Tudnátok idézni azt a bibliaverset, ahol azt írják, hogy nem szabad túlságosan műveltnek lenni és szigorúan tilos a tudásunkkal kérkedni, tudálékoskodni, mert azt Isten elítéli?

A ti és az egyház értelmezése azért faramuci, mert a krisztusi hit szerintem nem lelki szegényedést, hanem ellenkezőleg, gazdagodást kellene okozzon.

A lelki szegény esetleg lehet egy pogány, egy hitetlen, aki ha megtér, lelkiekben gazdaggá válik, tehát a megváltás nem jöhet szóba, mert az csak lelkiekben gazdag kereszténynek dukál.

Ha persze a szentencia azt mondaná, hogy boldogok a volt lelki szegények, akik Krisztus által lelki gazdagokká váltak, akkor helyes lenne az egyház értelmezése, de szimpla fogyatékosság esetén nem.

Marad a másfajta értelmezés lehetősége, az, hogy a lelki szegény buta embert jelent.

Kedves tzolko,

Bocsi, de nagyon el vagy tévedve. Nem is értem, hogy mit kell ezen rugózni, hogy ki mit ért lelki szegénység alatt, hiszen ennek VAN általánosan elfogadott (keresztény) értelmezése.

A nyolc boldogság nem egy vers, amit mindenki úgy elemez magának ahogy akar. Ez egy konkrét lelki útmutatás, konkrét cél érdekében, nagyon konkrét tanácsokkal. Mind a nyolcnak meg van a KONKRÉT teológiai jelentése.

Bocsi, hirtelen angolul találtam linket, de ha tényleg érdekel, magyarul is ki tudsz guglizni magadnak valamit.

[link]

Még egy dolog az előzőekhez (23-as).

A szövegben τωχοὶ τῷ πνεύματι szerepel, azaz "pneumati" , boldogok a pneumájukban szegények.

Az elme, az intelligencia, a kognitív képességek, a tudat az összes tartalmával és birtokolt információjával a "psziché" részét képezi, köze nincs a pneumához.

A nyolc boldogság lelki szegénységet jelentene?

Mert te azt nem látod, hogy már a fogyatékosnak be van ígérve a Mennyország.

jaj te tzolko, miket ki nem találsz te itt...

Nem a lelki betegségröl van szó ebben a versben hát ezt még nem hallottad? :)

# tzolko

"A nyolc boldogság lelki szegénységet jelentene?"

A nyolc boldogság az nyolc boldogság, ebből első a lelki szegénység. Üsd fel Máté Evangéliumát az ötödik fejezetnél és olvasd el. Most, hogy napok óta ezt az igehelyet magyarázod, talán már aktuális lenne el is olvasni egyszer :)

Esetleg az ellenkezőjére szabad idézni?:

"Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják." Példabeszédek 25:2

(a tudással való kérkedés, tudálékosság helyeslésére persze nem fogsz találni igét, de ez amúgy is a legtöbb ember szemében negatív dolog. Ha a tanár kiáll a katedrára, az nem kérkedés, a tudását próbálja átadni ;)

tzolko!

A probléma abban van, mint ahogy írtad is, rossz a fordítás, Károly ugyanis egybekeveri a szellem és lélek kifejezéseket, pedig különbő a jelentésük és nem szinonimái egymásnak.

Új Világ fordítást:

„Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, mivel övék az egek királysága."

Így már érthető?

Ha nem, akkor kicsit kifejteném bővebben. Az ember a Szentírás szerint három részből áll, amelyek szorosan összekapcsolódnak: test, lélek, és szellem. A testet gondolom nem kell magyaráznom, a lélek (görögül psuche) a Szentírás szerint az ember vérében van, illetve jelenthet életet, életerőt. a szellem pedig ( görögül pneuma) az ember Istentől származó része. Így tehát láthatod, hogy ennek semmi köze a tudatlansághoz, a szellemi táplálék nem a lexikális tudást fejleszti. Egy olyan ember is, akinek hatalmas a lexikális tudása, tudatában lehet szellemi szükségleteinek és persze ez fordítottan is igaz lehet.

Remélem tudtam segíteni!