Ha az adventisták szerint már az Édenben kötelező volt megtartani a szombatot, akkor a zsidók hogy-hogy nem tudtak róla?

Ami pedig a jakabi igét illeti: A (2,10-11) szakasz egyértelműen a Tízparancsolatra vonatkozik mivel abból idéz. A 2000 éves gyökerekkel rendelkező kereszténység nem vonta kétségbe a Tízparancsolat érvényességét, és azt sem, hogy ennek értelmében egy napot el kell különítenünk az Úrnak.

A 2000 éves gyökerekkel rendelkező kereszténységben az ókortól fogva az volt a kérdés, hogy vajon szombatot kell-e ünnepelni, amit Jézus és tanítványai tették, vagy pedig a vasárnapot, amelyen Krisztus feltámadott. A Törvényt pedig igenis be lehet tölteni. Az eszkatologikus próféciák nyilvánvalóvá teszik, hogy ez bizonyos emberek életében sikerülni is fog.

"Ami pedig a jakabi igét illeti: A (2,10-11) szakasz egyértelműen a Tízparancsolatra vonatkozik mivel abból idéz."

Ezt itt nem vonta kétségbe senki, amint észrevehetted. Ellenben az a kérdés, hogy Jakab milyen vonatkozásban idéz?! Azt akarja állítani, amit te/ti, vagy egészen másról beszél? Nem Tízparancsolat érvényességéről beszél, ez tény.

"1. Az Úr Napjának, mint a szombat megünneplésére vonatkozó Törvényt összekeverik a mózesi törvénnyel, hiszen amint elmondtam, a frigyládában levő két kőtáblának semmi köze nincs a mózesi törvényhez, - amely mindössze polgári törvécsomagot tartalmazott - mert világosan külön volt választva."

A 18-as válaszomban Jézus másként gondolta, mert világos volt, hogy NEM tett különbséget ilyen és olyan törvény között. :-)

16:14: Ha a Tízparancsolat nem lenne érvényben, aligha beszélhetne annak megrontásáról , és az utána következő 12. versben arról, hogy az az ítélet alapja. Jézus földi szolgálata során még a Tóra összes törvénye érvényben volt, de az eszkatologikus próféciákban már csak a Tízparancsolatra tesz utalásokat, a követői számára.

@Kérdező

Az iménti választ nem Péter írta, hanem én, én pedig nem végeztem semmilyen teológiai főiskolát még. Mivel azonban tőlem idéztél, ezért reagálok én is, talán Péter is fog. Nem ferdítek semmit sem, mert az Ótestamentumban a kőtáblák a frigyládában voltak, míg a mózesi törvény annak oldalához állítva (5Móz 31,26). Előbbinek ma már nincs szerepe, de frigyládának a mai napig nagy szerepe van az újszövetségi teológiában, [érvényben van] mert a mennyei templomban még a mai napig is ott van, ahol Krisztus, az újszövetség főpapja szolgál (Zsid 9,24 vö. Jel 11,19). Az adventista teológiai főiskolán semmi olyat nem tanítanak, ami ne felelne meg a történelmi kereszténység hitvallásának. Az adventista teológia ugyanis figyelembe veszi az ókori kommentárokat, és az előreformációs és reformációs mozgalmakban gyökeredzik (Ha nem hiszed, hasonlíts csak össze például a 3. században élt Victorianus próféciaértelmezését a miénkkel). Hogy mi van a Pápa tiaráján azt nem tudom, mert nem voltam a vatikáni múzemban, de a "Vicarius Filii Dei" - amire magyarázzák a 666-ot bent van egy, a Pápaság által készített dokumentumban, az ál-Nagy Konstantini adománylevélben (Piti Ferenc 1995-ös fordításában elolvashatod). Egyébként pedig 666-nak a Pápaságra való magyarázatát elsőként nem az adventisták, hanem 1612-ben publikálta a protestáns vallású Andreas Helwigius professzor. Írt is erről egy könyvet Antichristus Romanus címen, ami magyar nyelven is megjelent. Nekem még senki sem tolta az orrom alá az "eredeti szöveget", azt viszont tudom, hogy a vasárnapot védelmezők nem ismerik azokat az Ókeresztény dokumentumokat, ahol a keresztények szombatot ünnepelnek, függetlenül attól, hogy Konstantin mit mondott (privátban elküldhetnéd "az eredeti szöveget"). Nem a levegőbe beszélek, ha adsz egy e-mail címet, átküldöm, hogy magad is szemléld. Vádolsz minket, "Törvényt tartattok be, pedig Krisztus azért halt meg, hogy ne keljen. " - mintha a hit nélkülözné a Törvény megtartását. Pál mondja: "A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük."(Róma 3,31). Olvasd el továbbá (Jel 14,12) igeszakaszt. Nem igaz, hogy imádunk egy napot. Nem a szombatot imádjuk, hanem Jézust, aki nem a zsidóknak, hanem az EMBEREKNEK adta a szombatot (Mk 2,27). Nem igaz, hogy White álpróféta. Bizonyítják ezt a történelmi jövendölései és szolgálatának gyümölcsei is. Nem igaz, hogy White-ot imádjuk ez egy hamis állítás és tisztességtelen állítás, amivel minket akarnak lejáratni. mi Jézust imádjuk. Aki nem hiszi, az olvasson az advent-irodalomból. Az, hogy Ellen White-ot felhozzuk, nem káromlás. Binszki József katolikus pap az előadásában az egyházatyákra hivatkozott mikor néztem. A reformátusok Kálvinra hivatkoznak, a reformátusok a Lutherre, a zsidók a rabbikra, stb...Ez csak egy kifogás.

