Miért ragaszkodnak a keresztények ahhoz, hogy a Biblia egyértelmű?

A biblia szerintem annak egyértelmű, aki nem értelmezni akarja az írottakat, hanem csak elfogadni ami abban van. A kettő közt pedig van különbség. Egyszerűen képtelenség, hogy egyetlen kérdés se merüljön fel az olvasása közben, hisz az több dolgot is jelentene ami szemben áll a józan ésszel:

1, az illetőnek logikai érzéke nulla

2, Soha az életben nem gondolkodott el az életről és nem fogalmazott meg egyetlen önálló gondolatot sem ezzel kapcsolatban

3, Az intelligenciája ember feletti, hisz míg sok embernek nem sikerül megértenie a logikai ellentmondásokat, addig neki meg sem kottyan

Legvégül pedig külön felhívnám a figyelmet még valamire: Ha elfogadjuk, hogy Isten teremtette a világot, láthatjuk mennyire összetett és szinte a végtelenségig bonyolult. Mindezt úgy sikerült összehoznia, hogy a világ mai működésébe egyetlen ember sem tud belekötni, benne logikátlanságot felfedezni maximum csak nem értünk bizonyos folyamatokat. Ezzel szemben áll a biblia ami több sebből vérzik és nemhogy az ateisták, de még a hívőket is megosztja. A két alkotás kizárt hogy egy tervezőtől származzon, vagy a biblia esetében hihetetlenül hanyag munkát végzett ami a teremtést figyelembe véve egyszerűen lehetetlen.

"a világ mai működésébe egyetlen ember sem tud belekötni, benne logikátlanságot felfedezni"

Ne általánosíts!

TE nem tudsz ilyet. Rengeteg van, sorolni is nehéz lenne.

Akkor persze, ha célnak az embert tekintjük.

Tisztelt Ozmium42

"Először is, olyan ókori nyelveken íródott, amit ma már szinte senki nem ért,"

Ennyi erővel az egész ókori történelmet hiteltelennek lehetne minősíteni, mert a kortárs források mind holt nyelven olvashatóak. Tehát akkor hiteltelennek kéne minősíteni mindazt, amit például a babiloni korszakról tudunk, mert bizonyos emberek nem tudják elolvasni a ránk maradt ékírásos agyagtáblákat? Nem értem ezt a "logikát".

"Pusztán a fordítás már magyarázatnak tekinthető, ami egyből cáfolja azt, hogy önmagát magyarázza."

Ez megint nem logikus érv, két okból kifolyólag. Először is, mindenki tudja, hogy tökéletes fordítás nem létezik a világirodalomban. Az eredeti szövegek átültetésénél feltétlenül szükséges, egy minimális stilizálás (ha nem hiszed, próbálj csak meg magyarra szó szerint átültetni egy német dalszöveget, és úgy elénekelni - rémes lesz). Hát akkor még mennyire szükséges egy ókori Keletről származó, holt nyelven íródott szöveget stilizálni. De senki sem mondta, hogy a széleskörű olvasóközönség számára készült fordításokat kell olvasni. Főiskolai/egyetemi szinten tanítanak óhébert, óarámit és koiné görögöt, amit meg kell tanulni - ahogy más nyelvet is - annak, akit érdekel. Az pedig pedig, hogy a Biblia magyarázza saját magát, több helyről is látszik. Például a zsidókhoz írt levél magyarázza a Leviák könyvében feljegyzett törvények igazi rendeltetését, vagy Jézus is rendszerint magyarázza a saját példázatait, és több helyen is értelmezi az Ószövetséget - nos, ezek mind magyarázatok.

"Ugyanazt a Bibliát olvassák, ugyanolyan szándékkal. Mégsem tudnak megegyezésre jutni értelmezésekről."

Aki tudja, hogy mi folyik manapság a hittudományban, az avval is tisztában lesz, hogy ez nem érv. Szó sincs arról, hogy ugyanazzal a szándékkal olvasnák. A racionalista teológia például igyekszik a mai kor követelményeihez igazítani a Bibliát, így az ő magyarázó jegyzeteik rendszerint eltérnek a Szentírástól. Nem mindig volt ez így. A 16. századi reformáció a "Sola Scriptura" [egyedül az Írás] elvet vallotta, ami azt jelentette, hogy ha le van írva a Bibliában valami, azt nem fogják kétségbe vonni, átértelmezni, hanem elfogadják úgy, ahogy van. Mivel azonban ma protestánsok közül többen is feladták a "Sola Scriptura" elvet, ezért lettek olyanok a jegyzeteik, amilyenek (A Katolikus Egyházban alapból nem beszélhetünk ilyen elvről, hiszen ott a Szentírás - Szenthagyomány - Tanítóhivatal az alap).

