A Katolikus Egyház a tudományért, vagy a tudomány ellen tett inkább?
A kérdés korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Általában sok támadás éri a Katolikus Egyházat, mint ami tudomány-ellenes, viszont egy katolikus hitvédelmi oldalon találtam egy elég hosszú listát, ami csak úgy ontja a katolikus tudósokat, és hogy milyen szerepük volt a tudomány fejlődésében. Egy kis minta:
---------------------------
Robert Grosseteste (1175-1253), lincolni püspök. A fényt tanulmányozva – filozófiai és teológiai alapokon – megfogalmazott egy egyszerű ősrobbanás-modellt.
TÁGULÓ UNIVERZUM
Georges Lemaitre (1894-1966), belga pap, fizikus és csillagász. Már 1927-ben kimutatta, hogy az általános relativitáselmélet egyenleteiből következően a világegyetem vagy tágul, vagy szűkül. Ő adta meg elsőként a táguló világegyetem használható matematikai számítását is. Előre megmondta, hogy az űr nem lehet stabil, és ezt Hubble és mások bebizonyították. Az ún. Hubble-törvényt és a Hubble-állandót Edwin Hubble cikke előtt két évvel ő már levezette, és az ősrobbanás-modellt is előterjesztette, amit ő "ősatom hipotézis"-nek nevezett.
ATOMELMÉLET
Ruđer Bošković (1711-1787), horvát jezsuita, fizikus, csillagász, matematikus, filozófus és költő. Azt vallotta, hogy tudományos felfedezéseit a Teremtő ismerete nélkül nem tudta volna véghez vinni. Elsőként foglalta világos, pontosan megfogalmazott rendszerbe az atomelméletet, és ez a műve szolgált alapjául Michael Faraday, William Rowan Hamilton, Lord Kelvin, Saint-Venant, sőt Albert Einstein felfedezéseinek.
SZÍNELMÉLET
Nicholas de Malebranche (1638-1715) Ágoston-rendi pap, a modern színelmélet megalapítója.
TÉRGÖRBÜLET
Nicholas Cusa (1400-1464), német bíboros, aki megjövendölte, hogy a térnek görbülnie kell, ha Isten egyformán van jelen mindenhol. A XX. században erősítették meg ezt az elképzelést.
FÉNYTAN
Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Megsejtette a fény hullámelméletét, és írt a „láthatatlan fénysugarakról”. Felfedezte a távcső és a mikroszkóp elvét, illetve a lemezjátszó ősét is.
Németországi Boldog (Teutonicus) János (Freiburgi János) (1250-1310), dominikánus szerzetes, majd püspök (Magyarországon, Diakóváron is), pápai tanácsadó és gyóntató. Többek között a szivárványt tanulmányozva a fénytörés és a fényszóródás elméletéhez járult hozzá.
Francesco Maria Grimaldi (1618-1663) jezsuita szerzetes felfedezte a fény elhajlását, illetve a fényszóródást.
DINAMIKA
Thomas Bradwardine (1290-1349), Canterbury érseke. Elsőként foglalta szabályba az átlagsebesség elméletét, és ő volt a logaritmikus mozgástörvény első felfedezője, amellyel Galileit előzte meg.
Jean Buridan (1300-1358), katolikus pap, az impetuselmélet megalkotója, ami a Newton-törvények csírája. Munkáival a kopernikuszi forradalom magvait vetette el.
További tudósok itt:
Hogy is van ez akkor?
Két papot is ismerek, akik amatőr kutatói a fizika ismeretlen területeinek. Nincs az a hatalom, amivel rá lehetne venni őket egy-egy téma racionális, józan ésszel való és tudományos megközelítésének. Folyton Isten akaratát, fizikában nem létező tudománytalan fogalmakat kreálnak. Azzal indokolják, hogy nem akarják hogy a téma közkincs legyen, hanem csak az övék.
Ahogy írtad a példákban, sokan alapozták meg más elismert tudósok munkásságát. Nem véletlen az, hogy nem ők lettek az elismert tudósok. Hanem akik teljesen logikus, tudományos leírását tették közzé az adott témának. A tudományban, például a fizikában nem megengedett a valótlan állítás, mint mondjuk hogy a világot egy felsőbb teremtő szellem irányítja. Ez jól hangzik igehirdetéskor vagy az ezotévé műsorában. De nem a tudományos életben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!