Mi a véleményetek Oshoról?

Osho nagyszerű ember volt, sokat tanultam tőle. A hetvenes években ismerkedtem meg tanításával, akkoriban még Bhagvan Shree Rajnesh nevet használta. Nekem akkoriban éppen erre volt szükségem, hogy kiszabaduljak a vallás szorongató, fojtogató öleléséből, hogy kiléphessek a komfortzónából, mondhatom az aztán sikerült ! Tanítványa lettem Akkor mintha egy folyam gyorsulásába kerültem volna. Az események egyre gyorsabban követték egymást. Nagyszerű élményekkel gazdagodtam, ez így ment jó néhány évig, míg végül kinőttem belőle mint a gyerek a ruháiból. Hálával emlékszem vissza életem e különleges tanulságokkal nagyon gazdag szakaszára.

Oshonak nem volt saját ideológiája vagy vallási tanítása ő a meglévő tanokat olyan sajátos módon adta elő, hogy azokkal egyeseket rettenetesen provokált, másokat arra buzdított, hogy töröljék el határaikat. Én ez utóbbi csoportba tartóztam.

Míg szinte minden más mozgalom, vallás, felekezet, guru, stb. hűséget, áldozatkészséget és ehhez hasonló dolgokat vár el követőitől Osho éppen az ellenkezőjét szorgalmazta, mondva ne áldozd fel magad, ha Buddha vagy Jézus utadat állja szellemi fejlődésedben üsd agyon, ha szüleid utadat állják üsd őket agyon, ha én az utadban állok üss engem agyon.

Osho nem csak a buddhizmusról beszélt, jól ismerte a kereszténységet, az iszlám vallást, a hinduizmust és még sok másféle ideológiát. Nagy tisztelettel beszélt Buddháról, Jézusról, és más nagyjainkról, de nem kímélte azokat akik e nagyjaink tanítását félremagyarázva követőiket félrevezették, kihasználták.

Nekem csak jó tapasztalatom volt vele kapcsolatban, de ismerek embereket akik mélyen csalódtak benne.

# 5 «És azt csepped se találod furcsának, hogy ennek az embernek volt vagy 100 Rolls-Royce-sza, meg gépfegyveres őrei?»

Nem, nekem a saját fejlődésem, a felszabadulásom volt az elsődleges törekvésem. Az hogy hány Rolls-Royce van, vagy vannak-e gépfegyveres őrei, vagy kinek a nőjét szerette el, engem kevésbé érdekelt. Hol is hallottuk „Az vesse rá az első követ, ...”?

Hát nem tudom, nekem mindenesetre nem mindegy, kitől fogadok el tanácsot. Fontos számomra az, hogy hiteles legyen. Részletek a wikipédiából:

"Az egyetemről, ahol Rajneesh Indiában tanított, csakhamar kitiltották a jóga-foglalkozásai kapcsán napvilágra került szexuális visszaélések, bírósági perek és kábítószer-terjesztés miatt (a hívek befolyásolására, hogy nagyobb adományokat csaljon ki tőlük, ecstasyt és MDMA-t használt). Ekkor tanítványai segítségével önálló vallási szervezet kialakításába fogott. Lakshmi megtervezte a hivatalos öltözetet, és állandó lakást szerzett az összejövetelek részére, valamint Rajneesh állandó lakás-gondjának a megoldására. Népszerűsítő könyvet írt a „megvilágosodott mesterről”, amellyel kiadóknál házalt."

