Mindegyik vallás egy azon Istenről beszél?

"Isten EGY, csak az emberek illetik Őt sok-sok névvel." RigVéda

Isten EGY, de mindenki a saját tudatszintjének megfelelően alkot róla képet, és annak alapján is nevezi Őt, meg még ehhez jön az egyén kulturális, stb. háttere.

Kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy véges elménkkel megértsük Istent. :)

Vagy, ahogy Einstein mondta:

"A Világmindenség véges, de az emberi butaság végtelen."

Aki istenben hisz, az nem hisz Önmagában.

Valaki itt azt írta, hogy isten léte nem vizsgálható tudományos eszközökkel. Akkor mivel?

Mondjon valaki egy megtámadhatatlan, nem szubjektív dolgot, ami isten létezését bizonyítja.

Biblia nem jó: Emberek írták.

A hit nem jó: Nagyon is szubjektív.

Véleményem szerint, az élőlényeknek mindig is része volt a csordaszellem. Csak ott érezte biztonságban magát.

Egyedül, kirekesztve elpusztult.

Ebből alakult ki a közösségbe tartozás nagyon erős késztetése.

Hasonló gondolkodású embereknek, van miről kommunikálni egymással. Erősíti az együvé tartozás érzését.

A vallás ezt teljesen kielégíti. Olyan dolgokról beszélnek amit kívülálló nem érthet, vagy nem fogad el.

Ezzel Őt a csordából kirekesztik, ezáltal a benn lévők még jobban elhiszik, hogy amit képviselnek igazabb a kívülállókénál.

De, hogy senki ne tudjon fogást találni a közösség kitalálóján (vezetőjén, irányítóján), kell egy olyan valami, (valaki) aki érinthetetlen. Lehet rá hivatkozni.

- Nem én mondtam! Ez az ő szavai.

- Nem én akarom! Ezt ő parancsolta.

- De hát ki?

- Ő, az érinthetetlen. Akiről semmit sem tudni, csak amit én mondok róla nektek.

- És Ő kicsoda?

- Majd megtudod, ha meghalsz.

Na itt az a pont, ahol véget ér a józan ész.

Olyanra hivatkozni ami még nem volt csak lesz, az ígérgetés, vagy fenyegetés kategóriája. Olyan ígérgetésekkel dobálózni, mint a "feltámadás", amit soha senki sem fog tudni cáfolni, mert mindig a jövőben lesz, bármikor is kérdezzenek rá, a legkönnyebb.

Istent emberek találták ki.Isten is csak addig van, amíg emberek élnek.Ha kipusztul az emberi faj - mert egyszer minden faj kihal - és mondjuk csak csótányok léteznek a Földön, ki fog közülük hivatkozni istenre?

Bocs nem én írtam, de ennél jobban én sem tudnám megfogalmazni:

Két kis iker magzat beszélget az anyaméhben:

-Te hiszel a születés utáni életben?

-Természetesen. A születés után valami fontosnak következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

-Butaság! Semmiféle élet nincs a születés után. Egyébként is,hogy nézne az ki?

-Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt, meg nagyobb szabadság. Talán saját lábunkon fogunk járni, és saját szájunkkal fogunk enni.

-Látod micsoda ostobaság ez! Járni nem lehet! És szájjal enni-ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül étkezünk. Ha ezt elvágják, mindennek vége. Az anyaméhen kívül nem lehet élni, mert a köldökzsinór már most is túlságosan rövid.

-Nem tudom, de valami biztosan lesz, csak minden másképpen, mint amihez mi itt hozzászoktunk.

-De hát onnan még nem tért vissza senki, hogy beszámolt volna. Hidd el, a születéssel egyszerűen véget ér minden! Különben is az élet nem más,mint örökös zsúfoltság és bizonytalanság a sötétben.

-Én nem tudom, hogy milyen lesz, ha megszületünk, de bizonyára megláthatjuk a mamát és ő majd gondoskodik rólunk.

-Milyen mamát? Mama nincs. A köldökzsinórból nem lehet következtetni a létére. Te hiszel a mamában? Szerinted ő hol van és milyen?

-Hát...hát mindenütt. Körülöttünk, bennünk. Neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.

-Ezt én nem hiszem. Én soha semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló,hogy nincs.

-No,de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk,hogy énekel, és azt is érezzük, hogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.

12:44 es ez tokeletes magyarazat volt,hat gratulallok,nem kell ketelkedni csak hinni.

!!!Isten csak egy van!!!

Rszlet egy interjúból, amit Einstein 1929-ben adott egy

amerikai újságnak, a The Saturday Evening Post-nak.

„– Mekkora befolyással van Önre a keresztyénség?

– Gyermekkoromban mind a Bibliából, mind a Talmudból kaptam

útbaigazítást. Zsidó vagyok, de a Názáreti ragyogó alakja csodálatra késztet.

– Olvasta Emil Ludwig könyvét Jézusról?

– Emil Ludwig Jézusa felszínes. Jézus túl óriási egy frázispufogtató tollához,

mégha tollát ügyesen forgatja is. Senki nem intézheti el a keresztyénséget egy

ilyen szellemességgel.

– Elfogadja Ön a történeti Jézust?

– Micsoda kérdés! Senki nem olvashatja úgy az evangéliumokat, hogy ne

érezné Jézus valóságos jelenlétét. Minden szóban ott lüktet a személyisége.

