Miért érdekli az embereket "isten"? Miért találták ki? Miért nem tud az ember abban a tudatban élni, hogy egyszerűen kialakult a többi élőlénnyel együtt, és ha meghal, akkor semmivé lesz?

""De a tudomány szerint úgy tudom, az létezik, ami mérhető."

És amit 20 év múlva mérni tudunk majd, az most nem létezik?

Jó válasz:) Én azt is mondanám, hogy kissé visszább kellene menni, megnézni, a világi tudomány mit definiál létezőnek. ÉS máris a materialista létezés-elméletbe botlottunk. CSakhogy az eleve kizárja, hogy ha a szellemi dolgok erősebbek az anyaginál (kvázi a szellemi törvények hozták létre az anyagit), akkor azt a materialista tudomány tudja-e mérni. Ráadásul, ha a szellemi törvények mozgatják az anyagot, akkor az anyagi világ nem feltétlen tudja érzékelni, mérni a szellemi törvényeket, következésképp csak isteni kijelentés útján értesülhet róla vagy más, Istentől jövő módszerrel (pl. megérzés).

"A kisgyerek miért menekül egy képzeletbeli világba, ahol híres autóversenyző vagy űrhajós lehet és ahol mindenki őt ünnepli?

Ha erre tudod a választ, akkor megtaláltad a saját kérdésedre is, mert pontosan ugyanaz a helyzet."

Ezzel az a baj, hogy a kisgyereknek először meg kell tanulnia, hogy mi az az autóversenyzés, mi az az ünneplés, mi az egozmus és utána állt fel egy ilyen világképet, főleg, ha a szülei is erre nevelik. Nyilván lehet mondani, hogy a vallás is ilyen. Eze igaz, de nem érvényes pl. az ateistából felnőttként hívővé vált emberre, vagy fordítva. Tehát az ateizmus is lehet tanult viselkedésforma, nem csak a vallás. Ebből következően, ha van Isten, léteznie kell abszolút kijelentésének, különben a világ hatásai formálnak minket

Ne keverjük a szezont a fazonnal.

Más megkérdőjelezés nélkül átvenni a szülők vallását, más materialistának lenni, és megint más kialakítani egy saját, nem materialista világképet. Utóbbi némi gondolkodást is tükröz már. Nem azt mondom, hogy aki materialista vagy vallásos, az nem gondolkodik, csak azt, hogy ne ragadjunk le a materialista - vallásos ellentétnél, mert van más út is.

A kérdés nagyon jó. A válasz nagyon messzire vezet. Egészen az emberi tudat legalapvetőbb tulajdonságaiig.

A tudat elég nehezen meghatározható fogalom. Benne van a környezethez való viszonyulás képessége, az én elválasztása a környezettől, az időfogalom megértése, ezáltal emlékek, események sorrendbe rakása, strukturáltabb formában pedig az akarat. De a tudathoz tartozik annak felfogása, hogy élünk, ezáltal az is, hogy ezt az állapotot fenn kell tartani.

Az emberi agy struktúrája, működési módja is változott a tudatformálódás során. Az emberi tudat alapvető tulajdonsága az életösztön, ehhez a környezet megismerésének igénye abból a célból, hogy reagálni tudjon. Ezáltal kialakul az akarat, amely a "reagálás" végrehajtásának a tudatos szándéka. Amint ezek egyre sokrétűbbé váltak, az akarat elindításának módja is differenciálódott, létrejött a motiváció. Az éhség motiváció az élelemszerzésre, és én erről tudok is. A szomszéd is ugyanígy gondolkodik, és én ezt felismerem. Azt is, hogy most már versenyhelyzet is van. Nem elég a gazellát megtalálni, nekem kell elsőnek.

Az ember rájön, hogy tetteit egy csomó ismeretlen dolog akadályozza. Nem érti ezt, és félni kezd. Fél, hogy nem tudja az akaratát végrehajtani. A félelem bénító, de nincs mód ennek feloldására. Erre az ellentmondásra "találta ki" az agy a "vallást". Körülbelül ilyen gondolatmenettel: sok az ismeretlen és nem tudok cselekedni. Ez baj, mert éhen fogok halni (időérzékelés). Mit tegyek, hogy ne féljek? Félek a villámtól. De ha a szomszéd embernek adtam ürücombot (mert nekem volt, ő meg éhes volt), akkor később visszaadta. Próbáljuk ki a villámmal is, hátha nem bánt. Létrejött az ima (szépen beszélt vele), az áldozat, hogy hatásosabb legyen (kitapasztalta a szomszéd embernél) rituálékat alkalmazott. Elkezdte tisztelni. Mivel nem tudta, mitől csap a villám bele a dolgokba, nálánál hatalmasabbnak képzelte (mint azt az embert, aki a minap megverte, mert ő is akart a zsákmányból).