Egy olyan ember pedig ne mondja meg sem nekem, sem pedig Péternek, de még egy ateistának sem, hogy térjen meg, akiben ilyen indulatok vannak, mint benned. Az, hogy ennyire fel tudsz idegeskedni azon, hogy valaki nem osztja a teológiai felfogásodat, hogy olyan viselkedést engedsz meg magadnak amivel a másik nézeteit "az összes mocskos hazugságot," jelzőkkel illeted, képmutató farizeusnak nevezel olyan embereket, akiket nem is ismersz, ráadásul a félelemkeltés eszközével - Isten büntetésével - akarod elfogadtatni a tanításaidat, mindenképpen negatív képet fest rólad. Az, hogy az adventisták nagyon sok keresztény előtt lejáratták magukat, nem igaz. (Ez abból is látszik, ahogy az adventista szombatiskolákat látogatják, meg másból is). Ezt csak az adventista ellenes beállítottságú emberek vallhatják, akik ugyanolyan eszközökkel próbálják elfogadtatni a tanításaikat, amilyenekkel sajnos te tetted az iménti kommentben. Mert remélem senki előtt nem titok, hogy ez a kérdés nem tudatlanságból íródott ki, ahogyan annak lennie kellett volna, hanem neked már eleve ellenséges érzületeid, és kialakult szemléleted volt az adventista egyházzal szemben. Nem voltál tehát korrekt, mert te alapból elutasítod a szombatünneplést, ez a topik neked tehát csak arra szolgáltatott, hogy veszekedj, és ezek után pedig még megengeded magadnak, hogy megtérésről beszélj, meg üdvösségről. Mert remélem azt tudod, hogy egy ateista ember elsődlegesen a stílus alapján vélekedik a kereszténységről, az pedig nem valószínű, hogy a te stílusod majd elnyeri a racionalista emberek tetszését. Ami pedig Ellen White-ot illeti: Teológiájában óriási hangsúlyt fektet arra, hogy Krisztushoz hasonló jellemet kell elérni. Rengeteg írása szól erről. Azt tudom, hogy nem mindenki ért egyet vele, viszont az megfigyelhető, hogy akik őt olyan hevesen támadják, azoknak pont nincs meg az az életében.

Természetesen nem szerettem volna senkit megbántani a meggyőződésében, nem volt célom. Én 100%-osan megvagyok győződve az igazamban, de aki nem ért velem egyet, az az ő saját döntése.