Nincs mítosz, amelyben ennyi élet lenne.”

„Tudományt csak azok teremthetnek,” –mondta Einstein, „akik alaposan

átitatódtak az igazság és a megértés iránti vággyal. Az érzelem e forrása azonban a vallás köréből fakad. Ehhez az a hit is hozzátartozik, ami lehetségesnek tartja, hogy az a rendezettség, amin a világ létezése alapul, racionális és következtetés útján megérthető. nem tudok elépzelni olyan eredeti tudóst, akinek nincs mély hite. A szituáció talán kifejezhető egy képpel: a tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül pedig vak.”

„Nehezen találsz a mélyrehatoló tudós elmék között bárkit, akinek ne lenne egyfajta vallásos meggyőződése... ez a vallásos meggyőződés oly formában jelentkezik, hogy elbűvölve csodálja a természeti törvények harmóniáját, amely egy olyan magasabb rendű értelemként jelenik meg, hogy e mellett minden rendszeres gondolkodás és az emberi lét minden cselekedete teljesen jelentéktelen visszatükröződés." - ezeket is Einstein mondta. Az idézetek önmagukért beszélnek.

"Egy híres egyetem tanára a következő kérdést tette fel diákjainak:

- Mindent, ami létezik Isten teremtett?

- Igen - válaszolta egy diák bátran.

- Tényleg mindent Isten teremtett? - kérdezte újból a tanár.

- Igen, persze. - ismételte meg a diák. De a tanár felvetette:

- Ha Isten teremtett mindent, ami létezik, akkor a rosszat is megteremtette. És az alapján, amire eddig jutottunk, állíthatjuk, hogy Isten rossz.

- A diák először nem tudott mit válaszolni erre a definícióra és csendben maradt. A tanár elégedett volt magával és kérkedett a többi diák előtt, hogy bebizonyítsa, hogy a válaszoló diák hite csak mítosz.

De a diák újból jelentkezett: - Kérdezhetek öntől valamit?

- Természetesen! - így a tanár.

A diák tehát kérdezett: - Létezik-e hideg?

- Milyen kérdés ez, persze, hogy létezik. Te még soha sem fáztál?

A többi diák nevetni kezdett. A fiú válaszolt:

- Valójában uram a hideg nem létezik. A fizika törvényei szerint, ha jól belegondolunk, a hideg csak a meleg hiányát jelenti. Minden test, vagy tárgy érzékeny a környezetváltozásra vagy az energiaátvitelre. Az abszolút nulla tulajdonképpen a meleg hiánya. Akkor ezen a hőmérsékleten minden anyag mozgás- és reakcióképtelen lesz. A hideg nem létezik. Az ember ezt a szót a nem elegendő meleg érzésének kifejezésére találta ki. A diák folytatta: - Létezik sötétség?

- Persze! - válaszolta a tanár.

- A sötétség - folytatta a diák - ugyanúgy nem létezik, az csak a fény hiányakor jön. A fényt tudjuk vizsgálni, a sötétséget nem. Használhatjuk Newton módszerét arra, hogy a fehér fényből töréssel sok színt kapjunk. A sötétséget viszont nem tudjuk mérni. A fény egyetlen sugara megtörhet a sötétben és meg tudja azt világítani. Hogy tudja megmérni, milyen sötét a világűr? Hát úgy, hogy megméri a fény erősségét, amit ad. A sötétség egy szó, melyet az ember talált ki hogy mi történik, amikor nincsen fény.

Végül a fiatalember megkérdezte a tanárát:

- Uram, létezik rossz?

- Persze - válaszolta még mindig a tanár - Látjuk az ember naponkénti embertelenségében, a világban élő bűnözők tömegét. Ez nem lehet semmi más, mint a rossz.

- Valójában rossz nem létezik, uram, legalábbis önmagában nem. A rossz Isten hiánya. Ugyanúgy, mint a sötétség és a hideg esetében. Ez egy szó, amivel az ember azt szerette volna kifejezni, hogy kevés van Istenből, hogy hiányzik Isten. Isten nem teremtette meg a rosszat. A rossz annak az eredménye, hogy az ember híján van Isten ismeretének és szeretetének. Isten szeretete és békessége az Ő ajándéka a mi szívünkben, ha befogadjuk Őt. Úgy, mint amikor felkapcsoljuk a villanyt, vagy kizárjuk a hideget. A tanár leült.

A fiatalember neve: ALBERT EINSTEIN.

Ennyi bőven sok is Einsteinről!

Kedves 10.07-es válaszoló! Neked bizonyára jobb azt hinni, hogy nincs Isten, aki majd számonkéri az életedet, tetteidet. De ha tévedsz, az nagy szívás lesz...

Én és még sokan mások megtapasztaltuk Isten szeretetét, gondviselését életünkben. Nekünk ez nem ígérgetés vagy fenyegetés.

Különben pedig, ami nincs, azt minek hosszasan cáfolni, egyáltalán arról beszélni...

18:34-nek.

"De ha tévedsz, az nagy szívás lesz..."

De, ha Te tévedsz, az még nagyobb szívás lesz neked...

18:34-nek.

Albert Einsteinről ez egy városi legenda.

Soha, senkinek nem mondott ilyeneket.

Olvastam életét, németül és angolul is.Sehol sem található az általad, tényként leírt beszélgetések.