Miért nem egyértelmű egyesek számára, hogy a Biblia nem származik semmiféle istentől?

A XX. század elejére a régészet az alapos kutatások területévé fejlődött. Európa és Amerika jelentősebb egyetemei és múzeumai kutatócsoportokat küldtek a bibliai országokba. Ennek eredményeként az archeológusok rengeteg olyan információt tártak fel, amely fényt derített néhány dologra a bibliai időkből. Az archeológiai leletek időnként bebizonyítják, hogy a Biblia hiteles és a legapróbb részletekig pontos.

AZ ARCHEOLÓGIA ÉS A HÉBER IRATOK

3 Bábel tornya. A Biblia szerint Bábel tornya hatalmas épület volt (1Móz 11:1–9). Érdekes, hogy az archeológusok az ősi Babilon romjai között és körülötte feltártak néhány zikkuratot, vagyis piramisszerű, lépcsőzetes templomtornyot, például az Etemenanki templom romjait, amely Babilon falain belül volt. Ősrégi feljegyzések hivatkoznak ilyen templomokra, gyakran a következő szavakkal: „a teteje eléri az eget”. Nebukadnezár király egy beszámoló szerint ezt mondta: „Én építettem a sokemeletes torony csúcsát Etemenankiban úgy, hogy csúcsa versenyre kelt az egekkel.” Egy töredék ezekkel a szavakkal számol be egy ilyen zikkurat leomlásáról: „Ennek a templomnak az építése sértette az isteneket. Egy éjszaka lerombolták azt, ami addig épült. Mindenfelé szétszórták az építőket és idegenné tették beszédüket. Az építést megakadályozták.”

4 Vízi alagút a Gihon-forrástól. Charles Warren 1867-ben Jeruzsálem területén felfedezett egy vízi alagutat, amely a Gihon-forrástól vezet vissza a dombba, s egy tárolóban végződik. A tároló felvezet Dávid városáig. Kétségkívül ez volt az az út, amelyen Dávid emberei először jutottak el a városba (2Sám 5:6–10). Az 1909 és 1911 közötti időszakban az egész alagútrendszert, amely a Gihon-forrásnál kezdődött, kitisztították. Szilárd, 1,8 méter magas és 533 méter hosszú, kemény sziklába vágott alagutat találtak. Ez az alagút a Gihontól a Tyropaion-völgyben (a városon belül) levő Siloám tavába vezet, amit kétségtelenül Ezékiás építtetett. A keskeny alagút falán egy ősi héber betűkkel írt szöveget találtak. A szövegben többek között ez olvasható: „És ez az áttörés története: Amidőn [. . .] a fejszét egymás felé, és amikor még három könyöknyi (távolságot) kellett kifúrni, meghallotta az egyik a másik kiáltásának hangját, mert repedés támadt a sziklában jobbfelől és balfelől. És az áttörés napján a fejszések elérték egymást, fejsze a fejszére csapott. És megindult a víz a forrásból a ciszterna felé 1200 könyök (hosszúságú úton). Száz könyök volt a szikla magassága a fejszések feje fölött.” Micsoda rendkívüli lehetett azokban az időkben ez a mérnöki teljesítmény! (2Kir 20:20; 2Krón 32:30).

5 Sisák győzelmi domborműve. Sisák egyiptomi király neve hétszer fordul elő a Bibliában. Mivel Roboám király elhagyta iSTEN törvényét, iSTEN megengedte Sisáknak Júda elfoglalását i. e. 993-ban, de nem engedte meg, hogy teljesen rommá tegye azt (1Kir 14:25–28; 2Krón 12:1–12). Az utóbbi évekig csak a Biblia beszámolója említette meg ezt az eseményt. De mostanra már napvilágra került egy terjedelmes bizonyíték annak a fáraónak a létezéséről, akit a Biblia Sisáknak nevez (Sheshonk I.). Ez a bizonyíték egy hieroglifákat és képeket ábrázoló hatalmas dombormű az egyiptomi Karnak (az ősi Tébes) templomának déli falán. Ezen a gigantikus méretű domborművön látható az egyiptomi Amon isten, aki a jobb kezében egy sarló alakú kardot tart. Ő 156 olyan megbilincselt palesztinai foglyot hoz Sisák fáraónak, akik kötelekkel hozzá vannak kötve a bal kezéhez. Mindegyik fogoly egy várost vagy egy falut képvisel, amelynek a neve szerepel a hieroglifákban. Ezek között olvashatjuk és azonosíthatjuk sorrendben: Rabbit (Józs 19:20); Taanakot, Bétsánt és Meggiddót (Józs 17:11); Sunemet (Józs 19:18); Rehóbot (Józs 19:28); Hafaráimot (Józs 19:19); Gibeont (Józs 18:25); Bét-Hóront (Józs 21:22); Ajjálont (Józs 21:24); Szókót (Józs 15:35); Arádot (Józs 12:14). A bizonyíték „Ábrám mezejére” is utal; Ábrahámnak ez a legkorábbi említése az egyiptomi feljegyzésekben.

