Káin jogosan volt dühös?

Az #5-ös válaszadó válasza valamelyest tartalmazza a helyes választ, de nem szentelt neki elég figyelmet.

A lényeg, hogy a fő különbség Ábel és Káin áldozata között valóban az, hogy mit tekintett a két fiú az Isten elé vitt áldozat céljának. Sokszor gondolják azt, hogy egyszerűen Ábel azért áldozott állatot, mert "szakmája szerint" pásztorkodott, Kain pedig azért áldozott a föld terméseiből, mert ő földműves volt. Ez valószínűleg nem teljesen igaz. Ábel egy áldozati állat vérével járult Isten elé, ami kifejezte, hogy elismerte bűnös állapotát és áldozata céljának a bűneiért való engesztelést tekintette. Tehát az ő áldozatában benne volt az isteni kegyelembe vetett hit. Kain ezzel szemben olyasmit vitt az Úr elé, ami önmagában nem lett volna ugyan értéktelen, azonban az ember nem tud tetszeni Istennek és közel kerülni hozzá, ha bűnös állapotban van. Mivel Kain nem vitt bűnért való (véres) áldozatot, ezért a hálaáldozatát sem fogadta el Isten. Az Írás kijelenti, hogy "vérontás nélkül nincs bűnbocsánat". (Zsidó 9:22) Tehát őnála az volt a probléma, hogy nem hitt a megváltás szükségességében, hanem úgy gondolta, hogy működni fog a dolog anélkül is. Ez látszik a reakciójából is: miután elutasította Isten az áldozatát, nem magába szállt, hogy megkeresse, hol is hibázott, hanem haragra gerjedt, mert továbbra is úgy gondolta, hogy Istennek el kellett volna fogadnia az áldozatát.

A dühe tehát nem volt jogos, és elsősorban Istenre irányult, amit jobb híján Ábelre vetített ki.

Úgy lehetne tehát összefoglalni, hogy Ábel az Isten által elrendelt módon akarta tisztelni Istent, Kain pedig - ma divatos kifejezéssel - "a maga módján". Isten azonban sem akkor, sem most nem díjazza, ha valaki a saját maga által választott módon, és nem az Isten által rendelt módon akar közeledni hozzá.

Egyébként az érdekes kérdés, hogy vajon honnan kellett volna tudniuk, hogy hogyan is kell Isten elé járulniuk, ez a bibliai leírásból nem derül ki, ezért csak találgatni lehet, de talán reális, hogy Isten már előzőleg megtanította őket (vagy Ádámot) erre. (Hiszen ha pl. azzal törődött, hogy mibe fognak ruházkodni - saját maga öltöztette őket-, akkor esetleg kijelenthette számukra a megfelelő áldozat módját is.)