A pápa szerint a szólásszabadságnak van határa. De ha ez igaz, akkor felmerül a kérdés, hogy még szólásSZABADSÁGról beszélünk-e?

lehet hogy neked elenyésző erőnek számit az az erő ami néhány ezer ember halálát okozza évente, ha nem vagy köztük.

Persze ha Te vagy annak a néhány ezer embernek az egyike, akkor más a helyzet.

Mózesről nyugodtan csinálhatnának karikaturát, nem inditana az egyház ellenük háborut manapság.

Régebben persze más volt a helyzet, akko relég volt ha pusztán csaknem hitt egy nép a keresztény világ hitében, és máris keresztes háboruban találták magukat.

Egyénileg sem kellett karikatúra elég volt ha valaki megkérdőjelete, hogy a föld lapos e és máris máglyán égették el. Természetesen a szeretet nevében ment mindkettő.

Külünböző kulturákról van szó amik különböző időkben máskép, de sokban hasonlóan működtek.

Ami engem illet, én nem félek, nem féltem soha, semmitől (még az Istentől sem). Illetve olyasmitől igen, hogy elrontok valamit, vagy megbántok valakit, ha érted, mire gondolok. Amúgy sem vagyok már túl fiatal, engem lelőhetnek, a szemem sem rebbenne, mert ha elkerülhetném az öregség nyűgjét, ami lassan bekövetkezik, azt talán még meg is köszönném.

Egy kicsit túlzásba viszem, elismerem, de mentségemre szolgáljon, hogy régen nem nézek TV-t, itt, ezeken az oldalakon szembesültem ezzel a felháborító eseménnyel és az nagyon felmérgesített.

Nem is olyan régen még egészen másképpen beszéltem, de megváltozik az ember véleménye az ilyen hírek hallatán, bár azt természetesen el kell ismernem, hogy az éremnek két oldala van és megpróbálok lehiggadni, ami nem könnyű, mert azt nehéz kétségbe vonni, hogy mindaz, amit fentebb írtam, sok igazságot tartalmaz.

Ez egyszerűen egy brutális, primitív, barbár provokáció!

Tudom én, hogy sok muszlim van, aki nem terrorista, de sajnos az ilyen atrocitások feledtetik ezt.

Az Iszlám normális híveinek ezek a szélsőségek ártanak a legtöbbet, vagy ha ezek átlagos hívők, akkor, hmm, nem folytatom, mert akkor tényleg félnem kellene a moderátortól, hogy kitörli a válaszom, ha folytatom.

Szerintem nem ismerik a történelmet a terroristák, az is lehet, hogy nem sokat tudnak sem az első, sem a második világháborúról, mert azt hiszik, hogy néhány gyilkossággal meg lehet félemlíteni embereket, népeket, pedig saját magukról is vehetnék a példát, hiszen őket sem lehet.

A németek is harcoltak az utolsó töltényig, azt tették volna az oroszok is, ha úgy adódik.

Az angolok félbe sem hagyták a színházban az előadást, amikor Londont bombázták, amikor a robbanások között volt egy kis szünet, Hamlet mondta a monológját és várt, amikor megint robbant, de nem hagyta abba.

Az USA-t már említettem, de azt még nem, hogy a hírekből kivehető, hogy szórakozásból több embert lőnek le náluk egy hónap alatt, mint amit a terroristák összesen idáig. Most tényleg azt hiszik, hogy attól berezelnek?

Mi értelme van ezeknek az akcióknak? Minél több az áldozat, csak annál keményebb a retorzió, miért nem lehet ezt megérteni?

A japánok megértették, hogy az AMIKnál őrültebb, makacsabb nép nincs a világon és a Perl Harbori támadás csak az ő teljes vereségükkel érhetett véget, ha atombombával, akkor úgy, de soha nem hátráltak volna meg. Az oroszokkal szemben sem, még szerencse, hogy beadta az unalmast a kommunizmus, mert a ruszkik is makacs nép. Fél évszázadon keresztül feszültek egymásnak az atomrakétákkal, mire észhez tértek.

Azért lehet az értelemre ép ésszel hatni, a japánok egészen jól érvényesítik az akaratukat fegyveres nyomás nélkül is újabban.

Ott van mondjuk a gyarmatbirodalmak megszűnése, ami nagyon helyes, de észre lehet venni, hogy Gandhi az erőszakmentes ellenállással többre ment, mintha leöldöstette volna fél Indiát.

