lehet írni.

Mekkora esélye van annak, hogy a számítógép kirakja a "CSAK" szót véletlen szerűen? 40 lehetőség a "C" betű helyén, azaz itt 1 a 40-ből esély.

Hát a második helyen az "S" betű, mekkora eséllyel jön ki? Megint csak 1 a 40-ből. A két betű megfelelő sorrendben kirakásának együttes esélye 1 a 40*40-ből, azaz 1 az 1600-ból. És így tovább.

Tehát ha minden betű egyforma eséllyel választódik ki, akkor egyszerűen megkapod akár egy regény teljes szövegének a kiválasztási esélyét, csak szorozni kell hozzá.

Hozzá kell tenni persze, hogy ez a szám, 1/10 az akárhányadikon igen kicsi lesz, azaz az esély majdnem nulla. De ha lehetséges a bekövetkezés, azaz nem kizárt az esemény ( például hetet dobni egy hatoldalú kockával), akkor megfelelő számú ismétlés esetén BIZTOSAN bekövetkezik az általad várt esemény.

Megjegyzés: a bekövetkezés valószínűsége nem jelenti azt, hogy biztosan az adott szám elérésekor fogod kapni a pozitív kimenetelt, lehet, hogy már az első próbánál bekövetkezik, lehet hogy csak a vártnál jóval nagyobb számú ismétlés után következik csak be. Szerencse kérdése.

A valószínűség mint szám azt jelenti, hogy igen sokszor elvégezve a mérést, a bekövetkezés számszerű maximuma a valószínűség közelében lesz, és minél többször méred újra, annál inkább közelíted az elméleti értéket.

A "csak" szó kirakásának esélye 1/40*40*40*40 azaz 1 a 2,5 millióból.

Lehet hogy először a 1000. próbánál jön ki, másodszor viszont csak a 400 milliomodik próbálkozásnál olvashatod, de ha elégszer ismétled meg a kísérletet, a legtöbb szám az elméleti érték körül fog csoportosulni (Gauss görbe).

[link]

Éppen ezért, ha elégszer fog neki az építő a háznak véletlen szerűen, biztosan lesz megfelelő végeredmény. Ez nem hit kérdése. Ha egy esemény bekövetkezhet, akkor elegendő számú ismétlés esetén be is fog következni. BIZTOSAN!

Fun fact: 0 valószínűségű esemény is bekövetkezhet!

Például ha azt kérik, hogy válassz egy számot, bármelyik számot, akkor minden szám kiválasztására 0 valószínűség jut, és mégis lesz egy, amit kiválasztasz.