Tényleg csak azért találták ki Istent és az egész kereszténységet/hitt vallásokat, hogy csökkentség a bűnözők számát, valamint, hogy legyen mibe kapaszkodniuk azoknak az embereknek, akiknek nincs semmilyen céljuk az életben?

" Ne is fáraszd magad kulturált válasszal, csapj bele a gyalázásba:)"

Oh, arra semmi szüksèg, lealázod te önmagad elèggè, amikor olyanokat írsz, hogy:

"Honnan tudjuk, hogy mennyi idősek a fosszíliák? A kőzetek korából, amiben találták. És honnan tudjuk a kőzetek korát? Hát a bennük található fosszíliákból. "

"Amúgy a Biblia igazságát máshogyan ellenőriztük mi hívők, de hidd azt, amit írtál, és maradj is meg ebben a hitben. Nem mondom meg, hogy hogyan;)"

A tudósok máskèpp ellenőrzik egy fosszília korát, de te hidd csak, amiz akarsz

Nem az ember találta ki az Istent,hanem az Isten találta ki az embert.

Az Isten nélkül az ember,csak a márikat letaposó állat lehet.

Kérdezd meg Voltairetõl, õ mondta:

"Ha nem volna Isten, fel kellene találni."

Valószínűleg mindkét tábor le fog pontozni, de nem zavar.

Sok igazság van abban, amit a vallások kialakulásáról leírtak, de az nem lett figyelembe véve, hogy már a kereszténység megszületésekor sokkal bonyolultabb volt a helyzet.

Már az Ószövetségnek is van egy bonyolult erkölcsi, etikai üzenetközvetítése és ez vált már akkorra tarthatatlanná, amikor a kereszténység keletkezett. Hogy mennyire megérett már a helyzet rá, az bizonyítást nyer azzal a ténnyel, hogy viszonylag gyorsan elterjedt, sokan elfogadták a nézeteit.

Az irányítás és a hatalom általi befolyásolási szándék persze nyomon követhető, de ezt is erkölcsi beállítással, paranccsal érik el, ami lényegében az adott korban azt eredményezi, hogy a vallás pozitív elemei túlsúlyba kerülnek.

Ilyen pozitív hatás lehet a vallás nemzetmegtartó ereje és bár az vitatható, hogy ez jó e egyáltalán, azt mindenesetre nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a történelemre a kereszténység nagy hatást gyakorolt, hiszen régen minden téren óriási volt a befolyása. A történelmet viszont nem lehet bírálni, azt csupán megismerni és elfogadni tudjuk és akár negatív, akár pozitív benne valami, megváltoztatni nem, csak elfogadni lehetséges, legfeljebb tanulhatunk belőle a jövőre nézve.

Így az sem szimpatikus nekem, hogy a kereszténység bírálatakor szélsőséges hangot engednek meg sokan, mert én tisztában vagyok azzal, hogy az őseim keresztények voltak és attól függetlenül, hogy nem hiszek Istenben, nem akarom az ükapámat agybajosnak titulálni, ennél jobban tisztelem felmenőimet.

Azt már sok vallásos belátja, hogy a régi szentenciákat ma már nem kell szó szerint venni, ez még az erkölcsi törvényekre is értendő valamennyire, így próbálják modernizálni a vallásukat, de ez a szándék csak apró változásokat okoz és nem tud lépést tartani a világ fejlődésével, a filozófia és az etika gyors átalakulásával, így mindinkább anakronisztikussá válik, ezzel káros, visszahúzó erővé.

Szerintem a vallások terjesztése súlyos következménnyel járhat a jövőben, inkább a visszaszorításuk lenne kívánatos, az összes vallásé, hiszen mai világunk egymás ellen fordulásában a vallások komoly szerepet játszanak.

Akkor, ha modernizálni lehetne a vallásokat és egymáshoz közelíteni, úgymond közös nevezőre helyezni, akkor a pozitív hatásai lehetséges, hogy felülírnák a negatívokat valamennyire.

A változás, vagyis a vallások megszűnése viszont csak akkor lenne jó, ha az lassan, fokozatosan következne be.

A történelem folyamán voltak események, amikor a vallástalanság robbanásszerű kinyilvánítása sokkot okozott.

Ilyen feljegyzések vannak a Fronde, vagy a nagy francia forradalom idejéből, amikor a vallástalanság szabad megnyilvánulásai botrányos erkölcstelenséggel párosultak, bár ezeket az írásokat lehet a vallásos írók túlzásainak is tulajdonítani, én elfogadom azt, hogy egy hirtelen hitetlenné váló volt hívő nem csak az Istenbe vetett hitét veszti el, hanem az addig elfogadott vallási alapokon álló erkölcsi nézeteit is megtagadja, így lezüllhet, hiszen nem veszi át azonnal az ateisták esetleg még magasabb erkölcsi nézeteit. Azért beszélek itt esetlegességről, mert ez összességében nézőpont kérdése is, hogy mi mennyit ér.

Az mindenesetre kevéssé vitatható, hogy egy modern etika jobban illik a modern világhoz, mint az ódon.

Mindenesetre a kérdésre válaszolva ki lehet jelenteni, hogy a vallások, beleértve a keresztény vallást is, tematikájukban és hatásaikban sokkal, de sokkal bonyolultabbak, mint az eddig felvetődött és még a hasznosság, vagy a károsság szempontjainak megítélése sem egyértelmű.

Annyit láthatunk, hogy sok embernek nem elég az ateizmussal kifejtett állapot, mert még a materialista nézeteket vallók is befolyásolhatók voltak olyan eszmei irányzattal, mint a kommunizmus, amely sok szempontból hasonlítható a vallás egyes fő elemeivel. Az emberek talán igényelnek valami távoli célt, ami akkor is kívánatos, ha nem tudjuk megélni, ilyen a túlvilág, cagy a kommunizmus, ahol minden jó, minden klappol.

Jelenleg a vallásnak nincs alternatívája ebből a szempontból, ezért lehet létjogosultsága, amit ateista létemre is el tudok fogadni.

A hitből nem lehet megélni!

Megélni abból lehet,amit kész terméket előállítanak,és eladható lesz.

Na már most egy pap és egyéb vallási vezetők nem állítanak elő semmit,hanem egy mások által évezredekkel ezelőtt kitalált terméket használnak fel a saját megélhetésükhöz.

Mások meg ha valamit megpróbálnak előállítani még plágiummal vádolják őket:d

"Megélni abból lehet,amit kész terméket előállítanak,és eladható lesz. "- Ez se igaz, mivel van szolgáltatás is, és az orvos sem állít elő semmilyen terméket.:D

De egyébként a papok adományokból tartják fenn magukat.

Illetve sok olyan pap van, aki mellette tanár (nem csak hittant tanít, hanem más tantárgyat is [pl.: történelmet, vagy valamilyen humánt általában]), vagy valami más polgári foglalkozása is van. (Én többnyire ilyeneket ismerek)