Milyen az, ami nem intelligensen tervezett?

Én úgy látom, hogy a mi hitünk ugyanúgy jogos, mint a tiétek. Nem túlzok, ha a ti evolúciótokat egyfajta vallásnak nevezem. Megannyi dologban csak hisztek, pedig a kézzelfogható bizonyítékok hiányoznak. Csak ismételni tudom magamat: "Szóval ne papolj nekem itt az én bizonyíthatatlan Istenemről illetve hitemről. Mert te sem tudod bizonyítani azt, hogy az élettelen képes természetfeletti beavatkozás nélkül élővé válni. Hinni azt lehet benne, de ettől még nem válik vitathatatlan és megrendíthetetlen ténnyé!!!

Tehát ilyen szempontból 1-1! Te is "HISZEL" valamiben épp úgy, mint én."

Izlések és pofonok vagy hitek és vallások?!

Mojjo !

Szűken nézve persze, hogy nem, de nem is ez a kérdés.

Másrészt mennyire megalapozott és tudományos egy olyan elmélet, amelyik nem foglalkozik a kezdettel, illetve az előzményekkel? Megmondom -semennyire. Az sem több hitnél -és ez a lényeg.

De tovább megyek. Mennyivel hihetőbb, hogy a világunknak nincs külső előzménye, hanem csak úgy saját magát előrángatta a semmiből. Ez még annyira sem hihető, mint amikor Münchauzen báró saját magát a hajánál fogva kirángatta a csávából.

Mert végül is minden ilyen jellegű kérdés ide vezet vissza. Van-e Isten vagy nincs? Máshogy megfogalmazva van-e ill. kell-e lennie egy teremtőnek mondott entitásnak, amely kívül esik időben és/vagy térben a miáltalunk érzékelt és definiált univerzumunkon.

A materialisták szerint nincs ilyen. Eredetileg lett az anyag a semmiből és minden további ebből következik.

És kb. ugyanez a helyzet az élettel is.

Manapság, amikor a Higgs részecskét mutatják ki (állítólag, és a világegyetem első milliomod másodpercéről mondanak ki "igazságokat" akkor talán az élet kialakulásáról is kellene hogy magyarázatunk legyen, sőt modellezni is kellene, hogy tudjuk. Egy élő sejt ugyanis nem veszik el a nagyon kicsi és távoli téridő tartományokban. Mégcsak nagyon bonyolultnak sem mondható hiszen teljesen véletlenül létre tudott jönni. Ezzel szemben nem csak hogy nem tudjuk reprodukálni ezt a folyamatot, de megfigyelni sem tudunk ilyet. Megjegyzem 1 gombos tű vagy 1 kv-s csésze spontán keletkezését sem sikerült még megfigyelni, pedig azok aztán az élő sejthez képest összehasonlíthatatlanul egyszerű szerkezetek.

És itt jön képbe a kérdező által említett -termodinamika 2. főtétele.

"Maguktól (spontán módon) csak azok a folyamatok mennek végbe, amelyek entrópianövekedéssel járnak."

Az élet kialakulása pedig a kezdeti állapotokhoz képest nem ilyen folyamat.

Akkor most ebből mi következik? Nem igaz ez a törvény? Vagy nem spontán módon keletkezett az élet?

Szia Ceri!

Köszönöm a részletes választ! Ha nem bánod, a könnyebb követhetőség érdekében idéznék a hozzászólásodból és arra reagálnék:

"mennyire megalapozott és tudományos egy olyan elmélet, amelyik nem foglalkozik a kezdettel, illetve az előzményekkel"

Itt valami félreértés van. Természetes, hogy egy adott tudományág, illetve kutatási terület nem vizsgálhat a világon mindent, ezért vannak segédtudományok, más kutatások, más tudományterületek. Ha szeretnénk megérteni, hogy miért zöld a fő, nem feltétlen kell nekünk vizsgálni, hogy csírázáskor milyen folyamatok játszódtak le. Ugyanúgy, ahogy azon kérdés vizsgálatakor, hogy miért és hogyan fúj a szél sem keressük a földi légkör kialakulásának okait. Vannak viszont más tudományágak, amik ezzel foglalkoznak. Az evolúció az élet változásával foglalkozik, az élet kialakulása az abiogenezis, azzal is foglalkozik a tudomány, csak egy másik ága. Ennyi az egész, így működik, és így is kell működnie.

"Mennyivel hihetőbb, hogy a világunknak nincs külső előzménye, hanem csak úgy saját magát előrángatta a semmiből."