Tárgyalásokkal, kompromisszumokkal, békés eszközökkel sokat el lehet érni, mert a terrorizmus csak olaj a tűzre. Inkább közeledni kellene a világrendszereknek, a vallásoknak egymáshoz, mint eltávolodni, ez lenne mindenki érdeke és az áldozatok híre nem ujjongást, hanem sajnálkozást kellene, hogy kiváltson.

Mindenki, aki a másik hazájába megy, igazodjon az ottani szokásokhoz, mert egy európai sem fog sonkát zabálni egy mecset előtt, mert ő azt szereti és sorolhatnám a példákat.

Jobb, ha békesség van és nem háborúskodás, gyűlölködés és inkább segítenie kellene az emberiségnek egymást, mint pusztítani.

Én nem azt mondom, hogy a muszlimok adják fel az elveiket, de azért legalább azt vegyék figyelembe, hogy más népek sem fognak az ő kedvükért megváltozni.

Persze, az sem ártana, ha lassan rájönnének, hogy nem a középkorban élünk már, de talán ott sem elvakult már mindenki, de mindenesetre nekem eszembe sem jutna, hogy előírjam nekik, hogy a saját hazájukban mit, hogyan csináljanak.

(ha fenyegetésnek szántad, amit írtál, akkor gyere csak ki velem a peronra, nyuszika...)

:)

Peronra?

Odamegyek, és legéppuskázlak, még akkor is ha egyetértek veled.

Ha kell megváltoztatom a véleményemet is csak hogy gyilkolhassak, hisz én is élvezetből gyilkolok.

Persze ez erős tulzás pusztán csak arról van szó, hogy nagy tételben olcsóbban kapom a töltényket.

Spórolj a töltényekkel hékás, mert úgy hallottam, az izraeli hadsereg toborozni akar harminc embert a meglevő huszonöt mellé, pedig már eddig is túlerőben voltak, mind a huszonöten, akiknek a fele ráadásul lány.

Ezek a kis copfosok elől szoktak pánikszerűen világgá futni az Iszlám derék katonái, csak úgy roskadoznak az oázisok pálmafái, ha megrázzák őket, nem kókusz, hanem beszart arab harcosok potyognak róla. (Elképzeltem egy karikatúrát, baj?)

Na igen, ha gépfegyver néz szembe gépfegyverrel, vagy tank a tankkal, az már keményebb dió, mint a fegyvertelen emberek elleni orvtámadás.

Nem ismerem a szót.

Árpád által legyilkolt népek földjén beszélj magyarúl!

A pápa véleménye elfogult, hiszen a vallás oldalát képviseli. És mint ilyen véleményt csak így lehet kezelni.

A demokráciában, jogegyenlőségben a szólásszabadság joga magasabb privilégiumot képez mint a vallás. Ha én hitemet bármilyen formában bemocskolják, hát tegyék. A tett a mocskolódót minősíti, nem pedig a hitemet. Néha szóváteszem,védem, de máskor csak legyintek. Az anya példája pedig egyenesen dekadens hasonlat, hiszen anyánk csak egy van és neki köszönhetjük az életünket, viszont a hit az csak hit.

Az alapjogokat lehet korlátzni, de csak a jogilag meghatározott keretek között. Idézek egy Alkotmánybírósági határozatból:

"Az alkotmányos alapjogok korlátozása az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a következőképpen alakult. Az Alaptörvény I. cikkének szövege az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével megegyezik abban, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvénynek kell megállapítania. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése kimondta, hogy alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatta. A korlátozás további követelményeit az Alkotmánybíróság fogalmazta meg az ún. alapjogi tesztben, amelynek lényege, hogy az „állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint tehát az alapjog korlátozása akkor arányos, ha „az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban” van, továbbá a „törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni” [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.; továbbá: 20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69, 71.; 7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.; 11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 85.; 11/1993. (II. 27.) AB határozat, ABH 1993, 109, 110.; 22/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 176, 194–195.; 18/2000. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2000, 117, 123.].

Az Alaptörvény ezt a gyakorlatot teszi írott szabállyá, amikor [I. cikk (3) bekezdés] akként rendelkezik, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható. Ugyancsak tartalmi azonosság állapítható meg az Alaptörvény I. cikkében és az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében a lényeges tartalom védelmét illetően."