Miért teszitek ezt magatokkal, és a gyerekeitekkel?

"én melyik Istent hiszem, nos csak egy Isten van"

Mármint TE azt HISZED.

Miért is?

Azért, mert ide születtél, a keresztény kultúrába?

Na, ez nekem nem elég.

"nem tudom egyszerüen elfogandi TÉNYnek az elméletet (igen, tudom ez csak 99.9999%-ig van így mert ezt csak hagyományból mondjátok, de szerintem ez egy kibúvó, hogy nem tudtok semmit"

Nézd, ezt már megbeszéltük. Az, hogy te nem értesz a természettudományokhoz, a te hiányosságod. Van, aki ért hozzá.

Csak arra kérlek, hogy HAGYD BÉKÉN azt, aki érti, és NE állíts be ténynek olyat, ami nem az.

"nem is tudom hányévig próbáltam ezt elfogadni, megpróbáltam elhinni, felfogni, bizonyítékokat keresni rá, de egyszerűen semmit nem találtam."

Ez megint csak a TE korlátod. Középiskolai tudással ezt már meg lehet érteni.

Első találat:

[link]

Ajánlom ezt is:

[link]

Amit a közös ősről nagy vonalakban el lehet mondani:

- sajnos már rég kipusztult,

- ránézésre majomnak mondanád,

- de jobban hasonlított az emberre, mint a mai majmok.

"Keresem a mai napig vajon mi is lehet az közös ős, ami 5-10 éve még a majom volt az ősöm."

Azt 5 éve, 50 éve és 150 éve SEM mondta a tudomány! Az, hogy te nem értetted, mit mond a tudomány, megint csak rajtad múlik!

"a közös ősről sem tudok én semmit, pedig tényleg próbáltam utána kutatni, kérdezősködtem is, Facebookon"

Ez volt a hét vicce :-)

"a hivatalos ateista fórumon is utána kérdeztem"

Ők akár tudhatnák is - de attól még, hogy ateista, nem biztos, hogy tájékozott is. Rossz embert kérdeztél.

" mi is a hit lényege. Az irányítás." - Laószart.

Amit fent írtál, annak semmi köze a "hithez" főleg nem a hitlényegéhez.

NE akarj te mások hitéről beszélni, mert nem tudod, nem tudhatod - a magadéról beszélhetnél, azt tudod.

Meg azután ott vannak a nagy szívjóságukról híres emberek - tőlük meg lehet sejteni a "hit lényegét" Sokan vannak, itt élnek köztünk is, de vegyünk egy híreset, akit te is ismer(hetnél) Albert Schweitzer például. Az ő hite talán szűklátókörüségről, rablásról, birkává tételről, gonoszságról szól?

Bachot orgonál a koncerttermekben - majd rohan kórházat építeni (saját kezűleg is) és gyógyítani olyan helyre ahol nincs orvos.

Bach H moll mise... mint Bach minden műve szintén a hitről szól, - csak hát akinek van füle az hallja...

https://www.youtube.com/watch?v=mJospfuv5po

Kedves kérdező, egy ideje nem jártam itt. Felhívom a figyelmed arra, hogy ebben az országban sokan a kommunizmus eszményképével nőttünk fel. Ez azt jelenti, hogy az anyatejjel szívtuk magunkba a marxizmust, az ateizmust és az evolucionizmust. A helyzet ma is így van, kivéve a marxizmust. Ma már nem a kommunizmust építjük, hanem Európát, a Szép, Új Világot, nem Moszkva a Nagy Testvér székhelye, hanem Bruxelles. A gyerekek ma sem nőnek fel ideológiák nélkül, sőt előre látható, hogy az irány a totális kontroll, (lásd: homokos lobbi, gender őrület).

Sokan nem Isten-hitre voltunk kényszerítve, hanem arra, hogy a megkérdezésünk nélkül résztvegyünk olyan beavatási szertartásokon, ünnepélyeken, ahol arra voltunk kényszerítve, hogy merev szoborként álljunk végig fél órát, egy órát, másfél órát, amíg az akaratunk ellenére igyekeztek az elménkbe ültetni olyan magvakat, amiket nem szándékoztunk befogadni, mégis elkezdtek bennünk kikelni. Arra voltunk kényszerítve, hogy az iskola elvégzése után katonának álljunk, és a kommunizmus égisze alatt védelmezzük Magyarországot az imperializmus láthatatlan ellensége ellen.

Ebben a közegben kezdtem Istent keresni, és mindenféle vargabetűt megtettem ezen a vonalon, ami az utamba került. De a radikális változást az eredményezte, amikor találkoztam a Feltámadott Jézus Krisztussal. Onnantól kezdve más ember lettem, mint előtte. Mindezt rajtam kívül sok ember átélte az országban. De csak a valóságtól elrugaszkodott, életellenes ember nem neveli a gyerekeit a meggyőződése szerint. Olyan, mintha arra kényszerítené a gyerekét, hogy segítség nélkül jusson ki egy labirintusból. Aki így tesz, az nem szereti, hanem gyülöli a gyerekét, és ahelyett, hogy segítené, a sorsára bízza.