Ilyet nem állít senki. Nem is állított soha senki. Ettől függetlenül ez csak az emberi gondolkodás korlátozottságát mutatja - azt látjuk a mi kis makrovilágunkba, amihez az agyunk hozzáevolválódott, hogy jé, mindennek van oka, akkor biztos így működik minden. Egyrészt már a kvantumfizikában sem működik sokszor az okság elve, de mindegy is. Fogadjuk el, hogy mindennek van oka, amit ismerünk és megfigyelünk - akkor is, ha ez konkrétan nem igaz, de mindegy, tegyük félre most. Mi a világegyetem részeit figyeüljük meg, azokra fedezünk fel összefüggéseket, azokról tudunk bármit is mondani. Viszont a részekre vonatkozó ismereteket nem mindig - sőt többnyire nem - lehet az egészre vonatkoztatni. Tudjuk, hogy a repülő alkatrészére igaz igaz, hogy nem tudunk vele embereket A pontból sok száz, vagy ezer km-re lévő B pontba utaztatni, a levegőben. Ebből következik, hogy a repülő sem alkalmas erre, igaz? Nem igaz...

"Máshogy megfogalmazva van-e ill. kell-e lennie egy teremtőnek mondott entitásnak, amely kívül esik időben és/vagy térben a miáltalunk érzékelt és definiált univerzumunkon. "

Még ha el is fogadjuk, hogy az univerzum keletkezéséhez kellett egy ok - amire egyébként semmi okunk, lsd fent -, akkor sem világos, hogy ez az ok miért kell, hogy egy tudatos entitás, vagy, ha úgy tetszik Isten munkája legyen. Miért ne eshetne kívül téren és időn bármilyen természetes, tudattal nem rendelkező képződmény, ami okozója a világegyetemnek. Hasonló a helyzet, mint az ókorban: a villámokat kell, hogy okozza valami. Ez a valami biztos egy isten. Mekkora hülyeség már azt feltételezni, hogy egy tudattalan természeti jelenség okozza a villámokat. - Legalábbis valami ilyesmi lehetett a gondolatmenet. Most is ugyanez játszódik le, csak nem villámokkal, hanem az univerzummal. Semmivel sincs több értelme azt gondolni, hogy az univerzumot egy isten teremtette, mint azt gondolni, hogy a villámokat egy isten szórja.

"A materialisták szerint nincs ilyen. Eredetileg lett az anyag a semmiből és minden további ebből következik."

A materialisták nevében nem tudok nyilatkozni. A tudomány NEM materialista, egy elmélet tudományos elfogadásának az egyetlen kritériuma a kísérletekkel, vagy ha úgy tetszik, a valósággal való egyezés. A tudomány nem állítja, hogy nem isten teremtette a világot, tehát nem a pozitív tagadás az álláspontja. Viszont nem talált semmiféle bizonyítékot arra, hogy isten teremtette volna, így nem gondolja azt, hogy így történt volna. A különbség egyszerű: az egyik esetben hisszük, hogy valami NEM így meg így történt, a másik esetben csak nem hisszük, hogy így meg így történt. Hinni valaminek a nemlétében vagy nem hinni valaminek a létében - két különböző dolog.

Még egy fontos dolog: a tudomány NEM hiszi azt, hogy a semmiből lett az anyag. Pontosan az ellenkezője az igaz, az ősrobbanás elmélet szerint nem a semmiből lett az anyag.

"Egy élő sejt ugyanis nem veszik el a nagyon kicsi és távoli téridő tartományokban. Mégcsak nagyon bonyolultnak sem mondható hiszen teljesen véletlenül létre tudott jönni. Ezzel szemben nem csak hogy nem tudjuk reprodukálni ezt a folyamatot, de megfigyelni sem tudunk ilyet"

Valószínűleg egy élő sejt létrejötte elképesztően kis valószínűségű folyamat. Azt biztosan tudjuk, hogy nem nulla valószínűségű - semmiféle természeti törvény nem zárja ezt ki, nem a termodinamika második főtétele sem, lsd lentebb. Ezt az elképesztő kis valószínűséget nem sikerül az embereknek megemészteni. Vegyük azt, hogy van egy emberünk, ötöslottót játszik. Megtörténik vele az az elképesztően kis valószínűségű esemény, hogy megnyeri a lottót. Majd a következő héten is. Majd az azután következőn is. És megnyeri egymás után három évig, minden egyes héten. Mennyi ennek a valószínűsége? Sikerült ilyet valaha megfigyelni a világban? Nem... pedig hát lottózunk, nem kevesen, nem keveset, mégsem sikerült ilyet megfigyelni. Hogy lehet ez? Biztos úgy, hogy nem jöhet létre ilyesmi magától, csak isteni beavatkozással... a túróst. Vegyük azt, hogy nem pár százmillió ember lottózik. És nem pár évtizede van lottó. Vegyük azt, hogy milliárdszor milliárdszor milliárdszor milliárdszor százmillió ember lottózik - évmilliárdokig. Lehet, hogy elképesztően kis valószínűségű ez az esemény, de annyira elképesztően nagy számú próbálkozás van a létrejöttére, hogy be fog következni.

