Vajon milyen hosszútávú hatása lesz a katolikus egyházra a most tapasztalható botrányoknak?

semmi komoly hatása nem lesz, hiába erőlködnek a liberálisok

legfeljebb a vasárnapi katolikusok, a már amúgy is csak papíron-katolikusok hagyják el az egyházat

de ezért még hálásak is lehetünk

XII. Piusz és XVI. Benedek csakis bűnbak lehet?

Immár a nem kifejezetten katolikus, és nem kifejezetten jobboldali értelmiségiek közül is vannak, akik megelégelték a média sulykolta előítéleteket XVI. Benedekkel és XII. Piusszal kapcsolatban. A markáns véleményéről híres Bernard-Henri Lévy francia filozófus a Szentatya legutóbbi zsinagógalátogatását kísérő polémiák hallatán tollat ragadott és kikelt az ellen, ahogyan bizonyos körök a két pápát kezelik. Írását a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera közölte – igaz kissé eldugott helyen... Másnap pedig átvette a l'Osservatore Romano is.

„Elég abból a rosszhiszeműségből, előítéletességből és – csak hogy néven nevezzük – félretájékoztatásból, ami azonnal előjön, ha XVI. Benedekről van szó.” – kezdi cikkét a francia filozófus, majd felidézi, hogy a Szentatyát megválasztása óta folyamatosan „ultrakonzervatívként” aposztrofálja a sajtó (mintha egy pápa más is lehetne mint „konzervatív”). Közben pedig burkolt, vagy egyenesen durva utalásokat tesznek német származására. Máskor meg egészen egyszerűen meghamisították beszédeit, mint például az Auschwitzban elmondottat: amelynek kapcsán azt állították, hogy a pápa nem emelte ki az áldozatok zsidó voltát, miközben pedig kifejezetten arról beszélt, hogy a nácik a zsidó nép egészét akarták eltörölni a föld színéről.

A római zsinagógában tett látogatása kapcsán pedig egyenesen rekordot döntöttek a szokásos „félretájékoztatók”: a pápa még át sem lépte a Teverét, máris világgá kürtölték, hogy nem azt mondta és tette, amit kellett volna, s hogy az egész egy kudarc volt.

Márpedig a pápa megállt az 1943-as zsidó deportáltak és az 1982-es palesztin merénylet áldozatainak emléktáblájánál, szó szerint idézte annak a levélnek a szövegét, amit II. János Pál pápa 2000-ben a jeruzsálemi Siratófal hasadékába tűzött, ismét bocsánatot kért az antiszemitizmus kialakulásában viselt katolikus felelősségért, leszögezte, hogy a II. Vatikáni Zsinat által elindított zsidó-keresztény párbeszéd „visszavonhatatlan” döntés volt, megerősítette az „idősebb testvérekkel” való párbeszéd fontosságát.

Akkor hát – fakad ki Lévy – elég annak ismételgetéséből („mint a szamarak”), hogy XVI. Benedek visszalépett elődjéhez képest, s mindent el lehet róla mondani, csak azt nem, hogy „befagyasztotta” volna a XXIII. János által elindított közeledést.

Ami pedig a XII. Piusz elleni vádakat illeti, nem árt megemlíteni – folytatja Bernard-Henri Lévy – hogy Rolf Hochhuth-nak, "A Helytartó" szerzőjének egyenesen bizonyítványa van arról, hogy Holokauszt-tagadó, hiszen többször el is ítélték emiatt. Öt évvel ezelőtt például egy szélsőjobboldali lapban vette védelmébe a gázkamrák létezését tagadó David Irvinget.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy XII. Piusz, még Pacelli bíborosként, 1937-ben társszerzője volt a "Mit brennender Sorge" enciklikának, ami "mindmáig az egyik leghatározottabb és legbeszédesebb náciellenes kiáltvány". S mielőtt a titkos mentőakció mellett döntött volna, és megnyitotta volna a kolostorokat az üldözött római zsidók előtt, "a hallgatag XII. Piusz" rádióüzenetekben emelte fel a szavát, aminek érdemét a háború után Golda Meir nyilvánosan elismerte.

Az is döbbenetes – mutat rá a francia filozófus – hogy miközben a Soát hatalmas hallgatás övezte, a korabeli uralkodók közül egyedül annak róják ezt fel, akinek nem voltak ágyúi és repülőgépei, ám minden rendelkezésére álló információt fáradhatatlanul megosztott azokkal, akiknek viszont voltak ágyúik és repülőgépeik, és személyesen mentett meg számtalan embert Rómában és másutt is.

"Utolsó simítás a kortárs alantasság Nagy Könyvén: akár Piusz, akár Benedek, csakis pápa és bűnbak lehet." - fejezi be írását Bernard-Henri Lévy."

Ezt is megértük;

Egy zsidó származású baloldali filozófus védi meg Krisztus földi helytartóját!

"lehet-e az a vége, hogy elfordúlnak tőle a hívek?"

Éhes disznó makkal álmodik.

Száz anglikán egyházközség csatlakozik a Római Katolikus Egyházhoz

Az Amerikai Anglikán Egyház (Anglican Church in America, ACA) testületileg csatlakozik Rómához. Az egyház püspökeinek múlt heti döntése értelmében több ezer hívő tér át püspökeivel együtt. Katolikus tulajdonba kerülnek épületeik, köztük egy székesegyház is.

Az áttérők – a XVI. Benedek pápa által 2009 novemberében felkínált lehetőséggel élve – továbbra is az anglikán szertartáskönyvet követik, de teljes közösségben lesznek a pápával, akit vezetőjüknek ismernek el. A püspökök rövid nyilatkozatukban leszögezték: kérelemmel fordulnak a Hittani Kongregációhoz az Anglicanorum coetibus kezdetű apostoli rendelkezésben foglaltak teljesítése érdekében.

