Miért csak álkeresztények vannak, álalkoholisták és áldrogosok miért nincsenek?
"A vallás afféle szellemi pálinka, melybe a tőke rabszolgái belefojtják emberi mivoltukat, csak valamelyest is emberi életre való igényeiket." (Vlagyimir Iljics Lenin)
"A vallás a nép ópiuma." (Karl Marx)
válasza:A GYK afféle szellemi pálinka, melybe a tőke rabszolgái belefojtják emberi mivoltukat, csak valamelyest is emberi életre való igényeiket.
A GYK a nép ópiuma.
válasza: válasza:Látom kérdező, nem vagy egy észlény, ami nem meglepő, hiszen vallásos vagy.
Kezdjük azzal, hogy a kereszténységet pozitív fogalomként értékelik, tehát aki csak megjátssza, de igazából nem keresztény, az álkeresztény.
Az alkoholizmust és a kábítószer függőséget hogy lehet megjátszani és főként minek?
Nem vagyok vallásos, és éppen hogy Lenin és Marx világított rá, hogy a vallás éppen hogy nem pozitív (pozitív? - a kémiai drogdíler is jónak, pozitívnak mondja az áruját, nem de?) dolog, hanem éppúgy kábítószer, mintha éppen alkoholizálna, marihuánázna vagy heroinozna valaki.
Tehát a különbség bizony nem ott van, hogy melyik jó, és melyik rossz, hanem csak ott, hogy a tények szerint a szellemi drogdílereknek több ember dől be, mint a kémiai drogdílereknek.
Ennek ellenére kémiai drogosok közé senki sem megy, hogy megjátssza az áldrogost, a szellemi drogosok közé viszont igen, sőt lényegesen több köztük a többé-kevésbé hamis bárány.
Ne ez a kérdés, hogy miért?
válasza:A kérdés nem az volt, hogy miért vannak álkeresztények, hanem az, hogy miért nincsenek álalkoholisták és áldrogosok?
Erre az a válasz, hogy az ember inkább pozitívnak tűnteti fel magát, mint negatívnak. Ha jól emlékszek valaki írta is ezt.
Alkoholistának lenni és drogosnak lenni nem dicsőség. Annak lenni pedig átok.
Leninnek fordított szöveg pedig elég hülyén hangzik.
Mi az, hogy a tőke rabszolgái?
Meg milyen igényeket folytanak be hová?
válasza:Álkeresztény az:
a.) aki kereszténynek hiszi magát, de nem úgy viselkedik.
b.) aki beépülés miatt kereszténynek adja ki magát.
Hogy valaki miért tartja magát kereszténynek, annak sok oka lehet. Egó, társadalmi nyomás, félinformációk, neveltetés stb...
Persze a lényegi azonosságra gondoltam.
Mert máshol nyilván vannak különbségek.
Például a vallási kábítószer (jobb esetben) nem okoz testi károsodást is, míg a kémia drogok azok igen.
És azért is hamis érv az, hogy a vallás az pozitívnak tekintet dolog, mert a kémia drogosok szubkultúrájában nyilván hogy meg a kémiai abúzus számat pozitívnak.
Itt még sem létezik az álszentek jelensége.
válasza:Ja most hogy jobban megnéztem, amit írtál azért nem érthetted, mert aki kitalálta, hogy káros szellemi drog, az csak egy ideges ember volt.
Tehát valaki attól lesz ál, hogy nem felel meg az általa elvárható viselkedési formának, amit vall. Vagy csak xy célból vallja, amit vall és nem gondolja komolyan.
Ha valaki drogozik, akkor lehet hogy nem drogozik?
Nem.
Az viszont lehet, hogy drogosnak mondja magát és azért drogozik, hogy megtudjon valamit. Na így vannak áldrogosok.
A kereszténység egy összetett fogalom.
válasza:De most komolyan el tudod képzelni, hogy valaki dicsekszik vele, hogy drogozik és nem drogozik?
Na ő áldrogos.
És a két kultúrkör erősen keveredik is.
A nyugati civilizációra főleg a kereszténység és alkohol abúzus jellemző, míg máshol meg az iszlám és a vadkenderezés.
Még sincsenek se álalkoholisták, se álkenderesek.
Pedig többé-kevésbé nem csak a szubkultúrák, hanem a kultúrák is pozitív dologként állatják be a drogozást.
Jézus például a kannibalizmus mellett az alkoholizmust propagálja, amikor azt mondja, hogy egyétek a testem, és igyátok a vérem: a pap borozik a misén.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!