Apránként kialakult az embernél hatalmasabb, többet tudó, cselekvőképesebb lények serege, akit tisztelni kell, áldozatot bemutatni neki. Kezdetben a természet jelenségei voltak ezek, később elvontabb dolgok lettek a "fenségesek" csoportjából, de ez nem volt véletlen.

A munkamegosztás során néhányan rájöttek, hogy úgy lehet ingyen előnyhöz jutni, ha "kiprovokáljuk" az áldozatadást. Primitív esetben ellopjuk, összetettebb esetben csinálunk mesterséges helyzetet, amikor "áldozni kell". Ennek során páran rájönnek, hogy ez nem egyéb, mint manipuláció, tudatlanabbak hiszékenységre alapozott cselekvésre kényszerítése haszonszerzés céljából.

Vagyis a vallás a világ féléséből a félelem leszerelésére jött létre, alig kicsivel később padig létrejött a vallás szervezete is. Amely arra alapult, hogy bemeséljük, mi vagyunk a fensőbbség közvetítői, azaz mi hozzuk az "üzeneteket", és mi visszük az "áldozatot". Mivel pedig ez a hatalom maga, mások manipulálása haszonszerzés céljából, ezért e manipuláció hatékonysága érdekében, kitalálunk rituálékat, "szabályokat", "normákat", egyszóval létrejön egy bonyolult rendszere a vallási közösségeknek, ahol mindenkinek mindenkire szüksége van, csak más és más okból.

Ma ugyanez a helyzet, csak összehasonlíthatatlanul bonyolultabban, továbbá az évezredek megszokásaitól szabadulni nem tudván (nem ismerjük a szabadulás módszerét), a vallás új és új szerepet kap, ezáltal örök. Hiszen az emberek nem egyformák, mindig lesznek hiszékenyebbek, mindig lesznek olyanok, akik nem tudják a választ a kihívásokra (a környezet eseményeire), ezáltal segítségre szorulnak. A félelem nagy úr, és ők sem akarnak félni. A vallás megszabadít ettől. A földi nyomorúságtól nem, de a félelemtől igen. Ennyi elég is a fennmaradásához.

De azért nem mindegy a minősége.

"Az emberi agy struktúrája, működési módja is változott a tudatformálódás során. Az emberi tudat alapvető tulajdonsága az életösztön, ehhez a környezet megismerésének igénye abból a célból, hogy reagálni tudjon. Ezáltal kialakul az akarat, amely a "reagálás" végrehajtásának a tudatos szándéka. Amint ezek egyre sokrétűbbé váltak, az akarat elindításának módja is differenciálódott, létrejött a motiváció. Az éhség motiváció az élelemszerzésre, és én erről tudok is. A szomszéd is ugyanígy gondolkodik, és én ezt felismerem. Azt is, hogy most már versenyhelyzet is van. Nem elég a gazellát megtalálni, nekem kell elsőnek. "

Ezzel nekem az a bajom, hogy az életösztönből az akaraton át fejlődött ki a motiváció, de maga a környezet megismerésének akarata is motiváció és az életösztön is az, kvázi a motiváció megléte szükséges ahhoz, hogy a motiváció kialakuljon. "környezet megismerésének igénye abból a célból..."=motiváció***. Ez körkörös érvelés.

És feltételezi, hogy az életösztön egy meglévő dolog („emberi tudat alapvető tulajdonsága az életösztön”). Az honnan jött? Az evolúció szerint az állatok, sőt minden egyedfejlődés az életben maradás miatt jött létre, tehát ez nem különböztetheti meg az embert az állatvilágtól. Ráadásul az életösztön az állatvilágban is jól megfigyelhető.

***”A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.”

"A munkamegosztás során néhányan rájöttek, hogy úgy lehet ingyen előnyhöz jutni, ha "kiprovokáljuk" az áldozatadást. Primitív esetben ellopjuk, összetettebb esetben csinálunk mesterséges helyzetet, amikor "áldozni kell". Ennek során páran rájönnek, hogy ez nem egyéb, mint manipuláció, tudatlanabbak hiszékenységre alapozott cselekvésre kényszerítése haszonszerzés céljából. "

Hogyan jöttek rá? Az Ő agyuk mutációval továbbfejlődött és megkapták az ingyen előnyhöz jutás tudását?

Kedves kerdezo !!!

