Ateisták, mit szóltok ehhez az istenellenes érvhez?

Ez nem istenellenes érv, hanem játék a szavakkal. Nyersebben fogalmazva: értelmetlen zagyvaság.

Első probléma, hogy nem ártana tudni, mi az ateizmus jelentése. Az ateizmus nem istenellenes, ilyent csak megszállottak és buták gondolnak. Az ateizmus azt jelenti, hogy csak bizonyított tényeket fogadunk el, mert a tudomány talaján állunk. E tekintetben, mivel isten léte jelen tudásunk szerint nem bizonyítható, ugyanakkor nem is cáfolható, ezért nem istenhívő. Ennyi, nem több. Aki itt holmi csodákkal akar operálni, annak kifejezett szándéka, hogy buta embereket hülyítsen. Ezt vagy pénzért teszi (óriási haszon van az ilyesmikben), vagy megszállott őrült exhibicionista.

én azt gondolom ez bár technikailag ateizmus, de valójában nem az a fajta szkeptikus, tudományosság világát birtokolni igyekvő világnézet ami az ateizmus szeretne lenni

sokan úgy gondolják az ateizmus is vallás, noss minél "erősebb" ateizmusról beszélünk ez annál inkább igaz, sőt nem is vallás, inkább szekta, (!)ebben az esetben(!) ezt a vádat maximálisan igaznak érzem

Bocs, ez talán kicsit off, mert én nem ateista vagyok, hanem keresztény, de azért szeretnék a kérdésedre válaszolni.

"Meggyőzhető-e egy igazi ateista csodákkal?"

A kérdés elég félrevezető, mert azt adja "a fundik" szájába, hogy szerintük az ateistákat (csak) a csoda győzheti meg Istenről. Ez nem igaz.

Egy "igazi fundi" tudja, hogy maga Jézus is úgy gondolta, hogy ez nem így működik.

Az egyik példázatában pokolba kerül egy ember, és az a kérése van az üdvözültekkel lévő Ábrahámhoz, hogy küldje vissza a (szintén üdvözült) koldust, Lázárt, a családjához, akik még élnek, hogy tegyen nekik bizonyságot, hogy elkerülhessék a kárhozatot, mert ha a halottak közül feltámad és elmegy hozzájuk valaki, akkor biztosan megtérnek. Erre azt feleli Ábrahám: nem, mert ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.

Vagyis ha valaki az Isten igéjén (beszédén) keresztül nem ismeri meg Istent, és nem válik hívővé, akkor attól sem fog azzá válni, ha esetleg nagy csodák tanúja lesz (pontosan azért, ami a kérdéshez kiírt idézetben is található: mert mindig fog rá okot találni, hogy továbbra se higgyen, a csodára is alternatív magyarázatot fog találni, egyszerűen mert ilyen, nem TUDJA és főleg általában nem is akarja elhinni).

Jézus számos alkalommal tett csodát, de azoknak általában nem az volt a célja, hogy a hitetleneket meggyőzze, hanem hogy segítsen azoknak az embereknek, akik a problémájukkal, betegségükkel hozzá fordultak. De ugye aki hozzá fordul a problémájával, az azért teszi, mert hiszi, hogy Ő segíthet, ebből tehát látható, hogy a csodák inkább a hívőkre irányulnak és nem a hitetlenekre.

Azaz, bár ahogy látom az ateisták nem válaszoltak egyöntetű igennel a kérdésedre, de keresztény szempontból logikusnak tűnik, amit a szerző kifejt. Kivéve azt a részletet, ahogyan megjeleníti a hívők álláspontját, mert az teljesen hiteltelen. Minden normális hívő tudja, hogy Isten nem jelenik meg az embereknek, és hogy a hit nem csodák megtapasztalásán alapul, legfeljebb, ha történik is ilyesmi, a már meglévő hitet erősítheti.

az ateisták már csak azért sem emggyőzhetőek csodákkal és keresnének mindig más magyarázatot, mert valójában a hit vs ateizmus vita nem a világképek csatája, pontosabban javarészt nem az, egy ateista nem látja azt hogy el lehet jutni arra a következtetésre is hogy "ja oké akkor ezek szerint van Isten, na mit tölthetek?"

ha van Isten akkor az illetőre az valamilyen hatalmas következménnyel van, én azt tapasztaltam egész életemben (korábbi önmagamon is), hogy a legtöbb ateista nem azzal érvel a belső motivációja pedig kb senkinek nem az, hogy tévedésnek találja az Isten létezésével kapcsolatos világképeket, hanem kb abban a gyakran hangoztatott mondatban testesül meg hogy "nem tudnám elviselni hogy engem(itt gyakran hangsúly) bármi bármiben is korlátozzon!"

