Hóruszról másolták Jézust?
Egyiptomi hieroglifákon olvasható Hórusz története, ami szinte egy az egyben Jézus története. Mivel 2000 évvel előbbi, mint amikor Jézus története játszódik, nem kérdés, melyika másolat.
Hórusz:
- szűztől született
- Dec 25.-én született
- 12 tanítványa volt
- három bölcs látogatta meg
- a vizet borrá változtatta egy menyegzőn
- keresztre feszítették
- 3. nap feltámadt
- anyja ölében ábrázolják
grkaty!
"...és még valami nagyon fontos, Jézus Krisztus NEM december 25-én született...."
Ezt mire alapozod?
# 43!
Valószínűbb a téli napforduló, hiszen ez a fény újjászületésének ünnepe.
"Én vagyok a világ világossága"
Igen. Jézusék története tekinthető egy átvett és lebutított Ízisz-Ozirisz-Hórusz történetnek.
A Bibliát egyébként valóban így szedték mindenfelől össze és egyértelműen egy átvett-, de még inkább ellenhagyománynak tekinthető.
Az amerikai Joy of Satan Biblia-leleplezése egyébként döbbenetes eredeti, értelmes és igaz volt.
Érdemes elolvasni.
Megütötte a szememet, hogy a keresztre feszítés római eredetű és ez nem igaz.
A rómaiak ősi kivégzési módja a lefejezés, a lictorok a rőzsekötegben hordták a bárdot, a fascest.
Ebből van képezve bizonyára a fasiszta szó, mert Mussolini a régi birodalmat akarta újraéleszteni.
A rómaiak Carthágóból vették át a keresztre feszítést, de a közhiedelemmel ellentétben ritkán, kevés bűnre alkalmazták. Főleg lázadók, elsősorban rabszolgák büntetése volt.
Természetesen a rabszolgalázadások idején, amiből három nagy volt Róma történetében, szaporán ácsolták a kereszteket. Szokás volt még az is, ha egy rabszolga megölte az urát, a ház összes rabszolgáját keresztre feszítették, hogy a rabszolgák ne támogassanak ilyen megmozdulást és volt rá eset, hogy félezer ártatlant végeztek ki így, ami még a rómaiakat is sokkolta. A tüntetéseken kívül a szenátus is megvitatta az esetet, de győzött a hagyomány. Mindez arra utal, hogy maguk a rómaiak is különösen kegyetlennek találták ezt a kivégzést.
Számos más kivégzési mód is rendelkezésre állt és a jog szabályozta, hogy milyen bűnért milyen ítélet szabható ki.
A gyújtogatónak máglya dukált, a szentségtörőnek élve eltemetés, de a tarpeji szikláról való letaszítás, vagy a kard általi halál sem volt ismeretlen.
A vadállatok elé vetés csak egy időben volt szokásban, a gladiátorok meg akkori sztárok voltak.
Vízbefojtás is előfordult, meg a halálra korbácsolás.
A méregpohár kiürítése sem volt ismeretlen, de ezen kívül is számos halálnem volt, aminek a többsége katonásan gyors volt, de mint említettem a lefejezés volt az általános és azt sem a nyilvánosság előtt tették a legtöbb esetben, főleg biztonsági okokból.
A keresztre feszítés délkeleti eredetű, az oszlopra szögezés több korai kultúrában szerepelt halálnemként, amit a Carthágóiak kicsit megkoreografáltak.
Ők szerették a kegyetlen büntetéseket. A kalózkodásért félig lenyúzták az elítélt bőrét és úgy kötötték ki a hadihajók elejére nagy óvatosan, hogy sokáig szenvedjen.
A rómaiak a keresztre feszítést is túl kegyetlennek találták, ahol az áldozat hosszas kínlódás után végül megfulladt, ha már a lábaiba és a kezeibe vert szögeken nem tudta magát annyira felemelni, hogy levegőt vegyen, ami borzalmasan fájhatott, hiszen sok ideg van ezeken a helyeken.
Hogy napokig ne kínlódjon a szerencsétlen ezért vagy a lábát törték el, vagy alaposan megkorbácsolták előtte, amely látványos volt, de kegyelemszámba ment, mert ezek a kereszten már nem sokat szenvedtek, eleve félig ájultak voltak, így hamar kiszenvedtek.
Az ítélet lényege az elrettentés volt, ezért a keresztre függesztettet sokáig kinn hagyták, tilos volt levenni és eltemetni.
Egy rövid időszakban, Diocletianus császár idejében jobban elterjedt volt, bár ami azt illeti, akkoriban annyi lázadás, zendülés volt a birodalomban, hogy a császár hozzászokott ehhez a kivégzési módhoz, illetve lehet, hogy kiterjesztette a katonai zendülésre, pártütésre egy időben, de végül egyre kevésbé alkalmazták és a rabszolgasággal egyetemben szűnt meg, akik számára majdnem kizárólagosan fenntartott halálnem volt.
Annyit még hozzátennék, hogy a rómaiak nem voltak annyira kegyetlenek, mint a hírük tartja, csak a rabszolgalázadásoktól nagyon féltek.
Az előkelőknek megengedték, hogy felvághassa az ereit és különben is római polgárt csak nagyon ritkán végeztek ki, mert számukra a halálos ítélet automatikusan száműzetésre változott.
a 42-esnek.... no látod barátocskám hogy milyen tévedésben vagy, nem vagyok Katy Vaewer, de ha akarod hiheted azt amit akarsz ,még azt is hogy én Anglia királyi családjának a tagja vagyok :D ....és honnan tudod hogy ez nem igaz?
Tudod a probléma az, hogy nem szeretek vitatkozni az olyanokkal, mint Te, akik képtelenek valamit okosat, értelmeset felhozni, nincs idöm a homokozóban a lapátkával verni a másik fejét.... akit érdekel csinálja
Pietroszol, kérdésed van a karácsony eredetével kapcsolatban
A nagy vallásvezetök is tudják, hogy Jézus tényleg nem karácsonykor született.
Ezt felismerjük a Bibliából is és a történelemböl is.
Elöször is amikor Krisztus megszületett a pásztorok a nyájjal kint voltak éjjel. Bár Palesztína melegebb éghajlatú, de ebben az idöben esös, hüvös éjszakák vannak, így egyszerüen a pásztorok nem alhattak kint a nyájjal a szabad ég alatt.
A másik: Tudod ugye mikor volt az elsö nikai zsinat? I.sz.325-ben Konstantin császár aki igényt tartott az egyház vezetésére, az ö elnöklése alatt elhatározták, hogy a Jézus születését december 25-re teszik, mely a pogányok téli napforduló ünnepe volt.
Ha van kedved átnézheted pld. ezt [link]
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!