Miért gondolják sokan, hogy a vallások csak terhet jelentenek az emberiség számára?

Egy ateistának következetes teher Jézus, mert ha igaz a Biblia, akkor nagy pácban van. Abban a tévhitben is vannak, hogy ha mindenki elutasítaná a Bibliát, akkor nem lenne ítélet, ezért próbálkoznak mindenféle mesével, hogy meggyőzzék a hívőket. Mivel nem sikerül minket hívőket eltántorítani, így idővel egyre idegesebbek.

A fizikai világban nincs semmi esélyünk, hogy fizikai eszközökkel bizonyítsuk Istent, mivel Ő szellemi lény, nincs mérhető összetevője. Azaz matematikailag nem tudjuk leírni, mivel az csak a fizikai világ jellemzője. Mivel szellemi lény ezért csak szellemi tevékenységgel tudjuk igazolni. Ezek: (Tőle jövő) információ, logika, gondolkodás, filozófia. Ez mind mind szellemi termék, szellemi tevékenység.

"A vallás soha nem jelentett terhet,csak azok az emberek,akik öncélúan használják és kifordítják a vallások tanait."

- S a kettőt mi alapján lehet élesen elválasztani egymástól?

Mert nem csak egy vallásos, hanem egy ateista is lehet fanatikus.

Értelmes ember nem ítélkezik mások felett csak mert másban hisz vagy nem hisz, mint ő, legyen az illető ateista, agnosztikus, keresztény, muszlim, hindu, stb. Másrészről viszont a hülyeségről is elmondható, hogy világnézettől független.

"Általánosságban elmondható,hogy szinte minden rosszat a vallásoknak tulajdonítanak,pedig sosem a vallásokat kell okolni,hanem azokat,akik öncélúan használják a vallást és megtévesztenek másokat,illetve akik hagyják,hogy becsapják őket. "

Tökéletesen egyetértek

"A vallás ellenpólusaként a tudományt állítják be,illetve azt mondják,hogy "az értelem ott kezdődik,ahol a vallás véget ér". Már miért lenne így?"

Ez csak a teremtés vs. törzsfejlődés miatt alakult így. Csak arra értendő, hisz a fizikát, kémiát, biológiát, matematikát, stb. mindkét fél használja. Csak az ateisták ezt szándékosan elfelejtik így szétbontani, szeretik összemosni a dolgokat és szeretik a törzsfejlődést természettudományos tényként feltüntetni, holott az csak egyfajta filozófia, amit természettudományos eszközökkel nem lehet bizonyítani. Persze szerintük tény...

"vallás soha nem jelentett terhet,csak azok az emberek,akik öncélúan használják és kifordítják a vallások tanait."

- S a kettőt mi alapján lehet élesen elválasztani egymástól?"

pl. saját érdek, meggazdagodás, hatalomvágy, önzés, stb ... Másik oldalról pedig Krisztus igazi követése, ami mentes az ilyenektől. Elég nagy a kontraszt ...

"Csak arra értendő, hisz a fizikát, kémiát, biológiát, matematikát, stb. mindkét fél használja."

Azért ezzel kapcsolatban érdemes lenne elgondolkodnod azon, hogy a biológiában a törzsfejlődés épp olyan alapvetés mint a fizikában a gravitáció. Élettan, anatómia, genetika, evolúcióbiológia, rendszertan, molekuláris biológia kutatásainak jelentős része azon alapul, hogy az evolúció tény és a törzsfejlődés folyamatosan zajlik.

Mert az ember olyan, hogy hajlamos a negatív tapasztalatokat könnyebben megjegyezni, mint a semleges vagy pozitív élményeket.

És hát a vallásosok többsége teljesen normális, jó ember, nem sok vizet zavarnak, ha mondhatom így. Viszont ott vannak az olyan elvakult fanatikusok, mint a lapos földesek, vagy a kreacionisták, akiken meg az ember csak azt látja, hogy nyilvánvaló tényeket tagadnak nagy hangon, és azért ennyire ostobának lenni elég kirívó dolog hogy az átlagember megjegyezze, aztán persze összemosódik a kép benne, hogy a vallásosak idióták. Pedig hát általánosságban nem azok, csak az ilyen szélsőségesek.