Mert az ember nem alakult ki csak ugy egyszeruen a tobbi elolennyel, tovabba teremteni mi is tudunk csak tul primitivek vagyunk hogy el tudjuk kepzelni hogy mi is teremtve lettunk es nem "Isten" altal hanem egy vagy tobb Teremto altal. Jo lenne kulombseget tenni Isten es Teremto kozott. Tovabba a Foldi eletben mindennek megvan a maga rendeltetese es nem szuletik se ember se egyebb celtalanul. Ahogyan a Fold nevezetu bolygon ugy a vilagmindensegben megvan az egyensuly,ha egy megszunik, uj ember, bolygo vagy csillag alakul ki. Az ember azert erdekli az Isten mert egy olyan elerhetetlen de hatalmas valakinek kepzeli el ami kozel van de megsem eintheto es lathato. hat ez az amivel az embereket amitani es hitegetni lehet a valos tenyek helyett. 1. Nem vagyunk a teremtes csucsa 2. Leteznek a vilagmindensegben kulombozo eletformak hozzank hasonloak es mas felepitesuek 3. A Bibliaban irottak nagyresze szinezek es a keves valos mondanivalot a sorok kozott kell megtalalni es nem a teologus kitanult nezetevel.4. A mai alltudomany a valos tudomanyhoz kepest 50 ev kulombseggel el van maradva.Nem hiszed ?? akkor kutass es keress, ki mer es erdekli az talal is.

Egy jo idezet:

"Ketfele embertipus van a vilagon, van aki azt gondolja, hogy a kormany figyelembe veszi az o legjobb erdeket, es van aki GONDOLKODIK " !!

Ha az emberiség valóban rátalálna a vallási ideológiákban a teljes és abszolút igazságra, akkor nem védené fanatikusan, mert bizony a fanatikusság pont, hogy a bizonytalanságot világítja meg. Az abszolút igazságot nem kell bizonyítani, hiszen ellentéte sincs, ezért nincs mit fanatikusan elutasítani. Az igazság ellentéte nem létezik, mivel a hazugság eleve nem lehet valódi.

Mellesleg minden vallás valamilyen szinten a bálványimádatról szól, ugyanis a jelképek is bálványoknak minősülnek, tehát egy kereszt, egy hexagram, vagy egy csillagos félhold is bálvány, akárcsak egy Buddha szobor, vagy egy megfeszített Krisztus.

A vallásos istenhit számomra felfoghatatlanul gyenge alapokon áll és ezer sebből vérzik, mivel Isten létét semmi sem bizonyítja, semmi sem utal rá, amit a természeti törvényekkel ne lehetne megmagyarázni, vagy ne lehetne logikus magyarázatot találni rá.

Végül meg ha esetleg valamiről nincs semmi megfelelő tudás, vagy elmélet, esetleg hipotézis, akkor indokolt beismerni azt, hogy nem tudjuk mi az, vagy mi okozza.

Bár elméletben Isten létezhet, de mi ateisták állást foglalunk a természet törvényei és jelenségei mellett, amelyek kizárják egy ilyen lény létezését.

(energiamegmaradás törvénye, anyagmegmaradás törvénye, stb. Merre van a pokol, mennyország? Hogyan "utazik" a lélek? Mi történik az állatokkal, akik ösztönélet élnek és nem tehetnek a cselekedeteikről, mert ki vannak téve a környezeti tényezőknek, miért pont a keresztény a "helyes" vallás a sok másik közül, stb.) Alapos meggondolás alapján és egyszerű logika alapján ez kizár bármilyen intelligens lényt, aki a Földet létrehozhatta volna.

Van még néhány paradoxon, amit fel kellene oldani.

Hogyan ítélkezhet isten, ha minden az ő műve?

Hogyan lehetnek elvárásai, ha a világ determinisztikus?

Hogyan lehet igazságos, ha könyörületes?

Hogyan lehet könyörületes, ha igazságos?

Mi motiválja bármire, ha mindent tud, és semminek nincs a hiányában?

Mire vár jelenleg, ha számára semmi sem újdonság?

Miért lesz világvége a vallás szerint, ha isten mindenható?

A felvilágosodás előtt igen nagy erőkkel kényszerítették az akkori embereket a vallásra, a felvilágosodás pedig rengeteg értelmes ember szemét felnyitotta.

Minek érzelmek és személyiség? (vagy gondolat?)

Nem volna egyszerűbb csak ösztönösen élni? Ha éhes vagy eszel, ha szaporodni akarsz, szaporodsz. Nem érdekel a másik és a másikat sem érdekled.