Szerintetek nem lenne elvárható egy isteni kinyilatkoztatás útján létrejövő erkölcsi rendszertől, hogy örök érvényű legyen és meghaladja a saját korát?

Egyrészt, amennyire én látom, Jézus nem direktben, expliciten interpretálta bármely tízparancsolatot, hanem mondott ilyen-olyan dolgokat, amiket aztán a hívők összefüggésbe hoztak az érvénytelen tízparancsolattal. Természetesen elhiszem, hogy a keresztényeknek Jézus tanításai a fontosak, de akkor lehet érdemes lenne arra koncentrálni, a tízparancsolatot meg hagyni a fenébe.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy hogyan csoportosítgatják, elemzik a tízparancsolatot, konkrétan különböző keresztény felekezetek is. Figyelemreméltó igyekezet, egészen úgy tűnik, mintha azt hinnék, hogy nem csak nagyjából 10 másodpercig voltak érvényben, utána pedig maga a Jóisten érvénytelenítette őket azzal, hogy tökmás 10 parancsolatot adott inkább.

Ha Jézus valamiért mégis az eredeti, széttört 10 parancsolatot konkrétan be akarta tartatni, és tényleg konkrétan azokra utalt, akkor pedig a következő a történet:

- Isten adott 10 darab parancsolatot, jelölje ezt most T1, mint első tízparancsolat.

- Mivel T1 megsemmisült, újraírta azokat. SZemlátomást azonban meggondolta magát, és újakat gondolt ki helyette, legyen ez T2.

- Kicsit később, Jézusként újra meggondolta magát (ugye Jézus = Isten), és T2 helyett mégis T1-el kezdett foglalkozni, és azt értelmezni, betartatni.

Ezen történet szerint törvényei főpillérével kapcsolatban mindössze kétszer gondolta volna meg teljesen magát, és változtatta azt meg. Ez választ is adna a kérdező eredeti kérdésére az örökérvényűségről.

# Mojjo

"Természetesen elhiszem, hogy a keresztényeknek Jézus tanításai a fontosak, de akkor lehet érdemes lenne arra koncentrálni, a tízparancsolatot meg hagyni a fenébe."

Ebben tulajdonképpen igazad van. Az hogy, a Tízparancsolat (A és B verziója), továbbá a 613 micva (melyeknek csak egy része kötelező a kereszténységre nézve) le lett írva, inkább csak technikai jelentősége van, nem tartalmi.

Ádám és Éva engedetlensége valamint Káin gyilkolása is bűnnek számított, a rögzített Tízparancsolat nélkül is. Az erkölcsi törvények örökérvényűek, és akkor is azok lennének, ha ezeket soha senki nem mondta volna ki. Ezzel a kérdező eredeti kérdésére is válaszoltam.

A Tízparancsolat csak egy technikai segítség, egy eszköz. Egy egészséges erkölcsi érzékkel megáldott embernek (akár hívő, akár nem) nincs szüksége a Tízparancsolatra, hogy erkölcsös életet éljen.

Azonban vannak helyzetek, amikor mégiscsak jól jöhet ez a leltárszerű számvetés. A lelkiismeret-vizsgálatot a római katolikusok a Tízparancsolat alapján végzik el. Görögkatolikusok és ortodoxok is, csak ők még a Nyolc Boldogságot is hozzá veszik.

Az ember hajlamos az önfelmentésre és önigazolásra, és minél intelligensebb, annál inkább meg tudja ideologizálni az apróbb-nagyobb bűneit és jellemhibáit. Azonban ha van egy ilyen konkrét leltárszerű lista, mint a Tízparancsolat, akkor azért jobban rákényszerül az ember, hogy önmagával (és Istennel) szemben őszinte legyen.

"Ez nekem kicsit "mire gondolt a költő" jellegű dolognak tűnik."

Igen, ezzel a kereszténység egy nagyon lényeges problémájára tapintottál rá. Inkább az általánosságok szintjén próbálok megfogalmazni valamit ezzel kapcsolatban.

Péter apostol valamelyik levelében nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a Szentírás nem egyéni értelmezés dolga.

Az Ószövetséget az Újszövetség fényében kell értelmezni, az Újszövetségi könyveket pedig az apostoli tanítás szerint. Hiszen maga az Újszövetség sem más, mint ez az apostoli tanítás, pontosabban ennek a tanításnak a lejegyzésre került töredéke.

Ha megnézzük az egyetemes egyháztörténet kétezer évét, akkor azt látjuk, hogy az apostoli hagyomány (az úgynevezett Szent Hagyomány) talaján összesen négyféle teológia alakult ki. A három keleti keresztény irányzat (kalkedóni ortodox, nem-kalkedóni ortodox, nesztoriánus), mely 99,9%-ban megegyezik egymással, és a katolikus, mely 95%-ban azonos ezekkel.

Anélkül, hogy mélyebben belemennénk, statisztikai tények alapján kijelenthetjük, hogy az apostoli hagyomány a Biblia értelmezésének megbízható zsinórmértéke.

Aztán radikális változás történt a protestantizmussal. Ők a "sola scriptura" elve alapján elvetik az apostoli értelmezési hagyományt, és úgy vélik, hogy a Szentírás önmagát értelmezi.

De hogy ez mennyire nincs így mégsem, azt az is bizonyítja, hogy pillanatok alatt számos, egymástól igen eltérő protestáns Biblia-értelmezés jelent meg, és ezek száma egyre csak szaporodik. Ma már vagy hatvan főbb protestáns teológiai irányzat létezik, ezek mindegyikének több tucat vagy éppenséggel több száz alválfaja létezik.

Volt ezzel kapcsolatban már egy kérdés, tanulságos válaszokkal:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__6..