"Vannak, akik szerint nem értheti meg akárki, valamilyen speciális lelkiállapot, vagy természetfeletti segítség kell hozzá."

Igen, így van.

"Ez már önmagában ellentmondás, mert hogy lehet egyértelmű valami, ha az ember önmagától, a saját értelmére hagyatkozva nem tudja megérteni?"

Csak azok számára ellentmondás, akik úgy tekintenek a Szentírásra, mint egy egyszerű emberek által megírt könyvre. A Biblia határozottan állítja, hogy a szent szerzők a Szentlélek Isten ihletésére írták meg (most nem megyek bele abba, hogy ez hogyan zajlott). Mivel pedig Ő az ihlető, ezért értelemszerűen csak Ő is tudja megértetni. Nem véletlen, hogy a látomásokban is van egy magyarázó angyal rendszerint, aki eligazítja a prófétákat (Dán 8. fej; Jel 17. fej stb..) Ez a tény is önmagában jelzi, hogy az Írások megértéséhez mennyei segítség szükséges.

"Hogyan hangozhat el az egyértelmű Biblia értelmezése közben, hogy "nem szó szerint kell érteni", "szimbolikus jelentésű", "az akkori kor emberének értelmi színvonalának figyelembe vétele miatt tartalmaz tárgyi tévedéseket", és így tovább?"

Nem az a baj, hogy mondanak dolgokat, hanem az, hogy milyen szövegkörnyezetben hangzik el. Tényleg van, amit "nem szó szerint kell értelmezni" - emögött azonban rendszerint nem egy teológiailag megalapozott magyarázat áll, hanem elfogultság és mentegetőzés, (pl a paráznasággal kapcsolatban) amiknek a tekintélyes ókori kommentárokban például híre-hamva sincs, ami jelzi, hogy valószínű a szerző fantáziálgatásáról van szó.

@Ozmium42

"Ennek a logikának pont az a lényege, hogy az ókori történelmet senki nem veszi annyira komolyan, mint amennyire a Bibliát komolyan veszik. Szerintem a történelem, akár ókori, akár későbbi, nem más, mint megtörtént eseményeken alapuló mese, tanulságokkal, több változattal, és fantáziaelemekkel"

Hát, ezt tényleg csak azok mondhatják, akik nem veszik komolyan az ókori történelmet, egyéb ágaival együtt. Mindenesetre egy ókori történetíró, egy történész, vagy egy éppen aktuális kort kutató ember szájából ilyet sosem fogsz hallani, éppen ezért az általad említett embereknek a véleménye nem oszt, nem szoroz abban, amit a történettudományról mondanak. Én komolyan veszem a történelmet, már csak abból adódóan is, hogy a Biblia is egy történelmi időszakban keletkezett, amelyet fontos ismerni annak, aki mélyebben akarja megérteni a Bibliát.

"A Biblia betűinek viszont ennél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak."

Valójában tipikusan a Biblia betűinek csak azok tulajdonítanak nagy jelentőséget, akik tévesen értelmezik az ihletettséget.

"Például: bizony mondom neked ma velem leszel a Paradicsomban... Ezen már össze lehet vitázni. Vajon a halottak rögtön haláluk után a Mennybe kerülnek, vagy inkább több ezer év múlva a Paradicsomi földre támadnak fel?"

Lehet vitázni, csak teljesen értelmetlen. A szövegösszefüggés és a történelem ugyanis nyilvánvalóvá teszi, hogy hogyan kell azt az igét fordítani. Nem akarok mélyen belemenni most ebbe a témába, de azért lássuk tömören, hogy miről van szó, az érthetőség kedvéért: Jézus nem ígérhette azt azt a latornak, hogy "ma", vagyis azon a napon vele lesz a paradicsomba, hiszen nyilvánvaló, hogy halálakor (nagy pénteken) nem járt a paradicsomban (mennyben). Ugyanis a (Ján 20,17)-ben, amikor vasárnap feltámadt, azt mondja Jézus Máriának, hogy nem ment még fel az Atyához. Ha pedig nem volt ott, akkor Latort sem vihette oda. Másrészt a Lator nem is azt kérte Jézustól, hogy aznap vigye fel a mennybe, hanem arra kérte, hogy majd akkor emlékezzen meg róla, amikor eljön az Ő országában [értsd ezen Jézus második adventjét - Mát 25,31 lásd még Dán 2,44]. Másrészt mind a zsidókhoz, mint a keresztényekhez a hellenizmus révén került be a lélek halhatatlanságáról való tanítás. (utóbbi esetében késd Pasis István görög filozófia című könyvét, ahol utalást találunk erre, illetve a katolikus és protestáns 20. századi felülvizsgálatát ennek a tanításnak, ahol olyan teológusok egyeznek meg ebben, akiknek az egyháza vallja a lélek halhatatlanságát). Ettől függetlenül nyilván vannak ellenzői ennek a tanításnak, de ez nem bizonyít semmit.

