Isten létezése értelmet add az életünknek vagy épp elveszi azt?

A vicces az, hogy felfogás kérdése még úgy is.

Van aki képtelen úgy élni hogy nem mondják meg neki mit csináljon, mit gondoljon, hogyan legyen engedelems kis rabszolga.

És vannak a többiek, akik tudják és értékelik a szabad akarat eszméjét.

Értelmet ad, mert akkor van értelme valaminek, ha egy értelem (intelligencia) felhasználja, értelmet (célt, rendeltetést) rendel hozzá. A dolgoknak nem önmagukban van értelme, hanem egy értelem vetíti rá az értelmet. Ha van teremtő isten, aki értelmes szándékkal, céllal és belátással hozta létre a világot, akkor a világnak, és következésképpen a világban mindennek isten által hozzárendelt értelme van. Feltéve, hogy nem vesztette el időközben a fonalat, nem csúszott ki a kezéből az irányítás, stb.

Amennyiben nincs teremtő isten, akkor is lehet dolgoknak értelme, mivel az értelem (intelligencia) nem csak istené lehet, hanem bármilyen fejlettebb intellektusú élőlényé, például emberé, aki hasonlóan rendezi az érzékszervei által közvetített benyomásait, hasonlóan hozza létre a fogalmait, és rendszerezi őket modellbe, mint ahogyan az ember az antropomorf teremtő istenről képzeli, alig átlátszó módon. Az emberi értelem olyan fejlettségi szinten áll, hogy képes saját magára reflektálni, elhelyezni magát a modellben és értelmet (célt, rendeltetést) rendelni saját magához. Ezért teremtő isten nélkül is lehet értelme az életnek, ha adsz neki.

A különbség csak annyi, hogy a teremtő istennél a szándék megelőzi a tárgyat, az embernél pedig a tárgy (te magad) előzöd meg a szándékot.

Összefoglalva: az élet értelméhez értelmet hozzárendelő értelemre van szükség, ami lehet isten, de lehet más is.

én úgy gondolom, ha csak úgy "biorobotok vagyunk" akkor konkrétan nem is élünk, csak kémia vagyunk amiből 2 dolog következik: vagy főbelövöm magam, mert az úgy "egyszerűbb" vagy az érzéki élvezetekbe vetem magam "együnk igyunk úgy is meghalunk" amibe bármi belefér, a szexuális erőszak is pl, vagy mások rabszolgasorba döntése, hisz ki és milyen alapon mondja meg nekem ,hogy tartóztassam meg magam, vagy nincs jogom valamihez amire képességem viszont van ha erősebb vagy ravaszabb fékezzen meg, de ne várja el ,hogy én fékentartsam magam, hisz nincs jó és rossz, hanem a jó mindig az ami az adott egyénnek jó a rossz pedig ami az adott egynénnek rossz, persze ezt lehet közösségileg is csinálni, miért ne szabadna bármit is ami másnak árt, egyetlen megkérőjelezhetetlen folyton tapasztlható törvény működik a világban csupán, mégpedig, "az erősebb kutya b..." vagy erősebb kutyÁK, semmi alapja bármiféle más törvénynek...

hogy összeomlik ettől a társadalom? Kit érdekel, nekem mit számít ha holnapra kipusztul minden élet a földön, mit hoz az nekem ha nem? Semmit tehát teszek rá magasról

persze ha hirtelen rendeződne át a világképem nemhiszem hogy tudnék ilyen pszichopatal enni, egyszerűen nem esne jól, már bennem vannak jóról ésrosszról alkotott képek, szeretek másokon segíteni, mert csak... ezek nem törlődnek ki azonnal, csak mert logikusabb vadállati szintre visszaesni

most h ezeket így végiggondoltam, mi következik abból ,hogy nincs isten és minden csak anyag, rájöttem ,hogy az első bekezdésben kb megismételtem Friedrich Nietzsche filozófiáját

én 20 éves koromig kő materialista voltak, bár akkor is masszívan ragaszkodtam az elveimhez, és szerettem volna valami magasabb rendű dolog szolgálatába állni, de akkoriban nem gondolkodtam el rajta túl sokszor, hogy "élek egyáltalán? van olyan, hogy élet? Ez csak kémia?"

Meg azon se miért van jó és rossz, nem mentme mélyebbre annál, mint hogy "így lehet a legtöbb ember boldog és szabad"

mert az a fajta humanista világnézet amit akkor vallottam hasonló volt a kereszténységhez, persze ha valaki mondta, hogy ezek keresztény elvek (is) hevesen tiltakoztam

igazából most csak ennek a kérdésnek a hatására kezdtem el mélyen minden prekoncepció nélkül elgondolkodni azon ,hogy mi van ha csak az az anyag vagyunk amiből felépülünk

persze ez is elvihet sok felé, pl Asimov robotos sci-fijein is elgondolkodtam, h ha létezne mesterséges intelligencia az vajon minket minősítene le "biorobottá" vagy a robotokat emelné fel emberekké

amennyiben azt mondjuk csak biorobotok vagyunk, a bűnözői életmód teljesen logikus, persze nem feltétlen, mert nem biztos, hogy boldoggá tesz, de mondjuk odáig simán eljuthat az ember, h pl "miért is nem csalom én meg a feleségem, ha ezt senki nem tudja meg később?"

persze Isten nélkül nem bomlik fel feltétlenül azonnal a korábban isteninek vélrt erkölcsiség (felvilágosodás nagy ateista alakjai is meglehetősen keresztényiek), de sokkal hamarabb szétesnek, hisz még a vallás sem tudta legyőzni az ember önzést és rossz természetet

mert nincs olyan h nagybetűs jó és rossz csak ami nekem hoz vagy tőlem visz

a bátyám régen kb így hivatkozott magára, hogy miért kapja ő a nagyobbik felét a csokinak, miután apukám ráparancsolt h "de igazságosan osszátok el", nem indokolta h ő a nagyobb neki nagyobb jár, azt se mondta hogy erősebb és ha akarja a kisebbik roszt is elveszi, egyszerűűen az volt az indoka, hogy róla van szó, mikor kettős mércével mért ő nem érezte ezt igazságtalannak, mert róla van szó, neki jár minden mert jár és kész, aztán persze ahogy nőttünk kinőtte ezt

isten értelmet ad hisz az ő teremtményei vagyunk.

de nem robotok mint ahogyan nem bábok sem.

szabad akarat.

saját döntés el.