Az, amit leírtál, általánosítás. Egy ismerősöddel történt, és mindenki másra kivetíted. Az ismerősődnek nem az volt a legnagyobb problémája innen nézve, hogy nem ihatott kávét, takarnia kellett a testét, stb., hanem az, hogy nem engedték a szülei, hogy a környezetéhez asszimilálódjon, ezért mindig kilógott a sorból, ami őt kellemetlenül érintette. Ha ciki lett volna a generációjában kávét inni, bulizni, kihívóbban öltözködni, akkor az általad említettek egyike sem zavarta volna. Abban igazad van, hogy kellemetlen, ha a szülök, a mentorok nem engedik a gyerekeiket, pártfogoltjukat, hogy azt csináljanak, amit az érzékeik diktálnak. Ám a szülők-mentorok már csak ilyenek, de a felnőtt gyerekek idővel hálásak szoktak lenni, hogy annak idején nem engedték el a kezüket, legalábbis a normálisabbja. De ehhez szükség van arra, hogy tíz-húsz év elteljen. Innen nézve az ismerősöd még csak az elején van ennek az intervallumnak, ahogyan te is, hacsak nem akadt el a tű évtizedekkel ezelőtt, de akkor valami más probléma van a háttérben.

Annak idején én is utáltam az elvárásokat, kötelességeket. Én is inkább kibújtam a munka, vagy a felelősség alól, és zokon vettem, hogy a szüleim állandóan követeltek tőlem. Így az ötvenedik évemben már azt sajnálom, hogy a szüleim túlságosan sok, a személyes jövőmet meghatározó kérdést bíztak rám, és az éretlen belátásomra, ezért felnőtt fejjel kellett megkapnom a szülői pofonokat az élettől. Biztosíthatlak, hogy felnőttként sokkal megalázóbb, és fájdalmasabb nevelődni, mint gyerekkorban. Az ismerősödnek semmilyen maradandó károsodása nem származik abból, amit a szülei elvártak tőle gyerekkorában. Még ha tévedtek is, ha szektásak voltak is - bármit is jelentsen ez az adott kontextusban - kiheveri, ha amúgy egészséges lelkű. De soha nem heveri ki az ember a szülői nevelés hiányát.

A gyerek nevelés olyan, mint a gyümölcsfa nevelés. Vegyük például a barackfát. Ha sorsára bízod, akkor nő a vakvilágba, magasan kezdi hozni a gyümölcsét, hamar felkopaszodik, és elpusztul. De ha jó korán elvégzik rajta a vázágrendszer kialakítását, akkor egy hokedliről is lehet majd szüretelni, és az életideje is hosszabb lesz, ha minden évben megmetszik, a termés is jóval több lesz. Nyilván nem tökéletes a párhuzam, de a már felkopaszodott fát, is vissza lehet metszeni, de ha a növények éreznének, az sokkal fájdalmasabb lenne, mint csemete korában.

Kedves Kérdező!

Csak most jártam erre és olvastam végig kommentjeidet és nagyon tetszik az őszinte érdeklődésed, keresésed.

Nagyon jók a kérdéseid is, belőlem ugyanez v. hasonlóak jönnének és igaznak is hinném...Utolsó előtti mondatod a fejlécben /A kérdés/ szintén telitalálat, és még biztos nagyon sok dolgot helyesen látsz...

De hiába látsz nagyon sok dolgot helyesen..hiába a kreativitás (én kreativitás párti vagyok)..hiába a pozitív hozzáállás,...vmi sosem fog stimmelni, sosem leszel a helyeden.

/Úgy értem a téged lényegedben érintő kérdések kérdések maradnak, és nem töltöd be őket igazság szerint, és nem éled át azt a felszabadító örömérzést: hogy "Ezaz"!!/

Az élet meg el tud közben menni..ÉS SEMMI KÜLŐNÖS.

A válasz:

Mert nem csak Ez Az Egy Világ van.

Amúgy is igaz, ahogy hagyományosan értik, de én neked most úgy mondom: Itt a földön sem Ez Az Egy Világ van!

-érted?

Amikor ezt megtapasztalod, minden feltett kérdésedre tudod a választ, boldog leszel és minden, más értelmet nyer ! Akkor fogsz igazán látni, örülni és élni..

Vele lenni nem egy "olcsó" dolog, amit el lehet "bagatelizálni", bibliai ismérvei vannak!

Ezek után miért mennék vissza a pitiséghez, a gerinctelenséghez, az igazságtalansághoz, amire te is utaltál, és a kegyetlenséghez? Dehogy megyek. Éljen benne, aki akar.Én szeretetnék mosolyogni és egészséges lenni.

Üdvözlettel.