Mit szóltok az alábbi idézethez?

"Azért írtam hogy Mózes hozta a kőtáblákon mert ez mondjuk valamennyire ismert egy átlagember számára is kedves hozzászóló. Írhattam volna hogy itt vagy ott találták rávésve egy kerékvető kőre. "

Nem azzal van a bajom, hogy ki hozta, találta, véste, találta ki vagy akármi. Hanem azzal, hogy te ezt a maga korában is röhejesen egyszerű, kezdetleges pár törzsi törvényt tartod a világmindenség erkölcsi alapjának.

"A vallásos hit egyedi tulajdonsága, hogy pocsék indokból, illetve kívánságokra alapozva "hisz" el bármit."

Nem igazán értem, hogy mire gondolsz, kifejtenéd egy picit bővebben? Mivel van egy olyan érzésem, ahogy amit írtam a korábbi hszben is, te itt a hitet a dogmatizmussal összemosod.

Az a jelenség pedig, hogy "bármit elhisz", nem a vallásosság egyedi tulajdonsága, hanem a naiv hiszékenység eredménye. A neten fellelhető 1000+1 tudományos vadbaromság, amelyben ugyan annyian hisznek állítólagos "ateisták", mint amennyien hisznek a vallásos butaságokban. Tehát ez nem tulajdonítható csak és kizárólag a vallásnak.

---

"Amit Mózes lehozott a kőtáblán a 10 parancsolat az már az emberiség addigi együttélésének az esszenciája volt. Ki kristályosodott szabályok vagy törvények amelyek az emberiség túléléséhez elengedhetetlenek."

Minden valamire való filozófiai tézis alapvetésként jutott arra az eredményre, hogy a világon három főbb emberi együttélési és társadalmi forma létezik. Az első a szeretet, és egyben ez a legmagasabb emberi társadalmi forma. Utána jön az erkölcsökre alapuló társadalom, és végül a törvényekre alapuló. Értelemszerűen ott, ahol a törvény megjelenik, már az emberi minőség legalacsonyabb szintjéről lehet beszélni.

A törvény egyetlen ok miatt nem származhat Isteni entitásból. Ez pedig az a nemes egyszerűség, hogy a törvény tilt. A parancsolat az buzdít vagy valamire sarkall, de sosem tilt.

Az a társadalom, ahol kőbe kell vésni olyan alapvető együttélési szabályokat, minthogy "ne lopj", "ne ölj", "felebarátod feleségét ne szeresd el" és így tovább, az azt jelenti, hogy ezek a problémák olyan méreteket öltöttek az adott társadalmon belül, hogy azok a társadalom pusztulásához vezetnek hosszú távon.

Tehát az, hogy Mózes lehozza a kőtáblákat a hegyről, még véletlenül sem nevezhető az emberi minőség csúcsát jelképező pillanatnak.

Ezzel szemben egy törzsi társadalomban, mint például az indiánok, vagy a különböző szigetlakó népek, vagy említhetnénk az esőerdei népeket, mind úgynevezett szokásjogokkal éltek / élnek. Nem voltak és ma sincsenek írott törvényeik. És ennek ellenére nem ismerik sem a lopás, sem a gyilkosság fogalmát. Nem arról van szó, hogy ezekben a közösségekben nincsenek rivalizálások, és nincsenek problémák, de alapvetően olyan ritkán történik ilyen közösségekben gyilkosság vagy lopás, hogy ezekre nincs kész fogalomkészletük, illetve mégkevésbé van rá kiforrott büntető eljárásuk. Általában az ilyen esetekben ülnek össze a "vének", akik eldöntik mi a legjobb mindenki számára.

---

Ha számodra a törvény jelenti az emberi együttélés esszenciáját, akkor súlyos tévedésben vagy. Ugyanis a törvény nem minden esetben igazságos. Márpedig, ha csak egyszer is igazságtalan ítélet születik, akkor azt helytelen alkalmazni!

---

Anonymus

Ugyan mi ciki a 10 parancsolatban?

Hogy Isten azt mondja, hogy ne imádj más isteneket?

Hogy Isten azt mondja, hogy ne kövess el az ő nevében (rá hivatkozva) bűnös cselekedeteket?

Hogy tiszteld apád és anyád?

HOgy ne ölj? (Ami nyiván kizárja a népirtást is, csak szólok)

HOgy ne kövess el házasságtörtést? (héberben, angolban, németben, legtöbb világnyelvben házasságtörés szerepel, a magyarban "ne paráználkodj)

Hogy ne lopj?

Hogy ne tanuskodj hamisan felebarátod ellen?

Hogy ne irigykedj a felebarátodra, és ne kívánd el semmijét, se vagyonát, se feleségét?