Az élet létrejötte is ilyen. Mi próbálkozhatunk létrehozni - próbálhatunk lottózni, hogy megnyerjük három évig minden héten -, de viszonylag esélytelen a vállalkozás. Viszont a természetben fene tudja hány milliárd galaxis, galaxisonként hány százmilliárd csillaga közül csak minden milliomodiknál adottak az élet feltételei, már az is elképesztően sok alkalom - sok lottózó. És a tengerekben milliárdszor milliárd molekula kóstolgatja folyamatosan egymást, nem hetente, egyfolytában, évmilliárdokig. Elképesztően nagyon sok próbálkozásból pedig elképesztően kis valószínűségű események is megtörténnek. Ez ilyen egyszerű, nincs ebben semmi misztikum az égvilágon. Csak a milliárd évnyi időt, meg az univerzum méretét nem tudják elképzelni az emberek. Ha ezt el tudnák, fel tudnák fogni, már nem tűnne annyire valószerűtlennek.

"Maguktól (spontán módon) csak azok a folyamatok mennek végbe, amelyek entrópianövekedéssel járnak."

Egyrészt lótúrót. Ez egy statisztikai jellegű törvény, helikopter-nézetben ez teljesül, ennek kell teljesülnie. De semmi akadálya nincs, hogy spontán végbemenjenek entrópiacsökkenéássel járó folyamatok néha, még olyan rendszerekben sem, ahol érvényes a II. főtétel. Általában a mikrovilágban, írtó kis mértékben. Minnél nagyobb a lépték, annál valószínűtlenebb. De soha nem nulla valószínűségű - lsd előző példa. Szóval már itt rosszul van interpretálva ez a törvény. Másrészt a termodinamika II. főtétele ZÁRT rendszerekre vonatkozik. Az élet keletkezése nem ilyen rendszerben ment végbe, a Föld nem egy termodinamikailag zárt rendszer, a termodinamika II. főtételének ilyen értelmezése nem alkalmazható rá. Ennyi, nem több. Lokálisan ugyan csökkent az entrópia, de a folyamatok közben globálisan nőtt. Rengeteg ilyen spontán folyamat létezik, semmiféle fizikai törvény nem sérül.

"Akkor most ebből mi következik? Nem igaz ez a törvény? Vagy nem spontán módon keletkezett az élet? "

Semmi, csak az, hogy az ezt szajkózók nem képesek helyesen értelmezni ezt a törvényt.

Mojjo !

"Ha szeretnénk megérteni, hogy miért zöld a fő, nem feltétlen kell nekünk vizsgálni, hogy csírázáskor milyen folyamatok játszódtak le."

Persze szándékosan nem a lényeget ragadod ki abból amit írtam. A te hasonlatoddal élve a kérdés a fű -tehát a fotoszintetizáló növények- működésének kialakulására vonatkozott, nem pedig a későbbi -egyedfejlődési- részletkérdésekre.

Ha a kérdés a biogenezis milyenségére vonatkozik, akkor ha vki erről beszél, talán nem jár el helytelenül -én ennyit állítottam.

"Természetes, hogy egy adott tudományág, illetve kutatási terület nem vizsgálhat a világon mindent, ezért vannak segédtudományok, más kutatások, más tudományterületek."

Csakhogy akkor azoknak a más tudományterületeknek kell választ adni az előzményekre. Mindegy, hogy minek nevezzük azt a részterületet.

Persze ha axiómaként elfogadjuk, hogy nincs isten -mert végül is ide jutunk vissza, mint alapvető kérdéshez- akkor viszont nincs miről vitatkozni.

"Egyrészt már a kvantumfizikában sem működik sokszor az okság elve, de mindegy is. Fogadjuk el, hogy mindennek van oka, amit ismerünk és megfigyelünk - akkor is, ha ez konkrétan nem igaz, de mindegy, tegyük félre most. "

Ha nincs ok, akkor megint azt kérdezem miről beszélünk? Ha nincs okság, akkor értelmetlen bármilyen következtetést bármiből levonni. Ebben az esetben értelmetlen törvényszerűségben gondolkodni, következtetni. Történik minden ahogy akar, tehát teljesen felesleges a tudományos gondolkodás.

Mellesleg én a kvantumfizikával kapcsolatban sem hiszem el, hogy nem működik az okság elve. Sokkal inkább azt gondolom, hogy még nekünk emberiségnek nem sikerült rájönnünk az összefüggésekre.