"Az Indiában történt botrányos események és a bíróság elmarasztaló ítéletének hatására Rajneesh kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Amerikában a vagina gurujának hívták. Ő volt a szabad szerelem guruja, akinek a hatalma és mérhetetlen gazdagsága csúcsán 93 Rolls-Royce állt a rendelkezésére, karjait gyémántokkal kirakott színarany karórák borították, s aki arra biztatta híveit, hogy a legvadabb nemi kicsapongások segítségével keressék a megvilágosodást. Pályafutása során hatalmas lexikális tudásanyagra tett szert, s bár a különböző filozófiai tanok taglalása során nem egyszer súlyos ellentmondásokba keveredett önmagával, előadásai mindig egyedülállóak voltak a maguk nemében. A szegénység spirituális értékeit nyíltan bírálta, gyűlölte és megvetette a nyomort – s életvitele, főleg a kései éveiben, igazán erre vallott. Több magánrepülőgépe volt, s lépéseit gépfegyveres kísérők biztosították. Rajneeshpuram néven egy hatalmas város felépítésébe kezdett az USA-ban, mely a felekezetének adott volna otthont. Vállalkozásai több mint 100 millió dollárt halmoztak fel, szavain királyi hercegek, művészek, zenészek és filmsztárok csüngtek. Szemben azzal, mikor hívei Indiában még a tisztaság narancsszínű leplét viselték, az Amerikai Egyesült Államokban az elkeseredett hatalmi harcoktól a zsarolásokig, mérgezésekig, gyilkossági kísérletekig, nemi betegségekig és a közösség széthullásáig mindenben része lehetett."

Én ezek után eléggé leértékeltem. Szeretnék hinni neki, de nem tudok. Ravasz egy csávó lehetett az öreg.

szerintem és érdekes és izgalmas személyiség volt, érdemes átgondolni néha a nézeteit ha az ember szembe találkozik vele ,de szerintem is túlnyomó részben butaságokat beszélt, illetve egy jó alapra felépített düledező házat.

ásik szempont, bár erről Osho nem tehet, hogy kezd kicsit a divatezotéria, meg az álelvont sznobok áldozatává esni.

Osho személyéről ezidáig semmit nem tudtam.

Könyvesboltban többször beleolvastam valamelyik könyvébe, de egyik sem fogott meg, egyik sem győzött meg, valami miatt mindig éreztem három lépés távolságot. A könyvesbolti beleolvasás nálam 10-15 összefüggő oldalt jelent, tehát nem csak néhány félmondat alapján ítélek.

Elolvasva amit a 7. válaszadó írt, utólag már teljesen világos, hogy miért nem éreztem sohasem közel magamhoz.

# 7 «Hát nem tudom, nekem mindenesetre nem mindegy, kitől fogadok el tanácsot. Fontos számomra az, hogy hiteles legyen.»

Nekem se mindegy, hogy kitől fogadok el tanácsot, de mégis, fontosabb az hogy mit mond. Én a megérzésem vagy az ihlet alapján állapítottam meg kinek segítségével tanulhatom meg a számomra legfontosabb dolgokat. És nem csak Osho körül gyűjtöttem össze tapasztalataimat, de ő volt az, kinek segítségével nekibátorodtam egy őszinte kutatásnak. Ma majdnem ötven évvel később még mindig életem legjobb lépésének bizonyul.

Nem vettem Osho minden szavát készpénznek, de nem botránkoztam meg mesebeli gazdagsága miatt sem, amit saját szememmel láthattam. Ugyanis, vajon milyen spirituális értékei lehetnek a szegénységnek? A szegénység értékei, ha egyáltalán vannak, anyagiak, és azok kezében van, akik kihasználják őket. Názáreti Jézus, nagyjaink legnagyobbja nem szenvedett hiányt, szegénységet, nyomorúságot, őt minden tekintetben bőség vette körül.

A „szabad szerelem guruja” egy még ma is nagyon erős, mélyen gyökerezett tabut döntögetett, amelynek lényegét talán a következő kérdésbe lehetne összefoglalni: „Vajon miféle szeretet az, ha a szeretett személynek megtiltjuk, hogy valaki mással is jól érezze magát?” Érdekes megjegyezni, hogy ma, mikor a szexuális botrányok lavinája zúdul ránk, e kérdés még mindig méltatlankodást vált ki.