Áruljátok már el, mi a ciki ebben? Vagy mi ebben a "sivatagi"? Erre épül a nyugati kultúra, ha tetszik, ha nem.

Ti 10 parancsolat leszólói, a fenti törvények melyikét szegitek meg minden lelkiismeretfurdalás nélkül?

"A "hinni" csak egy szójáték, nem több."

Ne bagatelizáljunk, mert ha a mindig forgatjuk a szó jelentését, mint a pénzérmét, akkor abból vagy az lesz, hogy elbeszélünk egymás mellett, vagy egyszerűen mindketten hülyeséget kezdünk beszélni. A szavaknak igen is konkrét jelentésük van, és szilárd tartományuk. Természetesen minden szó rendelkezik jelentés tartománnyal, amelyen belül mozoghat, de megvan a maga erős jelentése is.

A hit magyar nyelven a legkönnyebben megfejthető szó, mit is takar. Ez nem más, mint a híd a jelen állapot, és egy elképzelt jövőbeni állapot között. Ha ez a híd hamis, akkor az mindig kiderül, függetlenül arról, hogy ez egy tudományos hit, vagy vallási hit.

---

"A tudomány összes állítása magában foglalja azt a lehetõséget, hogy a tények megcáfolják."

Ez egy jó érv, csak ott van a probléma, hogy a tudomány nagyon sok területen kilépett azon tartományból, ahol az állításod igaz. Ugyanis ma már eléggé könnyű tudományos tényeket hamisítani, hiszen nem ellenőrizhetőek, és általában csak egy rettentő szűk csoport érti azt.

Ezért írtam korábban kritériumnak a mindenki által közérthetőséget és a mindenki által ellenőrizhetőséget.

És ezzel a módszerrel pont olyan tudományok élnek, amelyek cáfolni szándékoznak Isten létét (lásd törzsfejlődés), vagy épp a vallásokat támadják, ilyen a pszichológia, paranormális kutatások stb.

Mert ugye a tudomány kénytelen elismerni azt a tényt, hogy márpedig paranormális események történnek.

---

"És ebben rejlik a korrekciós mechanizmusa is: a tévesnek bizonyuló elméletet a valósághoz jobban igazodók váltják fel."

Számból vetted ki a szót. Azt hiszed, hogy a valódi vallások másképp gondolkodnak? Vagy talán azt hitted, hogy a tudomány ezt önmagától találta ki? A filozófia alap tézise ez, márpedig a filozófia és a vallás egy és ugyan az. Csak a hétköznapi értelmezésében a filozófia az életről, és az életet irányító erőkről gondolkodik, a filozófia pedig akkor lép át a vallás területére, amikor valamit szertartásos formában végez.

Ezért keverik össze nagyon sokan a Buddaizmust a vallással. A Buddaizmus elsősorban filozófia, amelynek vannak vallásos szertartásai, ám a vallás kritériumainak nem felel meg, hogy magát a filozófiáját vallásnak nevezhessük. Csak szertartásaiban vallás, ezért lesz belőle ilyen keverék. De jól példázza, hogy a kettő majdhogynem egy és ugyan az.

(Hogy félre ne érts, a vallás kritériumai:

1, Legyen kialakult elképzelése a világ teremtéséről,

2, Legyen kialakult elképzelése az ember teremtéséről a világban való szerepéről

3, Legyen fogalma arról, hogy a világ alapvető dualitása honnan ered

4, Legyen világ vége képzete)

Ezen feltételek szükségesek, hogy valamit "tudományos" értelemben vallásnak tekintsünk. Így aztán a Buddaizmus látható módon nem valódi vallás.

Régi korokban a népek vezetők (általában királyok, vagy törzsi vezetők), ha új vallással találkoztak, azt mindig megvizsgálták, meghallgatták és hitvitákat folytattak. Amennyiben pedig úgy látta a közösség vezetője, hogy az ő általa vezetett közösség életére pozitív hatással lesz az új vallás, tisztábban fognak látni az emberek, életük könnyebbé válik, jobban érteni fogják a világ és saját problémáikat, akkor vallást váltottak.

És tévedés az, hogy a világon bármikor is harcoltak volna vallási okok miatt a Judaizmus megjelenése előtt. Csak és kizárólag a Judaizmus az első olyan vallás, amely erőszakos térítést alkalmazott. Előtte soha, semmikor ilyet nem ismerünk a történelem során.