"Viszont a részekre vonatkozó ismereteket nem mindig - sőt többnyire nem - lehet az egészre vonatkoztatni. Tudjuk, hogy a repülő alkatrészére igaz igaz, hogy nem tudunk vele embereket A pontból sok száz, vagy ezer km-re lévő B pontba utaztatni, a levegőben. Ebből következik, hogy a repülő sem alkalmas erre, igaz? Nem igaz... "

Valakik viszont mégis tudják, hogy hogyan működik a repülő. Ha a repülőgép repülőségével foglalkozunk, akkor tudnunk kell, hogy mitől repül. Ha a benne lévő ülések borításával foglalkozunk, akkor természetesen nem érdekes a repülés fizikája. Csak akkor nem repülőt készítünk, hanem kárpitozunk.

Ha viszont kárpitosok vagyunk és csak az ülésekkel foglalkozunk, akkor ne szóljunk bele a repülés lényegi működésébe.

"A tudomány NEM materialista, egy elmélet tudományos elfogadásának az egyetlen kritériuma a kísérletekkel, vagy ha úgy tetszik, a valósággal való egyezés."

Hanem ugyan milyen? A kísérletek nem a mi konkrét univerzumunkban zajlanak? De ha már itt tartunk, akkor tudománytalan kijelentés az élet spontán létrejöttéről fecsegni, mert az kísérletileg nincs igazolva, puszta spekuláció eredménye. Feltételezés, hit.

"És megnyeri egymás után három évig, minden egyes héten. Mennyi ennek a valószínűsége? Sikerült ilyet valaha megfigyelni a világban? Nem..."

Én minden héten ki tudnék tölteni egy 5 találatos lottót. Amiért nem teszem meg annak pusztán anyagi okai vannak, és semmi köze nincs a valószínűséghez. Nem áll rendelkezésemre az összeg, de ha meg is lenne a pénz, nem érné meg minden variációt megjátszani. Ha halvány fogalmunk lenne az un biogenezisről körülményeiről, akkor azt tudnunk kellene reprodukálni, akkor amikor pl a fúziós reaktor megvalósításán dolgozunk.

"...Másrészt a termodinamika II. főtétele ZÁRT rendszerekre vonatkozik. Az élet keletkezése nem ilyen rendszerben ment végbe, a Föld nem egy termodinamikailag zárt rendszer..."

Ki bizonyította, hogy az élet a földön keletkezett? Megint egy megalapozatlan feltételezés. Kb annyira megalapozott, mint, hogy a főld a világ közepe és minden körülötte kering. Az élet elvileg valahol az univerzumunkban keletkezett -ennyit valószínűsíthetünk tudományosan gondolkodással. Ha nem az univerzumunk terméke, akkor nyugodtan feltételezhetünk egy istennek nevezet valakit, mint teremtőt. Vagy ha az univerzumunk terméke, akkor az univerzumot nem tekinthetjük zárt rendszernek?

Kérdezőnek!

"A materialista Univerzumnak van előzménye, csak nem egy despota jellemű láthatatlan franckarika varázsigéje az. "

És mi az előzménye, milyen volt, hogyan bizonyítod? Vagy csak hiszed -más szóval valószínűsíted? Az előzmény nem egy másik anyagi valami volt? És ha az volt -mert materialista szempontból más nem is lehetett- nem ez a lényeg. A lényeg az eredendő ok, amire egyenlőre istenen kívül nincs más magyarázat. Az persze igaz, hogy isten ebben az esetben nem egyéb, mint az ismeretlen tényezők megszemélyesülése. Mint amikor sokismeretlenes egyenletrendszerek megoldásánál néhány ismeretlen közti összefüggésre beiktatunk egy újabb ismeretlent amelynek az értékére nem vagyunk kíváncsiak, de megkönnyíti a megoldást. Nem jut eszembe az akció megnevezése - hát igen- régen jártam gimibe és arra sem emlékszem, hogy mit tanultam ott is mit máshol.

"Az élet keletkezéséről leírtam, hogy baromi bonyolult volt, és ha szerinted egyszerű visszafejteni, akkor fejtsd vissza, de ne kitalált égi varázslókra, hanem valami ellenőrizhető és reprodukálható reakciósorozatra. Fog menni?"

Nem. Ha menne akkor vsz. Nobel díjat kapnék. Csak hát ha nem megy, akkor én nem is mondom, hogy így meg így történt. Ez a különbség köztem és a materialista tudósok között, akik szintén nem tudnak csak feltételezéseket gyártani. Én behelyettesítem ismeretlenként istent -ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen tartalommal- míg a tudomány felkentjei össze-vissza hadoválnak. (Földön keletkezett az őslevesben, meteorokkal érkezett.)

"A Higgs-részecskét már kimutatták. " -én is ilyesmit írtam.

