Tudomány-e a teológia?

"Nem értek egyet. Pontosabban, azt még elgodaom, hogy a történelemtudomány mit próbál magyarázni, csakhogy azt nem értem, hogy tudja magyarázni, hogyha nincs hozzá predikció, amit elellenőriz. Ha azt állítjuk pl., hogy mondjuk egy forradalom kirobbanásához az kell, hogy mondjuk háborúban álljon az adott ország (tudom, hülye példa, de más nem jutott eszembe), akkor honnan tudjuk ezt leellenőrizni? Ami kezünkben van, az a múltbéli eseményekről való információ (ami lehet, hogy nem teljes!). De annyi faktor játszik szerepet a történelemben, hogy ilyen állításokat gyakorlatilag csak akkor tehetsz, hogy a többi faktor hatását valahogy megpróbálod kiszűrni. Ezt pedig NEM tudod megtenni predikciók nélkül. "

Az összes szintetikus állításrendszer csak egy bizonyos konfirmálhatósági fokkal tud dolgozni, ez szerintem inherens tulajdonsága. És ebből bőven tudunk tenni olyan predikciókat, amiket később akár ellenőrizni is tudunk. Mint ahogyan az általad említett forradalmi feltételek. Az idézet érdekes, de a probléma az, hogy a történelemtudomány nem annyira erősen konfirmálható, mint egy hard science, ugyanakkor ott sincs teljes bizonyosság, a valóságban teljes bizonyosságról szó sincs. Bárhol lehet egy olyan faktor, ami befolyásolhatja, sőt, mivel olyan segédhipotézis rendszereket használ minden tudományterület, hogy az állítások erősen összefonódnak, egy cáfoló adat esetén nem lehet megmondani, hogy pontosan hol a hiba, csak azt, hogy van. Ez a Quine-féle alul-determináltsági tézis. Ráadásul a történelemtudománynak 3 megközelítése van, a whig, az anti whig és az anti-anti whig. Most ezt nem mutatnám be részletekbe menően, Láng Benedeknek van egy cikke, ahol ezt leírja, de a lényeg az, hogy mindhárom más megközelítést használ, és külön külön más célt szolgálnak. Az egyik alkalmas a múlt empatikus leírására, a másik a múlt működéseinek a feltárására, a harmadik pedig a múlt értékelésére. Szóval a történelemnek elég sok más célja is van, de alapvetően a levont általános érvényű magyarázatokból tudunk predikciókat tenni, amik aztán cáfolhatóak vagy sem. Itt is fenn áll a tévedés lehetősége, de az sehol máshol sincs kiküszöbölve. A modern fizikában sokszor előkerül az, hogy csak egy statisztikai eloszlást, valószínűségi függvényt tudunk felírni, ez sem egy teljesen egzakt, hanem egy megközelítő módszer, viszont ennek a tudományos mivoltát nem vitatod.

"De mit ér az adatgyűjtés és a megfigyelés, ha nem tudunk predikciókat felállítani és azokat empirikusan leellenőrizni?"

Az, hogy valami mit ér az egy szubjektív kérdés. Van aki szerint a tudomány önmagában nem ér semmit, mert a javasember ugyanúgy meggyógyít, van aki szerint csak a csillagászat nem ér semmit, mert úgyse befolyásolják az ő életét, stb. Lehet, hogy ez önmagában nem hasznos, de később hasznosnak bizonyulhat, ráadásul akit az ilyesmi érdekel, annak "hasznos", mert a tudásvágyát kielégíti az adott téma iránt.

"Ezt értettem, de nem állíthatunk fel mégis valamilyen sorrendet egzaktság szempontjából a tudományok KÖZÖTT?"

Lehet, persze, de ez nagyon nehéz. Számszerűsíteni kéne, egzakt nyelvi keretrendszerbe helyezni, márpedig az ilyesmit képlettel leírni nagyon nehéz. Próbáld ki, én már megtettem anno egy hasonló témánál, de rájöttem, hogy egyszerűen nincs értelme.

"ha egy tevékenység KIZÁRÓLAG leíró jellegű (ti. a bolygók leírása), az már ÖNMAGÁBAN tudomány lehet?"

A tudomány legegyszerűbb definíciója, hogy objektív állítások ellentmondásmentes rendszere. Ha a tudományos módszernek, kritériumoknak megfelel egy leíró jellegű tevékenység, akkor az önmagában is nevezhető tudománynak. Mindemellett a tudományos MŰKÖDÉSNEK a leíró, adatgyűjtő munka egy szegmense. Nem látok itt ellentmondást.