6 A Moabita-kő. 1868-ban F. A. Klein német misszionárius Dhibannál (Dibon) rendkívüli felfedezést tett. Ókori feliratot talált egy kövön, amely később Moabita-kő néven vált ismertté. A kövön levő feliratról öntvény készült, de a követ magát a beduinok összetörték, még mielőtt azt el lehetett volna mozdítani. A legtöbb darabot azonban megtalálták és a követ most Párizsban a Louvre-ban őrzik, egy másolata pedig Londonban a British Museumban látható. Eredetileg Dibonban volt felállítva, Moáb területén. A kövön levő felirat Mésa király Izrael elleni felkeléséről közöl beszámolót (2Kir 1:1; 3:4, 5). A beszámolóban részben ez olvasható: „Én, Mēša, Kemōš [. . .] fia, Mō’āβ királya, a Diβōni . . . Omrī, Izrael királya hosszú időn át sanyargatta Mō’āβot, mert haragudott Kemōš a földjére. Követte őt fia, és így szólt: ’Hadd sanyargatom Mō’āβot!’ Napjaimban mondta . . . De diadalt láttam vele és házával szemben, és Izrael elpusztult örök pusztulással . . . És szólt hozzám Kemōš: ’Eredj, foglald el Neβōt Izraeltől!’ Elindultam éjszaka, és harcoltam ellene hajnalhasadtától délig. Diadalt láttam, és megöltem mind . . . Elhurcoltam onnan Jahveh edényeit, és elvittem Kemōš elé.” Figyelemre méltó az isteni név említése az utolsó mondatban. Ez látható a Moabita-kőről készült fényképen is. A Tetragramma a lelet jobb oldalán, a 18. sorban található.

7 A Moabita-kő a következő bibliai helyekről tesz említést: Atarót és Nébó (4Móz 32:34, 38), Arnon, Aróer, Medeba és Dibon (Józs 13:9), Bámót-Baál, Bét-Baál-Meon, Jahác és Kirjátaim (Józs 13:17–19), Bécer (Józs 20:8), Horonáim (És 15:5), Bét-Diblataim és Kerijot (Jer 48:22, 24). Ez alátámasztja ezen helyek történelmi hitelességét.

8 Szanherib király prizmája. A Biblia figyelemre méltó részletességgel számol be Szanherib király inváziójáról, ami i. e. 732-ben volt (2Kir 18:13—19:37; 2Krón 32:1–22; És 35:1—37:38). A. H. Layard angol régész 1847-től 1851-ig ásatásokat végzett az ókori Asszíria területén fekvő Ninivében, Szanherib nagy palotájának romjainál. A palotában körülbelül hetven helyiséget, több mint 3000 méternyi faragott táblákkal borított falat találtak. A különböző eseményekről szóló évenkénti beszámolókat vagy évkönyveket Szanherib agyaghengerekre vagy prizmákra jegyeztette fel. Az évkönyvek utolsó darabja kétségtelenül röviddel Szanherib halála előtt készült és azon a prizmán olvasható, amit Taylor-prizmaként ismernek; ezt jelenleg a British Museumban őrzik. A chicagói Oriental Institute of University egy jobb minőségű példánnyal rendelkezik az évkönyvből egy olyan prizmán, amit az ókori Ninive, az Asszír Birodalom fővárosa közelében tártak fel.