""téren és/vagy időn kívül"

Mint például mi? Hol figyeltél meg bármit, amire ez volt a jellemző? Honnan jön az ötlet? "

Én ezt írtam: "...van-e ill. kell-e lennie egy teremtőnek mondott entitásnak, amely kívül esik időben és/vagy térben a miáltalunk érzékelt és definiált univerzumunkon. "

Az ötlet onnan jött, hogy azt gondolom, hogy a mi univerzumunkon túl is van valami -mondjuk volt előzmény (de más is lehet, akár egy fekete lyuk)- amelyre nem igazak a mi univerzumunk törvényei. Megfigyelni épp ezért aztán a jelenlegi tudásunk szerint nem is tudjuk elméletileg sem. Pl. ilyen az ősrobbanás előtti állapot is. Az időn és téren kívüliség a mi univerzumunk idején és terén esik kívül. Innen nézve ahol most mi vagyunk értelmezhetetlen mind időben, mind térben.

########

!!!Felhívás: Ez egy olyan hsz, ami nem kapcsolódik szorosan a témához, szóval csak akkor olvasd el, hogyha nagyon unatkozol!!!

########

---

"Hasonló a helyzet, mint az ókorban: a villámokat kell, hogy okozza valami. Ez a valami biztos egy isten. Mekkora hülyeség már azt feltételezni, hogy egy tudattalan természeti jelenség okozza a villámokat. - Legalábbis valami ilyesmi lehetett a gondolatmenet."

Teljesen jellemző a tudomány képviselőire az a fajta gondolkodás, hogy mindenáron megkövetelik, hogy valamit ésszerűen és logikusan, ha lehet matematikai vagy statisztikai formában vezessenek le, ha pedig más mód nincs rá, legalább akkor megfigyelhető jelenséget mutassanak. Ellenben, ha a vallásokról kell bármit is írni, akkor egyszerűen olyan nevetséges és bárgyú magyarázatokat és értetlenkedésbe kezdenek, amelyet már kínos elolvasni is.

A görög mitológiában az Istenek a hét bolygóhoz vannak kötve. A főisten Jupiteri minőséget képvisel. A Jupitert megfigyelve a légkörét viharok és rendkívül gyakori hatalmas villámlások alkotják. Ezért lett a Jupiteri minőség szimbóluma a villám. Mindezek után, ha én a fő Istennek a Jupiteri minőséget tulajdonítom, akkor értelemszerűen az ő szimbóluma a villám lesz.

És nem azét lett a villám Zews jelképe, mert az emberek nem tudták megmagyarázni, hogy a viharok esetén a villámlás hogyan keletkezik, ezért gyorsan kitalálták, hogy biztos egy Isten az. Most nem azért, de Istent nem kitalálják. És azt hiszem ebből ered a legnagyobb tévedés. Ozmium is folyton erre célozgat, hogy Isten kitalált mesebeli lény. Mintha csak ülnék a panel szobbában és a fotelban kényelmesen elmerengve kitalálok egy Istent.

Ez nem így működik. De elhiszem, hogy ezt nagyon nehéz megérteni, hogyha egyszerűen Istenre mintegy kitalált személyre gondoltok, mintha csak hollywood valami új filmhez gyártotta volna. Vagy valami nagyon fantázia gazdag író papírra vetette volna.

A görög mitológiához visszatérve. Például a Saturnus az Hades Istenség bolygója, ugyanakkor Hades a Pluton lakott. Noha nem plutonak hívták, ha jól tudom, de mindenesetre vannak olyan írásos emlékek, melyekben megemlítik, hogy tudták és ismerték, hogy van a Saturnuson túl is még 3 bolygó, ugye az Uránusz, Neptunusz és Plútó. Ezekről csak azért nem beszélnek bőséggel, mert az asztrológia kerek a világon mindenhol teljesen egységesen, ezt a három bolygót - három bolygó felerősített tulajdonságának tartották. Mars - Uránusz, Jupiter - Neptunusz, Saturnus - Pluto.

Plutot tartották a görögök az alvilág helyének, amit mi úgy fogalmaznák meg, hogy pokol.

---

A legérdekesebb kérdés legtöbbször nem az, hogy miként találták ki mindezt? Hanem az, hogy miként tudtak ennyi megdöbbentő részletet a bolygókról. Persze nekünk már vannak űrteleszkópjaink, amelyekkel a naprendszeren belüli bolygókat lehet vizsgálni. Persze arról mély hallgatás folyik, hogy vannak olyan felfedezések a naprendszeren belül, amelyeket olyan ősi vallások leírnak és művészetükben megjelenítenek, amelyek több ezer évesek.

Egyik ilyen ősi minta egyrészről a kör benne egy ponttal, illetve a pont, mely körül karok vannak, ezt hívjuk spirálnak. Aztán a meghökkenés a mai korban ott következik, amikor rájövünk, hogy ez maga a galaxisunk, illetve bizony vannak olyan galaxisok is, amelyeknek nincsen karja, hanem körgyűrűt alkotnak.