Remélem, hogy így mindent sikerült tisztázni, mert nem látom értelmét ennek a beszélgetésnek, így részemről lezártam vége. Én ugyanis vagyok vevő a veszekedésre.

Isten azért pihent a hetedik napon, hogy példát adjon az ember számára. Erre a tízparancsolatból lehet következtetni. A vasárnapról, vagy annak megünnepléséről a Bibliában én sehol nem találok említést. Amikor Jézus meghalt, péntek volt, másnap, azaz szombaton pihent a parancsolat szerint.

Számomra ezek az érvek szólnak leginkább a szombat mellett.

A tízparancsolatot nem illik összekeveri a farizeusok által kitalált szabályokkal. A tízparancsolatot Isten adta. A farizeusok találtak ki részletes szabályokat, hogy szombaton mit lehet tenni és mit nem, és nem Isten.

A szombat megtartása számomra inkább jog, nem kötelezettség. Jogom van a pihenéshez. Ha valaki munkamániás, valóban érezheti úgy, hogy a pihenés rossz dolog, azonban hosszú távon a szervezetet nagyon kimeríti, ha az ember nem pihen eleget.

"16:14: Ha a Tízparancsolat nem lenne érvényben, aligha beszélhetne annak megrontásáról , és az utána következő 12. versben arról, hogy az az ítélet alapja."

Elnézést, de Jakab pont arról beszélt, hogyan NEM tudott a Törvény igazzá tenni senkit, aki azzal érvelt esetleg, hogy mennyire betartja azokat. Eleve képtelenség volt maradéktalanul betartani azokat, ezekről szól a 14-19-es válaszom.

Jakab nem arról beszélt, hogy azok még mindig érvényben vannak.

"A Törvény számos rendelkezésből álló egységes egészet alkot, és nem lehet részekre tagolni (Kolossé 2:13, 14, 16; Galata 5:14). Következésképpen ,az egész ellen vétkezik’, aki a Törvény egyetlen parancsát megszegi. Senki sem állíthatja azt, hogy engedelmeskedik Istennek és szereti őt, ha ugyanakkor megszegi Törvényének valamely részét."

"Ezekkel a tényekkel összhangban a mózesi törvény mindenkit bűnösnek nyilvánított, mivel senki sem tudta azt tökéletesen tartani. Pál apostol megmagyarázta: „A Törvény nem kapcsolódik a hithez, hanem ,aki cselekszi azt, élni fog általa [az összes parancsolat iránti engedelmesség által]’” (Galata 3:12). Aki megpróbálja betartani ezt a törvényt, nem bizonyul igaznak Isten előtt, sőt törvényszegőként elítélik, mivel a törvényt nem tartja be. A Bibliában olvassuk: „Átkozott, aki nem marad meg mindazokban, amik azért vannak megírva a Törvény könyvtekercsében, hogy megcselekedjék azokat” (Galata 3:10). Bűnbocsánat csakis a Krisztus bűnengesztelő áldozatában való hit által lehetséges. Krisztus volt az egyetlen, aki a Törvényt maradéktalanul betartotta. Ő betöltötte az egész Törvényt, és ennek folytán azt a feladatot kapta, hogy megszüntesse annak érvényességét (Efézus 2:15)."

"12 Továbbra is úgy beszéljetek és cselekedjetek, mint azok, akiket egy szabad nép törvénye szerint fognak megítélni.

A mózesi törvény nem egy „szabad nép törvénye”, szó szerint nem a szabadság törvénye volt. (Galata 4:24–26). A szabadság a szellemi Izrael népe esetében jutott kifejezésre. Ha ezt a népet a mózesi törvény alapján ítélnék meg, úgy törvényszegőnek bizonyulna, tagjai nem is lennének ártatlanok. Tehát annak tudatában kell beszélniük és cselekedniük, hogy nem a mózesi törvény, hanem egy másik, egy „szabad nép törvénye” (szó szerint a szabadság törvénye: Kingdom Interlinear Translation) szerint ítélik meg őket, mint akik nem rabszolgái annak a bűnnek, amit a mózesi törvény nyomatékosan kihangsúlyozott (Róma 7:8, 10)."