9 Szanherib ezekben az utolsó évkönyvekben saját dicsekvő szavaival számol be júdai inváziójáról: „És Hazaqiyau [Ezékiás], a Iaudi [Júda] országbeli, aki nem hódolt meg az igámba: 46 erős városát, fallal kerítettet, és a kis városokat, amelyek ezek környékén vannak, amelyeknek száma sincs, töltés hányásával és ostromgép közelvivésével, gyalogos roham harcával, aláásással, réssel, létrával körülzártam, elfoglaltam. 200 ezer 150 embert, kicsit és nagyot, férfit és nőt, a lovakat, öszvéreket, szamarakat, marhákat, és juhokat, melyeknek száma sincs, a belsejükből kivezettetvén, a zsákmányba számláltam. Őt magát, mint a ketrec madara, Ursalimmu [Jeruzsálem] város belsejében, királysága városában olyanná tettem . . . Városait, amelyeket zsákmányul szereztem, országa területéből levágván, Mitintinek, Asdūdu királyának, Padīnak, Amqarunna [Ekron] királyának, és Ṣillibēlnek, Haziti [Gáza] királyának adván . . . Ő, Hazaqiyau [Ezékiás] . . . 30 biltu [talentum] arannyal, 800 biltu [talentum] finom ezüsttel, antimónnal, drágakővel, nagy . . . kövekkel, elefántagyarral, ušu-fával, taskarinnu-fával, minden néven nevezendő súlyos értékkel, valamint lányaival, palotája nőivel, énekesekkel, énekesnőkkel Ninuába [Ninivébe], uralmam városába utánam küldte követét, idehozatván ezeket, s hogy adót fizessen nekem és szolgaságomat teljesítse.” A hadisarcról szólva, amit Szanherib Ezékiásra kivetett, a Biblia megerősíti a 30 talentum aranyat, de csak 300 talentum ezüstről tesz említést. Ezenkívül azt mutatja, hogy ez még azelőtt történt, mielőtt Szanherib Jeruzsálemet ostrommal fenyegette. Szanherib az asszír történelem számára készült elferdített feljegyzésében szándékosan elhallgatja a Júdában történt megsemmisítő vereséget, amikor is egy éjszaka Jehova angyala 185 000 katonáját elpusztította, így kényszerítve őt arra, hogy megvert kutyaként meneküljön vissza Ninivébe. Mindamellett ez a dicsekvő, írott feljegyzés Szanherib prizmáján beszél egy Júda elleni hatalmas invázióról, ami azt megelőzően következett be, hogy Jehova visszakényszerítette az asszírokat Jeruzsálem falaitól (2Kir 18:14; 19:35, 36).

10 A lákisi levelek. A híres erődvárost, Lákist több mint húsz esetben említi meg a Biblia. Ez a város Jeruzsálemtől 44 kilométernyire nyugat—délnyugatra terült el. A romokat már csaknem teljesen kiásták. 1935-ben a kettős kapuőrhely egyik őrszobájában 18 cserepet, vagyis teleírt edénydarabot találtak (1938-ban pedig még hármat). Ezek ókori héber betűkkel írt levelek voltak. A 21 darabból álló gyűjteményt ma lákisi levelekként ismerik. Lákis egyike volt Júda azon legutolsó erődeinek, amely kitartott Nebukadnezárral szemben, és amelyet i. e. 609—607-ben megszenesedett romhalmazzá tettek. A levelek visszatükrözik az akkori szorongató időket. A júdai csapatok még megmaradt előretolt állásából írták azokat , a Lákisban levő katonai parancsnoknak.va”] engedje meg, hogy az én uram jó híreket halljon . . . mi a lákisi tűzjelzésekre figyelünk, mindazon jelekre, amelyeket az én uram ad, mivel nem látjuk Azékát.” Ez megerősíti a Jeremiás 34:7. versét, amely megemlíti Lákist és Azékát, mint a két utolsónak megmaradt megerősített várost. E levél azt mutatja, hogy Azéka akkor már elesett.

1hogy az én uram békehíreket halljon! . . . És azt jelentették a te szolgádnak: ’A sereg parancsnoka, Kóniás, Elnátán fia lejött, hogy Egyiptomba és Abija fiához, Hodáviához menjen, és az embereit elküldte, hogy [ellátmányt] kapjanak tőle.’” Ez a levél megerősíteni látszik, hogy Júda Egyiptomhoz fordult segítségért, s ezzel megsértve Jehova parancsát a saját pusztulását okozta (És 31:1; Jer 46:25, 26). A levél teljes szövegében szereplő Elnátán és Hósaája nevek megtalálhatók a Jeremiás 36:12-ben és a Jeremiás 42:1-ben. [Ez utóbbi helyen a Károli-fordítás Ozániát ír.] A levelekben olvasható másik három név is megtalálható a Bibliában, Jeremiás könyvében: Gamária, Néria és Jaazánja (Jeremiás 32:12; 35:3; 36:10).