---

"Ezzel ellentétben a vallásos hit összes állítása megcáfolhatatlan, és a "fejlõdés" nem többletinformáció eredménye, hanem egyszerüen a korábbi álláspont kellemetlenné válása (lásd mi történik a meg nem keresztelten meghaló gyerekek lelkével). "

A tudománynak is megvoltak és ma is megvannak a maga dogmatikus kijelentései. Ellenben nem értek egyet azzal, hogy a hit összes állítása megcáfolhatatlan lenne. Nem is akar senki sem megcáfolni senkit, eleve itt kezdődik. De vannak bizonyos helyzetek, amikor egy-egy vallás jobban lát valamit, vagy jobban ért valamit a világból, mint más vallások.

És ez bizony az adott vallási közösség hosszú, akár évezredes tapasztalatának az összessége.

Fentebb már írtam, hogy a vallás fejlődhet úgy, hogy az adott közösség, egy bölcsebb és több tudással rendelkező hitre, vallásra cseréli sajátját. De a vallás fejlődhet úgy is, hogy a közösség bölcsei, idős korosztálya átadja tudását, élettapasztalatát a fiatalabb korosztálynak.

Az zavar meg téged, hogy te csak egy fajta hittel találkoztál életed során, csak ezt ismered, már amennyire ismered. Ez epdig a Judaizmus, de ha még nem is konkrétan ezzel, de akkor is a judeo-krisztianizmussal. Mert ezt kereszténységnek max csúfolni lehetne, de akkor azzal a kereszténységet degradálnánk. És a másik, amiről nap mint nap hallasz az az iszlám. Érdekes egybeesés, hogy az is judeo vallás, csak a másik véglete?

2 vallás, amely agresszívan térít, és nem értelemmel, ráadásul a hitről és az Istenről eléggé furcsa elképzeléseik vannak, és te ez alapján ítélsz meg minden vallást. Ezzel együtt minden vallásos embert.

---

Az Isten létezéséhez, vagy legalább is egy teremtő feltételezéséhez két módon juthat el az ember. Az egyik mód az, amit ma te látsz. Vagy megkeresztelkedsz és vallod a mi vallásunkat, vagy levágjuk a fejed B.z.+

Vagy van a másik verzió, hogy meghallgatsz olyat, aki valóban hívő ember, valóban ott van nála az ősök tudása és bölcsessége, és azt alkalmazza és működteti életében, vagy egyszerűen együtt élsz ilyen emberrel. Ekkor nem az Istent fogod megtalálni, hanem a világ nyílik ki előtted, olyan dolgokat is meglátsz az életedben és mások életében, amitől leesik az állad. Amire soha nem gondoltál volna. És minél mélyebben áthat az ősök bölcsessége, nem leszel képes egy idő után azt mondani, hogy nincs teremtő, mert bárhova nézel, bárhova nyúlsz, bármit csinálsz és egy idő után bármit mondasz, mindig önmagad cáfolod, ha tagadni próbálod.

És nem azért kezdesz hinni Istenben mert megmutatja magát konkrétan, hogy na öcsi én vagyok az, hanem mert tényleg elkezded látni mindenben. És nem, nem mint egy beszívott drogos...

---

Anonymus

"A tudománynak igaz, hogy az átlagember nem tud utánanézni, de a többi tudós igen."

Azért ezzel igen jelentősen kiterjesztetted az ellenőrizhetőségét a tudományos ismereteknek, holott ez téves. Egy bilógus is tudós, ennek ellenére nehezen fog tudni utánaszámolni bizonyos kvantumfizikai állításoknak. Szóval igen is erősen szűkül a köre a tudósok között is azoknak, akik ellenőrizhetik az állítást.

Ám én úgy látom, hogy te leginkább arra támasztod rá érveidet, hogy a vallások fizikai jelenségeit igyekszel cáfolni, hiszen állításod szerint azok hamisak.

---

"Mondd el nekem, mi az a többletinformáció, ami alapján megváltozott a megkeresztelés nélkül meghalt gyerekek sorsáról alkotott vélemény? Mi alapján nyilatkoztak korábban és mi alapján most?"

Nem igazán értem, hogy mire gondolsz, milyen véleményre? Régen is és ma is a gyermek a felnőttkor eléréséig Isten gyermeke. Ezt csak te hallottad, vagy találtad ki, hogy a gyermek megkeresztelése a halála miatt szükségszerű. Vagyishát csak feltételezem, hogy erre gondolhatsz, a kérdésed alapján. Szólj, ha nem.

A gyermek keresztelés a gyermek védelmét szolgálja, hogy gonosz ártó erők (mint például, irigység, rontás, átok, gyűlölködés), ne betegítsék meg, ne vigyék halálba. De semmi köze nem volt és ma sincs a túlvilági hova kerüléséhez.