Aztán, ott a fiastyúk csillagkép, más népek persze máshogy nevezték, de mindenképpen az elnevezés, és a hozzá fűzött tulajdonság az anyaságon és a fiatalság körül kering. Görög mitológiában (ha már volt említve), például a hét nővérnek tartották, akik fiatal leányok. Persze mi marha okosak vagyunk, hogy lehet már oda tyúkot képzelni, olyan buták voltak régen az emberek. Aztán persze nekünk vannak modern eszközeink és meg tudjuk állapítani, hogy a csillagos égen ezek bizony eléggé fiatal csillagoknak számítanak. Tehát az elnevezés helytálló.

Honnan tudták ezt 10.000 évvel ezelőtt? Hááát, kínos... Ezzel nem foglalkozunk.

És több száz ilyen és ehhez hasonló kínos kérdés merül fel az ősi emberek ismeretével kapcsolatban. Például a mai világunkra szörnyen jellemző előrejelzések. Ezek meg azt mutatják, hogy nemhogy 1 napot, 1 hetet, 1 évet láttak előre a jövőbe, hanem több ezer évet.

Olyan kutatók, amelyek a nép kialakulását vizsgálják sorra elmondják, hogy nép csak és kizárólag ott alakul ki, ahol megjelenik a kollektív ős tisztelet, és a generációkban való gondolkodás. Ez viszont már egy akkora léptékű gondolkodás és időszemlélet, amely túllép egy ember életén. Már nem 4 éves kormányválasztások vannak, hanem 100-200 és akár 1000 éves választások.

No ez a nem semmi. Viszont ehhez jól kell ismerni az életet, és a világot. Ismerni kell a Föld természetét, és ismerni kell azt, amit mára már Istennek nevezünk és csak egy misztikus kitalált lénynek gondolunk.

---

De persze vitázhatunk azon, hogy most igaz e mindez vagy sem. Sokáig én is a tudomány híve voltam, ám engem nagyon érdekelt, hogy hogyan lehetséges az, hogy 10-20 ezer éven át az ember hitt Istenben, és most hirtelen az elmúlt 100 évben meg rájöttünk, hogy nem létezik? Miért nem jöttek rá régen?

A választ megkaptam régen: mert én tévedtem. Nekik a tudásuk hihetetlenül felette volt a tudomány mai tudásának. A fizikai világgal azért nem foglalkoztak, mert a fizikai világ a láthatatlan világokhoz képest olyan mintha egy homokszemet vizsgálnánk a tengerparton és abból próbálnánk következtetni a Földre és a rajta lévő életre.

Aztán jókat mosolygok, amikor teljesen ártatlan kerek szemekkel őszinte gyermeki lelkesedéssel, nagyon komoly tudósok kijelentik, hogy "Noh, kimutattuk a sötét anyag létezését. Valójában a világ túlnyomó részét nem az anyag alkotja, hanem ez a láthatatlan világ".

Erre mondom megint, kínos. Mi nem felfedezők vagyunk, hanem újra felfedezők. És nem győzöm feltenni a kérdést, hogy biztosak vagyunk benne, hogy jó úton haladunk a felfedezés során? Ugyanis ezek a "buta", "primitív", "kitalált" vallások nem csak a csilli - vili rózsaszín ártatlan világokról tanítottak ám, hanem olyan világokról és erőkről, amelyek birtoklására az ember főleg a mai kor embere nincsen felkészülve, mert akár a jótól akár a gonosztól származik ez az erő, ha nem megfelelően használjuk mindkettő elpusztíthatja a Földi életet.

Ahogy a népmeséinkben is, a táltos csikó gyönyörű fehér paripává változik, miután megette a parazsat. Eleve a fehér a telített fény energiát jelképezi, ami ráadásul feltöltődött egy irdatlan energiatöbblettel. A hősünk meg már pattanna is a lóra, hogy menjenek királykisasszonyt menteni. Erre a fehér ló rászól a gazdára: Előbb kantárt és nyerget.

A nyereg a stabilitás, a kantár az irányítás és a lefékezés eszköze. És ezek után megkérdi a ló, hogy miként vágtázzanak? Mint a szél (Hang sebesség), Mint a villám (Fény sebesség), vagy mint a gondolat (Fénynél gyorsabb sebesség... Kínos megint, szegény Einstein).

Jelenleg a tudomány nyereg és kantár nélkül fény sebességgel száguld veszte felé, és közben meg abban reménykedem (és a hozzám hasonló gondolkodású emberek), hogy nem pusztítják el a Földet és vele együtt az emberiséget. Mert bár a tudomány magáról azt állítja, hogy értelmes, és gondolkodó, ez nem igaz, a tudomány szenzációhajhász, meggondolatlan, nárcisztikus és butaságokat beszél, a hazugságot már meg sem említem.

