A Katolikus Egyház a tudományért, vagy a tudomány ellen tett inkább?
A kérdés korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Általában sok támadás éri a Katolikus Egyházat, mint ami tudomány-ellenes, viszont egy katolikus hitvédelmi oldalon találtam egy elég hosszú listát, ami csak úgy ontja a katolikus tudósokat, és hogy milyen szerepük volt a tudomány fejlődésében. Egy kis minta:
---------------------------
Robert Grosseteste (1175-1253), lincolni püspök. A fényt tanulmányozva – filozófiai és teológiai alapokon – megfogalmazott egy egyszerű ősrobbanás-modellt.
TÁGULÓ UNIVERZUM
Georges Lemaitre (1894-1966), belga pap, fizikus és csillagász. Már 1927-ben kimutatta, hogy az általános relativitáselmélet egyenleteiből következően a világegyetem vagy tágul, vagy szűkül. Ő adta meg elsőként a táguló világegyetem használható matematikai számítását is. Előre megmondta, hogy az űr nem lehet stabil, és ezt Hubble és mások bebizonyították. Az ún. Hubble-törvényt és a Hubble-állandót Edwin Hubble cikke előtt két évvel ő már levezette, és az ősrobbanás-modellt is előterjesztette, amit ő "ősatom hipotézis"-nek nevezett.
ATOMELMÉLET
Ruđer Bošković (1711-1787), horvát jezsuita, fizikus, csillagász, matematikus, filozófus és költő. Azt vallotta, hogy tudományos felfedezéseit a Teremtő ismerete nélkül nem tudta volna véghez vinni. Elsőként foglalta világos, pontosan megfogalmazott rendszerbe az atomelméletet, és ez a műve szolgált alapjául Michael Faraday, William Rowan Hamilton, Lord Kelvin, Saint-Venant, sőt Albert Einstein felfedezéseinek.
SZÍNELMÉLET
Nicholas de Malebranche (1638-1715) Ágoston-rendi pap, a modern színelmélet megalapítója.
TÉRGÖRBÜLET
Nicholas Cusa (1400-1464), német bíboros, aki megjövendölte, hogy a térnek görbülnie kell, ha Isten egyformán van jelen mindenhol. A XX. században erősítették meg ezt az elképzelést.
FÉNYTAN
Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Megsejtette a fény hullámelméletét, és írt a „láthatatlan fénysugarakról”. Felfedezte a távcső és a mikroszkóp elvét, illetve a lemezjátszó ősét is.
Németországi Boldog (Teutonicus) János (Freiburgi János) (1250-1310), dominikánus szerzetes, majd püspök (Magyarországon, Diakóváron is), pápai tanácsadó és gyóntató. Többek között a szivárványt tanulmányozva a fénytörés és a fényszóródás elméletéhez járult hozzá.
Francesco Maria Grimaldi (1618-1663) jezsuita szerzetes felfedezte a fény elhajlását, illetve a fényszóródást.
DINAMIKA
Thomas Bradwardine (1290-1349), Canterbury érseke. Elsőként foglalta szabályba az átlagsebesség elméletét, és ő volt a logaritmikus mozgástörvény első felfedezője, amellyel Galileit előzte meg.
Jean Buridan (1300-1358), katolikus pap, az impetuselmélet megalkotója, ami a Newton-törvények csírája. Munkáival a kopernikuszi forradalom magvait vetette el.
További tudósok itt:
Hogy is van ez akkor?
Érdemes megkülönböztetni az egyház kötelékében tevékenykedő embereket és magát az egyházat. Ahogy ez igaz minden más szervezetre is.
Senki sem vitatta, hogy voltak a haladást elősegítő egyházi emberek. Azonban nem ők voltak túlsúlyban, és főleg nem az ő nézeteik alkották a hivatalos álláspontot. Amely bizony még ma is erősen retrográd, visszahúzó. Néhány kutató nem tud ellensúlyozni egy Giordano Bruno megégetést, vagy egy Galilei álláspontja visszavonásának kikényszerítését.
Az első válaszához azt is hozzá kell tenni, hogy másrészt nem minden korban viselkedett ugyanúgy a katolikus egyház.