Az az érdekes, hogy ha én azt mondom, hogy tulajdonképpen Marx nem is mondott hülyeséget, csak rosszul alkalmazták a "tanait", akkor én vagyok a rohadt komcsi.

Érted?

Én betiltatnám a keresztet, úgy ahogy a vörös csillagot vagy a horogkeresztet is.

"Egy ateistának következetes teher Jézus, mert ha igaz a Biblia, akkor nagy pácban van. Abban a tévhitben is vannak, hogy ha mindenki elutasítaná a Bibliát, akkor nem lenne ítélet, ezért próbálkoznak mindenféle mesével, hogy meggyőzzék a hívőket. Mivel nem sikerül minket hívőket eltántorítani, így idővel egyre idegesebbek. "

Annak kell igazolnia valamit, aki állít. Istenre nincs igazolás, úgyhogy különösebb probléma sincs.

"A fizikai világban nincs semmi esélyünk, hogy fizikai eszközökkel bizonyítsuk Istent, mivel Ő szellemi lény, nincs mérhető összetevője"

Ha valamilyen hatással van a világunkra, akkor per definitionem anyagi, mivel semmiben nem áll a transzcendenssége, hiszen ugyanúgy van egy hatás-megfigyelési folyamat, mint bármilyen anyagi objektum esetén. Illetve, ha mégis két szubsztancia van, akkor hogyan hatnak kölcsön? Ha egybemosódnak, akkor alapból nincs értelme két szubsztanciáról beszélni, ha meg van egy közvetítő szubsztancia, akkor egy fogalmi ellentmondásba ütközünk, mert az egyszer kellene, hogy transzcendens és immanens legyen. Ráadásul a dualizmusra pontosan annyi igazolás van, mint a trializmusra. A mentális okozást soha az életben nem fogjátok tudni megoldani, az okosabb hívők éppen ezért idealista monisták. (A katolicizmus pl. objektív idealista monista)

"Azaz matematikailag nem tudjuk leírni, mivel az csak a fizikai világ jellemzője"

Matematikailag bármit le lehet írni, mivel minden leírására lehet elméletben matematikát csinálni, nem tudsz olyan jellemzőket mondani, amire ha nagyon körülményesen is, de nem lehet alkotni egy matematikai rendszert.

" (Tőle jövő) információ"

Az információ a Shannon-féle elmélet alapján a fogadó részén értelmezett bizonytalanság-csökkenés. Ehhez kell egy csatorna és egy üzenet, tehát ha információt közöl, akkor hatást gyakorol ránk. Innentől igazolható, vizsgálható, pont úgy mint az elektron léte.

"logika, gondolkodás, filozófia. Ez mind mind szellemi termék, szellemi tevékenység."

Logikai úton nem tudsz empirikus dolgokat eldönteni, szintetikus kérdésekre nem lehet válaszolni csak gondolkodással, azt konkrétan ellenőrizni kell. Új független adatot nem kaphatunk a korábbi adatokból. Formálisan úgy mondanám, hogy a szintetikus apriori hülyeség. Ezt nyilván minden filozófiához kicsit is értő ember tudja, de pontosabban ezt úgy lehet megfogalmazni,

1.) hogyha feltételezzük, hogy S állítás szintetikus apriori.

-Ismeretet ugye szerezhetünk logikai úton a korábbi ismeretek deduktív kibontásával (ez csak explicitté teszi a korábban implicite meglévő tudást) vagy újat valamiféle interakció, érzékelés útján, azaz empirikus úton. Akkor lesz szintetikus apriori, ha logikai úton a definíciókból le nem vezethető állítás(tehát kilőjük a logikát mint ismertforrást) és apriori, azaz empirikus tapasztalat előtti, márpedig az ismeretszerzés másik módja az empirikus aposteriori, szintetikus kérdésekben. Innentől egy értelmetlen, önellentmondásos állítás, ami a két szék közé a földre esik, kilövi az ismeretszerzés mindkét módját. Fogalmi ellentmondás, lehetetlen dolog.