---

"Csakhogy a TÉNYEKNEK van egy olyan tulajdonságuk, hogy leszarják, ki mit gondol vagy szeretne, attól még TÉNYEK maradnak... a vallásos "igazságok" látszólag nem. "

A vallásos igazság is tények maradnak függetlenül attól, hogy ki mit gondol. Nem igazán tudom, hogy milyen "igazságokra" gondolsz, amelyek szerinted látszólag nem felelnek meg a tény titulusnak.

Vallásos tény, hogy egy teremtő van, ennek megvan a maga teológiai levezetése. Aztán további tény, hogy a világ duális (jó és gonosz fogalmai), tény, hogy a fény (jó) oldala erősebb mint a sötét (gonosz) oldala. Tény, hogy az ember olyan mint a világmindenség kicsiben, és a világmindenség olyan, mint az ember nagyban. Lehetne még ezeket sorolni...

---

"Amellett ha a vallás nem csak megcáfolhatatlan állításokat tesz, akkor mondj egyet, aminek a teljesülése esetén dobnád a hitedet a kukába."

Nem igen tudnék ilyet mondani, mert egy olyan világban, amelyben minden maga az Isten, belőle van, így aztán bármi fizikai vagy mondhatnám anyagi tényt mutatnál, maximum csak a hitem egyes részeit cáfolnák, de magát a teljes hitemen nem döntené romba. Maximum át kellene értékelnem azt amit eddig hittem. Mi volt a helyes és mi volt a helytelen.

De igen, egy rettentő nagy szeletét döntené meg hitemnek az, ha látnám, hogy az anyag, mely a mai fogalmaink szerint élettelen, ember által élő sejtté, majd komplex szervezetté rendeződne össze, mindez természetesen teljesen véletlen ráhatások révén.

Röviden ezt úgy szoktam jellemezni, hogyha a kertembe lerakok egy kupac agyagot, nem lesz belőle magától mókus. De még véletlenül sem.

A véletlent pedig külön kihangsúlyoznám, hiszen a véletlen egy olyan fontos tényezője ennek, hogy csak ez lenne képes önmagában arra, hogy meggyengítse hitemet. Hisz, ha nem véletlen alapján jönne létre, hanem nagyon pontos folyamatok mentén, akkor ugye továbbra is ott a dolog abszurditása, hogy ahhoz, hogy létrejöjjön az élet bizony mögöttes értelem szükséges.

---

Anonymus

Azt, amiről beszélsz, hívják hitnek. Mindaddig igaznak fogadok el egy állítást, míg azt alá tudom támasztani, és mások nem mondanak vagy mutatnak olyat, amely ezt az állítást lecserélni hivatott. Egészen addig, amíg mindent tudok és ismerek a vizsgálódásom tárgyáról.

Csak hát egy vallásos ember magát az életet és Istent illetve annak dolgait vizsgálja. Talán a legnagyobb és legrejtélyesebb kutatni való, amely kutatása egy emberöltőnyi idő alatt véget sem érhet.

Általánosságban a vallások a valóság közvetlen és közvetetten tapasztalható jelenségeit igyekszenek megfogalmazni az adott tudás alapján. Erre használja a nyelvét. Minél pontosabban képes megfogalmazni az általa látott, tapasztalt és érzékelt világot, annál közelebb jut tudatos szinten az igazsághoz.

Nade, ha nincs meg a fogalomkészleted, ha nem vagy képes az olvasott vagy hallott ismeretet megfelelően értelmezni, akkor vajon az adott tanítás, írás, vagy épp elmesélt történés mennyire lesz tudatos? És vajon mennyire fog kitaláltnak hangzani?

A bibliában több helyen is van olyan leírás, amikor az úgynevezett "Úr", akit ma "Jahveval" azonosítanak olyan körülmények között jelenik meg, amely első hallatra vagy látszatra furcsának tűnik, a megfogalmazása miatt. Ugyanakkor a mai fogalmainkkal kiegészítve, és a mai ismereteink által jól kivehető, hogy voltaképpen amikor az úr vagy Jahve megjelenik a népe előtt, akkor valamilyen gépi szerkezetet alkalmaz. Ha csodát tesz, akkor is többségében gépi szerkezeteket alkalmaz. Már a legelső ilyen gépi szerkezet ugye, amely a paradicsom kapujában áll, és mint írja a könyv "Villogó pallos". Noha, egy mai ember látná valószínűsíthető, hogy esetleg valamilyen modernebb fegyverzethez hasonlítaná, mondjuk egy gépágyúhoz vagy géppuskához.

De az akkori emberek, akik ezt láthatták (akár egy látomásban), a saját fogalomkészletükkel tudják csak leírni a látottakat és a saját értelmükhöz mérten képesek azt elbeszélni.

---

Anonymus