Valóban megesett, hogy egyes korokban bizonyos semleges területeken nem ellenezték a tudomány haladását. Néhány szerzetesrend, különösen az Ágostonbeliek előszeretettel foglalkoztak ilyesmivel, mezőgazdasági, fizikai kísérletekkel, de a mindennapi élethez szükséges eszközök is fűződnek a nevükhöz ezen keresztül, ám ne gondold azért, hogy ez egy edisoni teljesítmény volt, ahol talán egy év alatt több találmány született, mint az egyház két évezrede alatt.
Lehetséges, hogy ez az engedékenység egyes egyházi vezetőkhöz is köthető, de korokhoz mindenképpen.
Általában kimondható, hogy az egyház rettegett minden változástól és egy időben még a matematikát sem engedték tanítani, mert ott mindent bizonyítani kell, bármennyire is elvont tudomány egyébként. Évszázadokon keresztül lobogtak a máglyák, új gondolatokat tartalmazó könyveket égettek rajtuk, sokszor az írójával egyetemben. Még az inkvizíció, amely szervezet éberen őrködött és egyik fő feladata a gondolatok elnyomása és kontrollálása volt, megszűnése után is létezett cenzúra és még ma is, igaz manapság csupán ajánlott jelleggel.
Már az egyházi iskolákból is kiszórták a túlságosan érdeklődőeket és az egyházi ranglétrán sem tudtak az ilyenek emelkedni, de esetenként mégis előfordult, hogy ez az érdeklődés csak akkor nyilvánult meg, amikor már egyes illetők főpapi méltóságba emelkedtek. Ezek azok az esetek, amikról szó van, mert maga az egyház a tömegek tudatlanságát tartotta jónak, nem véletlen, hogy az analfabétizmus a reformáció, majd később az ateizmus terjedésével szűnt meg.
Ez a teljes sötétségben tartás egyes korokban nem volt ennyire szigorú, például a reneszánsz idejében, amikor maguk a főpapok is többnyire művelt és intelligens emberek voltak, ezért csak bizonyos dolgokban makacsolták meg magukat, de azokban még ebben a szelídebb időkben is és még ekkor is elegendő volt a könyve indexre tételéhez annyi, ha a szerzője protestáns, vagy pusztán szabadabban gondolkodó hírébe keveredett, mert ezeknek soha többé nem engedték kinyomtatni egyetlen művüket sem, még ha semmilyen teológiai témájú mondatok sem szerepeltek benne.
20:07:
Ez egy kimerítő (jó értelemben) hasznos válasz volt. Köszönöm!
Nem az egyház feladata a tudománnyal foglalkozni. Persze voltak korok amikor mindent tematizálni akartak, és ez be is jött nekik. Pár száz éve ez már nem így van. Persze lehet jönni, hogy a középkorban ez volt meg az. A középkorban minden máshogy volt.
Miért ne lehetnének papok, akik a tudományban is eredményeket érnek el? Egy jó ideje már rájöttek, hogy nem működhetnek úgy, hogy közben fenn tartják a több ezer éve aktuális tudományos eredményeket.
Szó volt itt az inkvizícióról. Azt azért megjegyezném, hogy Magyarországon ilyen nem volt. És ez nem véletlen. Az inkvizícióban a mindenkori állam is bőven benne volt. Ha mással nem azzal mindenképp, hogy engedélyezte ezt. Máskor meg éppen maga az állam volt a kezdeményező, és az egyházzal hajtatta végre a nem kívánatos elemek eltakarítását az útból.
Elfajzott, beteg agyú emberek mindig is voltak. Az sem véletlen, hogy hol mely államokban, népeknél alkalmazták ezeket az eszközöket. Ott ahol ilyen emberek uralkodtak. És ott ahol a barbárság uralkodott -amennyiben ezt barbár cselekedetnek tartjuk. Ha nem így lenne, akkor nálunk is embereket égettek volna el.
Nem az egyház és a vallások tettek a tudományért, hanem az emberek, akik észrevették a világ szabályszerűségeit. Ahhoz, hogy ezekre rájöjjünk nem kell semmilyen vallásban vagy istenségben hinni.
Az egyház akkor kezdett fellépni a tudás ellen, amikor az már megkérdőjelezte a hitüket.
Nincs olyan, hogy tudomány.
Van amit akadályoztak, van amit fejlesztettek.
Nekem van egy olyan érzésem, hogy a katolikus egyháznak annak idején csak a hatalom vette el az eszét.
De a sötét középkor 100 évvel ezelőtt volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!