12 A Nabonidusz-krónika. A XIX. század második felében Bagdad közelében végzett ásatások sok olyan agyagtáblát és -hengert tártak fel, amelyek fényt derítettek az ókori Babilon történelmére. Ezek egyike az a nagyon értékes dokumentum, ami Nabonidusz-krónika néven ismeretes és jelenleg a British Museumban van. Nabonidusz babiloni király társuralkodójának, Belsazárnak az atyja volt. Túlélte fiát, akit megöltek azon az éjszakán, amikor i. e. 539. október 5-én a perzsa Cyrus csapatai bevonultak Babilonba (Dán 5:30, 31). A Nabonidusz-krónika a dátumok pontos megjelölésével készített beszámoló Babilon bukásáról, segítségével megállapítható, hogy melyik napon történt ez az esemény. A Nabonidusz-krónika egy kis részének fordítása a következő: ’Tashritu (szeptember—október) hónapban, amikor Cyrus megtámadta az akkád hadsereget a Tigris melletti Opisban . . .’ „A 14. napon Sippar város harc nélkül elesett. Nabûna’id [Nabonidusz] elmenekült. A 16. napon [i. e. 539. október 11. a Julianus-naptár, vagy október 5. a Gergely-naptár szerint] Ugbaru [Gobryas], Gutium ország tartománykormányzója és Kuraš [Cyrus] seregei harc nélkül bevonultak Bābili [Babilon] városba. Ezután Nabûn’aid, midőn visszatért Bābili városba, foglyul esett . . . Arahsamnu [marhesvan (október—november)] hónap 3. napján [október 28. a Julianus-naptár szerint] Kuraš bevonult Bābili városba. (Az utcákat) előtte (virág)ágakkal töltötték meg. A városnak béke adatott: Kuraš Bābili egészének békéjét rendelte el. Gubaru, tartománykormányzója kinevezte a tartománykormányzókat Bābili városban.”

13 Megfigyelhető, hogy a méd Dárius nincs megemlítve ebben a krónikában, és eddig még semmilyen nem bibliai írásban vagy világi történelmi beszámolóban sem találtak róla említést a Josephus (i. sz. első századi zsidó történész) előtti időkből. Egyesek ezért azt feltételezték, hogy ő lehetett a fenti beszámolóban említett Ugbaru. Bár a rendelkezésünkre álló információ Ugbarura vonatkozóan hasonlónak tűnik a Dáriusra vonatkozó információhoz, az ilyen azonosítás nem tekinthető végkövetkeztetésnek. Az évszázados történelem ebben az esetben feltétlenül azt mutatja, hogy Cyrus volt a kulcsfigura Babilon legyőzésében, éppen ezért ő uralkodott ott királyként.

14 A Cyrus-henger. Időszámításunk előtt 539-ben, röviddel azután, hogy Cyrus a perzsa világbirodalom királyaként megkezdte uralkodását Babilon felett, a város elfoglalásának történetét egy agyaghengerre jegyezték fel. Ezt a rendkívüli dokumentumot is a British Museumban őrzik. A lefordított szöveg egy része így szól: „Én (vagyok) Kyros [Cyrus], a mindenség királya, a nagy király, a hatalmas király, Šumer és Akkad királya, a négy világtáj királya . . . [Jeruzsálem városától] kezdve a Tigris folyón túl fekvő szent városokig, amelyek (isten) lakásait régen alapították, az isteneket, akik bennük laktak, helyükre visszavitettem, örök lakást adtam nekik. Az összes embert összegyűjtöttem, lakóhelyükre visszatelepítettem.”

15 A Cyrus-henger tehát ismerteti azt a királyi politikát, amely a fogoly népek korábbi helyükre való visszahelyezését célozta. Ezzel összhangban Cyrus rendeletet adott ki: a zsidók térjenek vissza Jeruzsálembe és építsék fel újból Jehova házát. Érdekes módon Isten 200 évvel előre nevén nevezte Cyrust, mint aki beveszi majd Babilont és helyreállítja iSTEN népét (És 44:28; 45:1; 2Krón 36:23).

