Tanúk, "őseitek" miért tagadták meg annak idején a sorkatonai szolgálatot, amikor kötelező volt, vállalva a börtönt? Úgy is kérdezhetném, hogy miért támadtak ellen Isten rendelésének?

Lehet, hogy nem érdekel a véleményük, de számítottam rá, hogy elkezd valami pislákolni, miszerint talán mégsem olyan egyértelmű a következtetésed, mint amilyennek tűnik.

Logikád szerint akkor egy kereszténynek meg kellene térnie, a hitét meg kellene tagadnia, ha az adott rendszer ezt megköveteli tőlük. Ha így lett volna a Római Birodalomban, ma nem létezne kereszténység.

Hogy hogyan származhat a hatalom Istentől, az régi, a filozófia által is tárgyalt kérdés. De értelmezzük szó szerint: csak Istentől származhat a hatalom. Jelenti-e ez azt, hogy mindenki, aki a hatalom képviselőjének mondja ma magát, az Isten által felhatalmazott? Ha így van, akkor ezek szerint minden mondvacsinált prófétának igaza van, mindenki jót cselekszik, ha erről egyébként maga meg van győződve.

Azonban lehet arról is szó, hogy a hatalom képviselői közt vannak, aki nem aszerint cselekednek, ahogyan tenniük kellene. Ugyanígy vannak, akik megvannak győződve arról, hogy jó emberek, Isten akarata szerint élnek, holott külső szemmel látható, hogy erről szó sincs. A hatalom sokszor pillanatról pillanatra változik, amit nem lehet egyszerűen az isteni akarat levetüléseként értelmezni (az annál nagyobb léptékű): még ha általánosságban valóban Isten által felhatalmazott a hatalom, ez nem jelenti, hogy a hatalom minden egyes döntése tükrözné Isten akaratát.

És olvasd csak tovább (más fordítást idézek):

"3. Mert a jócselekedet miatt nem kell félni az elöljáróktól, hanem csak a rossz miatt. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicséretet kapsz tőle:"

- Az általam említett emberek példát szolgáltattak erre: még ha pillanatnyilag zavart is okoztak, a későbbi hatalom elismerte tettüket. Vagyis hosszú távon, nagyobb léptékben igenis megmutatkozik így az isteni akarat, még úgy is, hogy ideiglenesen a hatalommal szembe kellett szállni.

(Zárójelben: nem vagy tanú, és nem is veszem komolyan a hitüket, de szerintem a kérdésedre így is lehet válaszolni.)

A féligazság rosszabb a hazugságnál, a féltudás rosszabb a tudatlanságnál.

.

1.: A római birodalomban nem azt tiltották, hogy senki nem veheti fel a keresztény hitet, hanem megkövetelték, hogy a keresztények is áldozzanak a római isteNEKnek.

Beláthatod, ez a kettő kibékíthetetlenn ellentétben áll egymással.

2.: Mert bár Jézus zsidónak született, zsidóként nevelkedett, zsidóként halt meg, tanítása eltért az ortodox zsidókéivel, de nem kreált új vallást.

Letartóztatásakor, amikor Péter levágta a római katona fülét ezt mondta: "Ki fegyvert ragad, fegyver által vész el".

3.: Az Ótestamentum a "szemet szemért" míg Jézus a szeretet fontosságát tartotta szem előtt.

.

A Tanuk szigorúan ragaszkodnak Jézus tanításához, ha gondolkodsz, önmagad meg tudod válaszolni kérdésed.

.

"Én is voltam sorkatona, fogdába is zártak volna, ha emberre irányítom a gépkarabélyt." - írod.

Békében voltál sorkatona, háborúban viszont tarkón lőttek volna, ha nem irányítod fegyvered az "ellenségre"!

"Nem mellékesen a sorkatonai szolgálat nem Isten ellen való"

- Ez a Te véleményed. Nem szabad összekeverni általános törvényt azzal, hogy ideiglenes mit szűlt a szükség.

Szervusz

Ezek az Írásszövegek, és alapelvek indítanak minket tanúkat arra, hogy ne vegyünk részt a világ konfliktusaiban, semmilyen módon:

Róma 13:1, 5–7: „Minden lélek rendelje alá magát a felsőbb hatalmaknak [kormányzati uralkodóknak], mert nincs hatalom, csak Istentől . . . Így tehát kényszerítő okotok van rá, hogy alárendeltségben legyetek, nemcsak e harag miatt, hanem a lelkiismeretetek miatt is . . . Adjátok meg mindenkinek, ami megilleti, aki az adót kívánja meg, annak az adót, aki az illetéket, annak az illetéket, aki a félelmet, annak a félelmet, aki a tiszteletet, annak a tiszteletet.” (Isten engedélye nélkül egyetlen kormány sem létezhetne. Az egyes tisztviselők viselkedésétől függetlenül az igaz keresztények tisztelik őket az általuk betöltött tisztség miatt. Jehova imádói például becsületesen megfizetik az adót a közszolgáltatások ellenértékeként — amelyekből mindenki hasznot merít —, függetlenül attól, hogy mire használja fel a kormányzat az adóbevételeket.)

Márk 12:17: „Jézus ekkor ezt mondta: »Fizessétek vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené.«” (A keresztények előtt tehát mindig is világos volt, hogy nemcsak pénzt kell ’visszafizetniük’ a világi kormányzatoknak adó formájában, hanem az Isten iránti elsődleges kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.)

Csel 5:28, 29: A zsidó legfelsőbb bíróság egyik tagja ezt mondta: „»Határozottan megparancsoltuk nektek [az apostoloknak], hogy ne tanítsatok tovább ebben a névben [Jézus Krisztus nevében], és íme, ti mégis betöltöttétek Jeruzsálemet a tanításotokkal, és elhatároztátok, hogy ránk hárítjátok ennek az embernek a vérét.« Péter és a többi apostol így válaszoltak: »Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek.«” (Ha az emberi uralkodók parancsai közvetlenül ellentétben állnak Isten követelményeivel, az igaz keresztények az apostolok példáját követik, és elsősorban Istennek engedelmeskednek.)

Milyen írásszövegek irányították mindig is az igaz keresztények magatartását a fizikai hadviselésben való részvétel kérdésében?

Máté 26:52: „Jézus akkor így szólt hozzá: »Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el.«” (Lehetett volna valaha is nemesebb célért küzdeni, mint Isten Fiának a megvédelmezéséért? Jézus azonban arra utalt ezen szavaival, hogy a tanítványok ne fogjanak fegyvert.)

Ézs 2:2–4: „úgy lesz a napok befejező részében, hogy szilárdan áll majd Jehova házának hegye a hegyek teteje fölött . . . Ítélkezni fog a nemzetek között, és elrendezi sok nép ügyeit. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.” (Az embereknek minden nemzetben maguknak kell eldönteniük, hogy milyen utat választanak. Akik tiszteletben tartják Jehova ítéletét, azok bebizonyítják, hogy ő az Istenük.)

2Kor 10:3, 4: „bár a testben járunk, nem aszerint viselünk hadat, amik a testben vagyunk. Hadviselésünk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem az Isten által hatalmasak erődítések lerontására.” (Pál itt azt mondja, hogy sohasem nyúlt testi fegyverekhez, például furfanghoz, hangzatos beszédhez vagy véres harci eszközökhöz azért, hogy megoltalmazza a gyülekezetet a hamis tanításoktól.)

Luk 6:27, 28: „Én [Jézus Krisztus] azt mondom nektek, akik figyeltek, hogy szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket.”