de ez fordítva is igaz, egy vallásos embernek nem annyi a tét hogy "ja akkor mégsincs Isten... száraz fehéret!" hanem hogy akkor a jóról és rosszról alkotott képe teljesen alaptalan, a céljai ostobaságok, amit jótékonykodott mások javára tett valójában nem volt jótett, hiszen az ami kijelentette hogy ez és ez a jó tett úgy ahogy van nem is létezik, következésképpen marad az erősebb kutya és az önzés, és ez fokozottan működik amikor valaki bűnözésből vagy alkoholizmusból szabadult meg a vallásos hite segítségével, esetleg pont ez tartotta meg az ép elméjét mondjuk egy olyan családban ahol nem szerették, mikor meghalt valakije stb stb

én pl ismerek egy hölgyet akit az anyja megpróbált eladni(szó szerint), az apja megerőszakolta, elszökött otthonról, és minden nap más-más osztálytársánál aludt, későb mikor felnőtt nyilván ne mtudott tovább tanulni, elég gáz munkahelyei voltak, gyakran éhezett, ha nem si mennyiségileg minőségileg kb mindig, egy ilyen életben kb borítékolható hogy valaki drogosl egyen, züllött, esetleg bűnöző, ha olyan fajta akkor öngyilkos, de ő mégis kb egy "szent" volt mindig is, na neki mond el hogy mindenről amihez kedves emlékek kötik ami visszatartotta az öngyilkosságtól és még sorolhatnám hogy "á g*cccci ez baromság" valahogy nem fog egyet érteni...

Tipikus ateista érvelés. Mivel ő tagadja Isten létét, ezért még a közvetlen megtapasztalás sem győzheti meg a tévedéséről, inkább mindenféle fantasztikus kitalációkkal próbálja magyarázni a tapasztaltakat, mintsem elfogadja a legegyszerűbb és leglogikusabb magyarázatot. A saját maga által leírtakkal ellentétben ezt sok mindennek lehet nevezni, csak éppen tudományos gondolkodásnak nem. Amennyiben ez lenne a tudományos világkép, akkor nem lenne sem relativisztikus, sem kvantumfizika, a modern asztrofizika jelentős része is tudománytalannak minősülne, stb...

Ha elolvastad az egész művet, melyből ez az idézet származik, akkor nyilvánvaló: a szerző ateizmusa azt jelenti, hogy az általa kitalált és definiált "isten" létezésének tagadása áll a világnézete középpontjában; a kezdeti alapposztulátumok gondos megválasztása jelenti ennek az alapját. Amennyiben akár egyetlen alapvető dogmájáról kiderül, hogy téves, már összeomlik az egész filozófiája... Persze erre is van megoldása: kizárólag a saját maga által kitalált posztulátumok mentén hajlandó gondolkodni. Emiatt a szűklátókörűség miatt tartom az ateizmust az egyik legbigottabb, legfanatikusabb vallásnak.

Alaex, Alex! Ezerszer megmondtuk, hogy az ateista nem tagadja isten létét. Nehéz ezt megérteni? Vagy inkább elfogadni nehéz?

Mondatok jelentését, szavak értelmét félreértve nem elfogadni, úgy bizony nincs még beszélgetés se, nemhogy vita.

Kedves kerdezo !!!

Az az Isteni fogalom ahogyan a Biblia szerint vakon hisznek Isten azon megnyilvanulasaban hogy ot senkise latta, es o a mindenseg teremtoje, ezt TEVES-nek tartom. A biblia szerinti Isten aki akar az elso 100 oldalt elolvassa a Bibliabol annak eggyertelmu kellene legyen hogy "Isten" (szerintem meg nem az) szemtol szembe beszelget emberekkel, felho alaku jarganya van mely nagy zajt, fustot es remegest kelt megjelenesevel es persze az eros fenyevel. Tovabb figyelemre melto hogy kozelebe akarki nem mehet ellenkezo esetben meghall, megfelelo epitmenyt kell epiteni neki annak megfelelo arany, ezust es rez targyakkal, ha ennyi nem eleg ahoz hogy a NAGY kerdojelt feltegye valaki akkor oszinten sajnalom az osszes vakon hivot aki azt hiszi hogy a fent emlitett jelzok "Isten"-re vonatkoznak.Ha meg nem "Isten" akkor megis ki O ?.

T. 16-os névtelen hozzászóló!

Igen, le lett írva. Jó, lehet, hogy egy ateista kifejezetten nem tagadja Isten létét, de pont attól ateista, hogy semmilyen esetben nem fogadja el azt. A gyakorlatban csak fogalmazásbeli különbség van a kettő között. De mindegy, hogy hogyan nevezzük: a lényeg, hogy az ateisták hite és meggyőződése Isten nem létezésében semmiben nem különbözik a hívők hitétől.

A többi csak duma...

# 18

Alapvetően az ateista nem hisz istenben, nem pedig abban hisz hogy nincs isten. Tudod a kopaszság nem egy hajviselet.

Az ateista nem hisz (vagy nem követ) isten(ek)-et

PONT

Arra hogy mibe hisz, mibe nem, milyen erkölcsi szabályokat követ, érdekli-e a tudomány vagy sem már nem terjed ki a fogalom. Az ateizmus nem feltétlen jelent vallástalanságot, tág értelemben a buddhisták is ateistáknak számítanak. Hogy a kérdésben leírt esetben egy ateista hogy reagálna teljesen személyfüggő.