---

A Föld bioszférájáról és ökoszisztémájáról még egy apró gondolat. Itt már ozmium és a másik versenyző is említette, hogy a Földi élet az nyitott rendszer. Nos ez nem igaz. A Föld nagyon is zárt rendszer. Oly annyira, hogy olyan rendkívül gazdag erőforrástól függ, mint a Nap. Ha a nap nem lenne, vagy hirtelen kihunyna (mindenféle következményt figyelmen kívül hagyva), akkor napokon belül csonttá fagyna a Föld és semmilyen élet nem maradna meg rajta. A nap pedig nem a bioszféra közvetlen része, attól független, tehát külső erőforrás.

Ezen kívül az élet keletkezésével foglalkozó szakemberek is azt hangoztatják, hogy az élet kialakulásához elengedhetetlen volt a Nap áldásos tevékenysége.

A zárt rendszerben való létezését egyébként pont, hogy az évszakok váltakozása bizonyítja.

Azt pedig már tényleg kínos megemlíteni, hogy a hónapok és azokhoz rendelt szimbólumok (csillagképek, zodiákus), a fény váltakozását ezzel együtt a Földi élet energiájának a változását teljesen pontosan és részletesen levezetik.

Gondolom ezek a régen élt emberek két kapavágás között rettentően unatkoztak.

---

Igazság szerint én már minden érvemet leírtam. Ha nem volt érthető, ennél egyszerűbben nem igen tudom elmagyarázni. Lehet ez az én tehetségtelenségemet mutatja. Aki akar elgondolkodik rajta, esetleg maga is megpróbálja megfigyelni a természet jelenségeit és akkor megértheti, hogy a teremtés újra és újra megtörténik minden pillanatban.

Ezt az utolsó hsz-t arra szántam, hogy kifejtsem, hogy én miért hiszem el a régi emberek állítását, miszerint létezik Isten. Persze, nem tudom bizonyítani és megmondani azt sem, hogy te hogyan tapasztalhatod meg. Ugyanakkor minél többet értek meg a régi ember gondolkodásából és világszemléletéből, annál tisztábban látom át a világ teremtettségét és vetem el a véletlenszerű, értelmetlen, kaotikus világszemléletet. Mindeközben őszinte kíváncsisággal keresem és kutatom azt a lehetőséget, hogy közvetlen kapcsolatot tudjak létesíteni azzal, amit Istennek nevezünk. Addig valóban, csak a hit marad, nem tagadom.

---

Anonymus

"A görög mitológiában az Istenek a hét bolygóhoz vannak kötve. A főisten Jupiteri minőséget képvisel. A Jupitert megfigyelve a légkörét viharok és rendkívül gyakori hatalmas villámlások alkotják. Ezért lett a Jupiteri minőség szimbóluma a villám."

A probléma annyi, hogy az ókori mitológiában villámmal fémjelzett Jupiternek az ókorban adták szimbólumként a villámot. Az ókorban viszont nem igazán tudták még megfigyelni a Jupiter légkörét, főleg nem a benne lévő villámokat, tehát semmiképpen sem kaphatta a görög mitológiában Jupiter isten a Jupiter bolygó légkörében cikázó villámokról a jelét, szimbólumát.

"Most nem azért, de Istent nem kitalálják. És azt hiszem ebből ered a legnagyobb tévedés."

Akkor vajon miért van annyiféle istenkép az emberiség történelmében? Ráadásul a görögöknél, Rómaiaknál mindennek külön istene volt, a hadászatnak, a víznek, a tűznek, az alvilágnak, satöbbinek. Ha ők nem kitalálták az isteneiket, akkor a görögök idejében még létezett ez a rengeteg isten, Róma bukását követően pedig fúzionáltak egy keresztény Istenné?

"De elhiszem, hogy ezt nagyon nehéz megérteni, hogyha egyszerűen Istenre mintegy kitalált személyre gondoltok, mintha csak hollywood valami új filmhez gyártotta volna. Vagy valami nagyon fantázia gazdag író papírra vetette volna. "

Lehet rá máshogy is gondolni, de attól még csak szubjektív értelemben válik valóságossá (a te számodra), objektív értelemben ugyanúgy semmi nyomát nem találjuk, mint eddig.

Ugyanígy ha én valóságosnak képzelem a hétfejű sárkányt, az attól még nem fog materializálódni, az csak számomra fog valóságosnak tűnni, csak az én képzeletemben fog létezni.

"Noha nem plutonak hívták, ha jól tudom, de mindenesetre vannak olyan írásos emlékek, melyekben megemlítik, hogy tudták és ismerték, hogy van a Saturnuson túl is még 3 bolygó, ugye az Uránusz, Neptunusz és Plútó."