"Itt azért vegyünk vissza az általánosításból. Én nem azt mondtam, hogy mindenki ugyanazzal a szándékkal olvassa. Én azt mondtam, hogy VANNAK olyanok, akik nem egy felekezetben vannak, de egyforma szándékkal olvassák, és mégsem jutnak ugyanarra a következtetésre, nem tudják egymást megnőzni. Ezen azért el kellene gondolkozni."

Elnézést, ha úgy tűnt, hogy általánosítok, nem volt szándékomban. Azt nem tudom, hogy akik olvassák a Bibliát, milyen szándékkal olvassák - ezt Isten tudja - amit én ismerek, azok a teológiai irányzatok, és egy-egy megközelítésnek a hátterére elég jól lehet következtetni. Én hiszek abban, hogy minden egyházban vannak őszinte emberek, jó lelkülettel nyúlnak a Bibliához. Az is biztos, hogy nem lehet előttük egyelőre minden világos, de ugyanakkor az elmúlt évezredek egyháztörténelmét vizsgálva arra a meggyőződésre jutottam, hogy összességében az igazán őszinte hívők ugyanazokra az igazságokra jutnak el. A reformáció is így kezdődött. Luther nem akart új egyházat alapítani, csupán felfedezte, hogy a Katolikus Egyház nem úgy teszi a dolgait, ahogy az a Bibliában le van írva. Bizonyíték erre az is, hogy amikor Luthert az országgyűlés elé idézték tanításai visszavonására, a reformátor azzal védekezett, hogy mutassák ki az Igéből, hogy téved. Erre senki nem volt képes. És mivel a Pápaság elutasította a reformációt, ezért a protestánsok kiszakadtak onnan.

"A Bibliát utólag hozták létre, tetemes mennyiségű szemétből, hamis próféciából, hamis próféták írásaiból kiválogatva azokat az írásokat, amik összhangban voltak a korábbiakkal."

Rosszul tudod. A hamis próféták (pszeudoepigrafára gondolsz?) írásai az intertestamentális korban keletkeztek, a prófétai írások csoportja, azonban már jóval korábban az i.e. 5. században lezárult. Nem történt semmilyen válogatás, mert minden zsidó írásnak megvolt a maga helye. A pszeudoepigrafák bizonyítottan csak a kumráni közösség könyvtárában voltak meg, de ők amúgy is egy elszigetelt vallási csoport (esszénusok) voltak, nem is Jeruzsálemben működtek, hanem a Holt-tenger környékére vonultak ki.

"Semmiféle objektív mérce nem létezik, ami szerint egyik minősítést megalapozottnak, másikat elfogultnak lehetne tekinteni, a különbségtétel lehetetlen."

Már hogyne lehetne, én több olyan emberrel is beszéltem, akik a modern világkép miatt értelmezték át a Biblia bizonyos helyeit, de lényegében nem tudtak teológiai jegyzetet írni arról, amit hittek. Az egyiknek az volt az érve, hogy "a felvilágosult egyház elfogadja ezt", a másiknak meg az, hogy "teológiát végeztem". Ezeknek az érveknek viszont közük sincs a teológiához.

#11: a katolikus egyház nagyon sokat változtatott Jézus tanításain.

Aki ilyen kijelentést tesz, az azzal igénnyel lép, hogy ő maga jobban tudja a katolikus egyháznál, milyen volt az eredeti jézusi tanítás, vagyis magának követeli a helyes értelmezés jogát. Ezzel máris beállt a sokezer tévedhetetlen értelmező közé, s ha követői is akadnak, akkor itt a sokezer+1. felekezet.

Természetesen a katolikus Egyház sose állította, hogy minden időben, minden tagja tökéletesen értette és tökéletesen követte Jézust. Ő csupán megőrizte a lényeget, s kizárt néhány téves értelmezést.

22-nek:

"Ne általánosíts!

TE nem tudsz ilyet. Rengeteg van, sorolni is nehéz lenne. "

- Valóban? Azért egy kettőt ugye fel tudsz sorolni ami nem illik az oko okozati törvényekbe, vagy irreálisan működik a természetes jelenségekkel szemben, ha úgyis olyan sok van?

Én valami egészen mást mondtam.

Olvasd vissza.

29-nek:

Ne tereld a szót, arra válaszolj amit írtál:

" Rengeteg van, sorolni is nehéz lenne."

- Hallgatlak...