2.) Ugyanez kicsit még formálisabban: Az összes analitikus állítást fel lehet írni úgy, hogy "Ha X akkor Y", ahol x különböző logikai műveletek és az azon értelmezett transzformációk működése és a kiindulási axiómák, Y meg a belőle levont következtetés. Minden analitikus állítás felírható így kisebb (vagy nagyobb) variálással, hiszen mindegyik formálisan leírható és az összes szükséges fogalmi és logikai előfeltételt meg lehet határozni és akkor szükségszerű lesz az állítás. Alapvetően emiatt analitikus, tehát ez belátható a definícióból.

Namost, a világra vonatkozó (szintetikus) állítások is felírhatóak ilyen formalizmussal, viszont akkor a kiindulási tényezőkbe (X) kell helyeznünk olyan tényezőket, amiket mi feltételezünk a világra. (Itt a formalizmusról és a szintaktikai keretről beszélünk, nem a megismerés formáiról vagy az állítások igazságértékéről, félreértés ne essék.) Ha megfelelően csináltuk, akkor Y megfeletethető a világban megfigyelt állapotokra. Az ilyen szintetikusak, mert előre nem tudhatjuk, hogy ez igaz-e, meg kell néznünk, hogy tényleg így van-e, nem szükségszerűek mint az analitikus állítások. Csak a "megnézés" azaz az empirikus aposteriori konklúzió után tudjuk, hogy "ha X, akkor Y" igazságértéke mennyi.

Te, Kant meg a többi hozzád hasonló metafizikus azt mondja, hogy X-ben nincs olyan tényező, ami a világra vonatkozna és Y mégis a világra vonatkozik. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, hacsak az akaratunk ellenére nem került be olyan az X-be, ami a világra vonatkozik. (Ez bekerülhetett a törzsfejlődés folyamán is, ezt nem tudta Kant és ezért hitt a szintetikus aprioriban. No meg a meghatározása is kicsit más volt, mint a modern meghatározás.)

"Csak az ateisták ezt szándékosan elfelejtik így szétbontani, szeretik összemosni a dolgokat és szeretik a törzsfejlődést természettudományos tényként feltüntetni, holott az csak egyfajta filozófia, amit természettudományos eszközökkel nem lehet bizonyítani"

No, ez nagyon érdekes. Szerinted természettudományos eszközökkel miért nem lehet az evolúciót igazolni? Mik azok az eszközök, amire gondolsz? Mi gátolja elméletben, hogy az evolúció igazolható legyen?

Mert felületesek és nem ismerik a történelmet.

A vallások tényleg NAGYON komoly terhet jelentettek mindig is az emberiségnek (méghozzá minél régebbi vallás, annál nagyobb a teher) - DE közben nagyon fontos hasznuk is volt.

A teher mára csökkent, de a haszon még sokkal jobban.

"sosem a vallásokat kell okolni,hanem azokat,akik öncélúan használják a vallást és megtévesztenek másokat"

Sajnos sok vallás ill. sok vallási tétel önmagában is káros.

"illetve akik hagyják,hogy becsapják őket."

Akit CSAK erre nevelnek, az elég nehezen védekezik ám!

"A vallás ellenpólusaként a tudományt állítják be,illetve azt mondják,hogy "az értelem ott kezdődik,ahol a vallás véget ér". Már miért lenne így?"

Mert így van. Tényleg pont ellentétei egymásnak.

Ezzel együtt azért lehet közös terület.

"Ha valaminek a létezését nem tudjuk bizonyítani és cáfolni sem,akkor nincs okunk elhamarkodott véleményeket mondani."

Így igaz. Ilyen esetben - ha valami fontos dologról van szó - akkor további bizonyítékokat keresünk.

Az istenekről LEHETETLEN bizonyítékot szerezni.

TEHÁT akkor a tudomány NEM foglalkozik velük.

"a vallások is lehetnek (bizonyos értelemben véve) tudományos"

SOHA!

A vallás jellege kizárja azt, hogy tudományos legyen!

"és filozófiai jellegűek."

Az lehet. És ez konkrétan mit jelent neked?