Nem tudták. Fogalmuk sem volt róla, hogy létezik, hiszen szabad szemmel ezek már nem láthatóak az óriási távolságok miatt, és Galilei volt az első a világtörténelemben, aki távcsövet készített. De még az ő - az akkori körülményekhez és technológiához meglepően precíz - távcsövével sem fedezte fel az utolsó három bolygót, ezekhez még csaknem két évszázadot kellett várni.

Nem az istenek kapták az Uránuszról, a Neptunuszról és a Plutóról a nevüket, hanem pont fordítva, a bolygókat nevezték el a mitikus istenekről a felfedezésükkor. Pl. a Neptunusz nagyrészt metánból áll, amely nagy tömegben tengerkék színűnek látszik. Ezért amikor felfedezték, azt hitték víz borítja, ezért kapta Neptunról, a tenger istenéről a nevét.

"Plutot tartották a görögök az alvilág helyének, amit mi úgy fogalmaznák meg, hogy pokol."

Pontosan, mert pokoli körülmények uralkodnak a felszínén. A Pluto a leghidegebb bolygó az egész Naprendszerben.

"Egyik ilyen ősi minta egyrészről a kör benne egy ponttal, illetve a pont, mely körül karok vannak, ezt hívjuk spirálnak. Aztán a meghökkenés a mai korban ott következik, amikor rájövünk, hogy ez maga a galaxisunk, illetve bizony vannak olyan galaxisok is, amelyeknek nincsen karja, hanem körgyűrűt alkotnak. "

Vagy csak te és általában a vallásosak hajlamosabbak elhinni az összeesküvés-elméleteket, olyan dolgokat belelátni más dolgokba, amiknek semmi közük az adott dologhoz.

"Aztán persze nekünk vannak modern eszközeink és meg tudjuk állapítani, hogy a csillagos égen ezek bizony eléggé fiatal csillagoknak számítanak. Tehát az elnevezés helytálló.

Honnan tudták ezt 10.000 évvel ezelőtt? Hááát, kínos... Ezzel nem foglalkozunk. "

Megint csak az, hogy semmi köze a csillagok fiatalságának ahhoz, hogy Fiastyúk lett a csillagkép neve. A csillagkép egy fényesnek látszó csillag sok apró, kevésbé fényesnek látszónak körülötte. Pont olyan, mint egy tyúkanyó körülötte a csibéivel. Az már csak véletlen egybeesés, hogy ezek pont fiatalnak számító csillagok.

A csillagképek egyébként sem egybefüggő csillagcsoportokat, hanem egybefüggőnek látszó csillagcsoportokat jelentenek. Lehet, hogy egyik csillag akár többszáz fényévnyire van a másiktól, de tőlünk nézve ugyanabban az irányban, ezért tűnik úgy, mintha valójában is egy kupacban lennének.

"Olyan kutatók, amelyek a nép kialakulását vizsgálják sorra elmondják, hogy nép csak és kizárólag ott alakul ki, ahol megjelenik a kollektív ős tisztelet, és a generációkban való gondolkodás."

Semmi misztikum nincs benne. Ha sok ember hisz ugyanabban a mitológiában, akkor sokat lehet egyszerre irányítani. Nyilván azok a csoportosulások voltak a sikeresebbek, amelyek nagyobb számúak voltak, és egyszerre lehetett őket vezetni. Ennyi a sztori, nem kell túlmisztifikálni a dolgokat.

"De persze vitázhatunk azon, hogy most igaz e mindez vagy sem. Sokáig én is a tudomány híve voltam, ám engem nagyon érdekelt, hogy hogyan lehetséges az, hogy 10-20 ezer éven át az ember hitt Istenben, és most hirtelen az elmúlt 100 évben meg rájöttünk, hogy nem létezik? Miért nem jöttek rá régen? "

Mert régen szükség volt hozzá a túlélésért. Mint előbb is írtam, azok éltek túl nagyobb eséllyel, akik többen voltak és ugyanabban hittek. Ezek le tudták győzni azokat, akik megosztottabbak voltak vagy kevesebben voltak. Nyilván csak ők maradtak fenn aztán a versengésben, a többiek vagy asszimilálódtak vagy legyőzettettek.

"A Föld bioszférájáról és ökoszisztémájáról még egy apró gondolat. Itt már ozmium és a másik versenyző is említette, hogy a Földi élet az nyitott rendszer. Nos ez nem igaz. "

Ez valóban nem igaz. Legalábbis az, hogy pl. Ozmium azt írta volna, hogy a Föld nyitott rendszer. Ozmium ugyanis azt írta, hogy a Föld _termodinamikai szempontból_ nyílt rendszer. Ez viszont igaz.

Tudod, az a baj, hogy félinformációkból táplálkozol, amiket a saját szád íze szerint a képzeleteddel egészítesz ki, majd olyan körítéssel tálalod, mintha valami egyetemes igazságokról nyilatkoznál. Ezt már sok írásodban észrevettem.