Timótheushoz írt II. levél 3. rész:

16. A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,

17. Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

Kedves Kérdező

Talán inkább a Te számodra nem egyértelmű, hogy ez a könyv nem emberek gondolatait tartalmazza jó lehet Őket használta fel a Teremtő ezek leírására.

Kizárt dolog, hogy egy könyv ami 1600 éven át íródott, különböző korban élt és különböző háttérrel rendelkező emberek, akik nem is találkoztak egymással, egy egységes, történelmileg és tudományosan is elismert könyvet hozzanak létre.

Azt a verset amit pedig beírtál már megírtuk a választ. Talán nem néztél utána.

amikor tudomány még nem is volt olyan szintű, már akkor is leírtak olyasmit ezek az emberek mint víz körforgása,a higéniai szabályok, az állatok fajzása, ellése, stb ismertek voltak. Főleg az Izraeliták körében akiktől Jehova megkövetelte ezeket, míg más népeknél nem voltak ennyi szabályok, hogy a nők a menstruációknál hét napig nem tiszta, hogy kell az ürüléket eltakarítani, míg voltak népek akik sebekre tettek ilyesmit amiért aztán meg is haltak fertőzésben.

Persze sorolhatnám még ezeket.

Katy Weaver

A Bibliában Isten csak azokat a népeket említi meg, akik közvetlen hatással voltak a kiválasztott nemzetre.

A kínaiak, az indiánok, és a többiek nem voltak semmilyen kapcsolatban Izraellel, az akkori kiválasztott néppel.

S a keresztények nem laktak barlangokban, mert volt rendes téglából készült házuk.

Miért helyeselek ilyen storykat?

A Teremtő ezeket azért íratta le, hogy az utódok tanuljanak belőle, hogy a Teremtőt nem lehet Hülyének nézni.

S nem csak más népeket büntetett meg Jehova hanem a saját népét is.Sokan meghaltak törvényszegések miatt.

Hogy ne gondoljanak többet magukról, persze sajnos a konokságukból nem nagyon adtak lejjebb.

A megkövezést pedig már Jézus halála óta nem lehet véghez vinni azoknak, akik Keresztények, mert az Ítélő és a végre hajtó a Teremtő, nem az ember.

Jézus Te érted is meghalt, hogy lehetőséged legyen arra hogy örökké élj, mert az utódok nem tehetnek Ádám butaságáról.

Az ember nem 80 évre lett teremtve, és ezt sok tudós is bebizonyította, hogy nem értik miért nem folytatódik örökké a sejtek regenerálódása, csak egy ideig.

De maga a saját agyad is megcáfolja ezt, hiszen, ha meg kellene a halálod óráját választanod , nem hiszem, hogy lenne ilyen ha egy kicsit sem vagy beteg.Sőt egy beteg ember is küzd az életéért, hogy tovább éljen, mert nincs kódolva a halál az emberbe, mert akkor természetes volna, és nem tennénk fel erre kérdéseket.

Jelenleg az utolsó napokban élünk, és a teremtő azért tűr még ilyen sokáig, mert soha többé nem lesz még egy "ítélet nap" mint amilyen szodoma, az özönvíz, stb volt, ez az utolsó, Armageddon, és vissza lesz állítva az az élet amit eredetileg eltervezett.

S te nem veheted mások életét el, ne akarj Istent Játszani.

Katy Weaver

Sajnálom de több tudományos tény is alátámasztja a bibliát.

Ha szerinted nincs semmiféle erkölcsi mondanivalója, vagy legalábbis Móricka is tud irni hasonlót akkor ne a bibliába keresd a hibát.Sok-sok e,bert ismerek akiknek az életét jó irányba változtatta meg a biblia persze a szent szellem segitségével.

"Babilon szerepelt a Bibliában, és akkor mi van?"

Lehet, hogy szerinte a pókember is létezik, mivel a törénet New Yorkban játszódik ami létezik a valóságban is.

Tehát a pókembernek is léteznie kell.

#5

"nem értik miért nem folytatódik örökké a sejtek regenerálódása, csak egy ideig."

A tanulatlanságodat ne vetítsd ki másokra.