Az Amerikai Anglikán Egyház a Hagyományőrző Anglikán Közösség tagja, amely mintegy 20 éve vált ki az Anglikán Közösségből, amiért az eltávolodott az eredeti keresztény tanítástól. Nincs közösségben a jóval nagyobb taglétszámú episzkopális egyházzal – mint a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán egyház többi gyülekezetei –, és nem ismeri el Rowan Williams canterburyi érsek fennhatóságát – írja a telegraph.co.uk.

Az Amerikai Anglikán Egyház a második anglikán közösség, amely él a pápa által felkínált csatlakozási lehetőséggel: múlt hónapban a Forward in Faith elnevezésű hagyományőrző anglikán csoport ausztráliai ága tette meg a 16 egyházközség katolizálásához szükséges első lépéseket. A csoport nagy-britanniai ága ugyancsak fontolgatja az áttérést. Döntés legkorábban júliusban várható; amennyiben Róma mellett döntenek, az akár 200 anglikán gyülekezet, vagyis több ezer hívő katolizálását jelentheti.

A tömeges áttérések előtt, januárban katolizált a tisztségéről leköszönő newcastle-i anglikán segédpüspök, Paul Robinson. „Jó ideje úton vagyok, s most mintha hazaérkeztem volna" – fogalmazott. A 63 éves püspök tavaly nyáron rámutatott: az egyházi házasságkötések és a keresztelések számának drámai visszaesése annak jele, hogy Nagy-Britannia immár nem keresztény ország. Az egykori főpásztor előre figyelmeztetett: az anglikán vallás egy generáción belül megszűnik államvallás lenni.

"""semmi komoly hatása nem lesz, hiába erőlködnek a liberálisok """"

Éppen elég nagy probléma, hogy ez így van, és még van aki helyesli is.

De valóban semmi nem lesz, ugyan, szinte az összes botrányt besöprik a szőnyeg alá aztán megy tovább minden. Ez már hagyomány náluk. Képmutatás vastagon, de talán a katolikus egyháznál képmutatóbbat úgyse találni.

Egyet felejt el minden kötekedő:

Jézus Krisztust, mint személyes Istent keressük és találuk meg a katolikus Egyházban, ahogy azt Ő akarta. Mivel "tudjuk, kinek hittünk, s biztosak vagyunk benne" (ez egy bibliai idézet, amit eredetileg így szól: "Tudom, kinek hittem, s biztos vagyok benne"), ezért azt is tudjuk, hogy ezek a támadások a gonoszlélek támadásai a Jézus Krisztus által alapított szent Egyház ellen. De mindig azt kell a legtöbbet támadni, amelyik a legjobb, hogy meginogjon, nem pedig azt, ami már magától hibás.

Mivel viszont szent, mert maga Jézus, az Isten alapította, ezért meginogni soha nem fog, ezek csak próbák, amiket ki kell állnia minden kereszténynek.

Aki kívül van, az nem ismerhet annyit, mint aki belülről és a szentségekkel élve Istennel karöltve ismeri, tehát az ne mondjon véleményt, mert minden elmélete csak feltételezés lesz. Valamint a kötekedés sem vélemény.

Még annyit, hogy Isten akaratából a katolikus Egyház szükséges az üdvösséghez, de ez azért nem fekete és fehér, viszont súlyos lelkiismereti kérdés, amivel nem jó játszani.

Ezért mondtam, hogy kívülről nem értesz te semmit. A Bibliát is hiába elemzed saját szavaiddal, tévút lesz belőle.

Szóval: nem olyan fekete és fehér Isten, ahogy te gondolnád. Szabad akaratot adott az embernek, de közben csodálatosan jelen van az Egyházában, és azt mondja: "az én útjaim nem a ti útjaitok" Tehát attól még kormányozza az Egyházat, hogy kívülről nem így látjátok. A szenvedés útja a szeretet útja, a legkisebb és legszűkebb út, nem az egyenes széles, ami nem vezet üdvösségre. Nem diadalmenet, hanem szenvedés a szabad akaratukból bűnösök miatt, de az ilyenek miatt még nem az Egyház a hibás. Isten ugyanúgy szeret és szenved emiatt, mert közben szeret mindenkit, de mivel mindenható, a rosszból is jót hoz ki végső soron.

természetesen az anglikánok felvétele a Katolikus Egyházba a katolikus tanítás elfogadását jelenti, ugyanaz a helyzet, mint évszázadokkal ezelőtt a görög katolikusoknál.

Az egyesülés nem azt jelenti, hogy lecserélik a cégtáblát.

Nagyon remélem, hogy végre betelik a bili és kiborul a botrányok hatására. Elég sok ember életét keseríti meg nap mint nap a katolikus egyház: a képmutatásra neveléssel komoly lelki károkat okoznak más gyermekkorban, kérdezzetek meg egy pszichológust, hogy hány beteg embert kezeltek, akik pusztán katolikus neveltetésük miatt lettek betegek.

A katolikus egyházat évszázadok óta a korrupció jellemzi.

Ma már szerencsére egyszer több emberhez jutnak el az információk, egyre többnek van lehetősége tisztán látni, de még mindig vannak elvakult, elvakított hívei, akik fanatikusan szövegeket másolgatnak be ide is, szégyenszemre kiforgatják a biblia erkölcsi tanításait és Jézust imádják Isten helyett.

Szívemből kívánom a katolikus egyház összeomlását, ami, ha kell is hozzá még idő és nem most lesz, de pár 100 éven belül be fog következni.