Ateisták, szerintetek miért 7 napból áll egy hét?

Időszámításunk legtöbb eleme Babilonban alakult ki.

A 60 as váltószám a percre és a másodpercre biztosan ez biztosan igaz és a 24 órás nap is 4*6 óra, azaz négy napszak, délelőtt, délután, este, éjszaka.

A hét napos hét a babiloniak fejlett csillagászati megfigyeléseikből ered és a 28 napos, azaz a négy hetet tartalmazó holdhónap az alapja.

A zsidók a babiloni fogságból hazatérve maguk is átvették, mert addig náluk más időszámítás létezett és ekkor került a Bibliába a hét napos teremtés is.

Ebben a linkben a 8. válaszban bővebben is írok erről:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

Ateista vagyok. Szerintem ezért:

"A babilóniai asztrológusok úgy hitték, hogy a hét égitest – Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz (az ókorban az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót még nem ismerték) –, amelyekről azt tartották, a mozdulatlanul álló Föld körül keringenek, isteni lények, akik befolyásolják a földi eseményeket. Ez a hit kombinálódott a napok számításának már létező rendszerével – a számok egybeesése nyilván elősegítette ezt –, és feltételezték, hogy keringése közben mindegyik bolygó valamelyik nap első órájának a „kormányzója”, és ennélfogva az adott napnak is neki kell adni a nevét.

A Közel-Kelet országai Nagy Sándor hódításainak eredményeként közvetlen kapcsolatba kerültek a Nyugattal, s a keleti hiedelmek és babonás elképzelések elkezdtek átszivárogni a Mediterráneum nyugati partjaira. Ennek eredményeként a babiloni hét ismertté vált Görögországban és Itáliában, de ennek használata kezdetben valószínűleg csak az asztrológia híveinek körére korlátozódott. Az egyetlen változás az volt, hogy a babiloni istenek és istennők nevét a megfelelő helyi istenekével helyettesítették. Ez a rendszer fokozatosan egyre népszerűbbé vált, s Nagy Konstantin 321-ben hivatalosan is a naptár alapjává tette."

Mivel előttem már precízebben leírták, így csak röviden.

Azért mert a Babilóniai tudósok megfigyelték, hogy ennyi idő telik el 2 holdfázis között. Semmi köze a Bibliához, ha erre próbáltál volna utalni.

Kérdező: mert Isten már a teremtéskor olyan időszámítást adott órában és percben, ahol soha sem jöhet ki a 666.

Hogy a többi válaszoló miért nem volt képes értelmes választ adni, azt nem tudom. Ezeknek csak gúnyra futja, de értelmes választ egyik sem adott a miértre.

Precízen? Csak. Civilizációs inercia miatt már meg sem tudnánk változtatni sajnos, pedig rohadtul kényelmetlen használni. Sokkal egyszerűbb lenne ötösével vagy tízesével.

Ahogy írták, babiloni csillagászok felfedezték, hogy a Hold ciklusai kb. 28 napig tartanak, ez pont négyszer hét nap. Ebből a 7 "mágikus szám", a négy pedig pont egy négyzet oldalainak száma. Utána már csak bele kellett magyarázni a többit, hogy a sok büdös paraszt ne akadékoskodjon.

Amúgy a kötelező pihenőnap is teljesen triviális okokból került bele, nincsen benne semmi szentségeskedés. Egyszerűen a munkások élettartamát és munkavégzési idejét lehet növelni azzal, hogy kapnak egy pihenőnapot. Megint csak az akadékoskodás elkerülése végett tolták bele az ájtatosságot.

A 60 perc meg 60 másodperc kicsit mókásabb, itt nem holmi mesehősök, hanem a kereskedelem határozott. Egészen egyszerűen a sumerek eredetileg hatos számrendszerben számoltak, fő kereskedelmi partnereik, úgy emlékszem, a hettiták, pedig tízesebn. Kellett valami közös egység, hogy könnyű legyen az átváltás - 6*10=60, ennyi.

A nap 24 órája már megint mesehősös dolog. Ugyebár a legfontosabb csillagképek 12-en vannak, megfelelnek 12 mindenféle mesehősnek. Emiatt a nap első és második felét is felosztották 12 részre, összesen tehát 24-re.

A linken nem ez az egyetlen baromság sajnos.

"A hét napos hét a babiloniak fejlett csillagászati megfigyeléseikből ered és a 28 napos, azaz a négy hetet tartalmazó holdhónap az alapja. "

Ha annyira precízek lettek volna ezek a megfigyelések, megfigyelhették volna, hogy nem 28 napos a holdciklus. Miért alkották volna meg a Hold megfigyeléséből a heteket, ha a hét első napján van mondjuk telihold, de nem az azt követő negyedik hét első napján van a következő telihold?

Például idén január 16-án, a hét 4.napján van holdtölte, az ezt követő negyedik hét negyedik napja helyett az 5. napon van a következő holdtölte. Az ez követő negyedik hét 7. napján van a következő, tehát két ciklus alatt már három nap eltolódás van.

Szerintem ez a holdciklusból kiinduló hét napos ciklus marhaság, főleg, hogy olyan népnek tulajdonítjuk, akik ismereteink szerint páratlan csillagászati és fizikai ismereteket szereztek.

Mivel a holdhónap nem 28 napos, hanem közelebb áll a 29,5-höz, ennek a negyede 7 és egyharmad nap, az év sem 365 nap, közelebb áll a 365 és egynegyed naphoz.

Nyilvánvalóan nehézkesen működne egy időszámítás, ahol fél, harmad és negyed napokkal is bajlódni kell. A megfigyeléseken kell alapulnia, de kerekíteni kell egészre. Aztán a pontatlanságokat mindenféle szökőnapokkal lehet korrigálni.

A 365 nap és 6 órás évet lekerekítjük 365-re és 4 évente beiktatunk egy 366. napot. Mivel a holdhónap 29,5 napos, legyen 30, így nincs olyan, hogy az egyik hónap nappal kezdődik, a másik éjjel. A hét hasonló elgondolásból lett 7 napos 7 és egyharmad vagy 7 és fél helyett. Mivel a 365 napot nem lehet felosztani 12 darab 30 napos részre, a maradék napokat szét kell szórni a többi hónap között.

Sajnálatos módon a napok, holdhónapok és évek hossza nem úgy van szinkronizálva, hogy kényelmes legyen őket számolni. Tényleg jobb lenne, ha pontosan 28 nap lenne egy holdhónap, és pontosan 7 nap lehetne egy hét és 12 holdhónap pontosan kiadna egy évet. Még jobb, ha a nekünk kényelmes decimális rendszerhez igazodna, de hát nincs így.

Akár gyenge, akár nem, így volt.

Írásos bizonyítékok vannak rá, ismerjük a babiloni naptárt.

13 db 28 napos hónapból állt és 364 nap + szökőnapokból tartott egy év. Ez az ősidők óta használt Holdnaptár, amit később váltott fel a Naphoz történő igazodás, de végeredményben a hónapok továbbra is a Hold mozgásához voltak némileg igazítva és először ebből a Lunaszoláris időszámítás jött létre, majd a még pontosabb megfigyelések hatására a szoláris év.

A 60 egységet is használták másra is, ismert a hadi szekerek harcrendi beosztása, amik 10*6, azaz hatvanas egységekben voltak besorolva és ezekből a 60 as szakaszokból is pontosan 60 db tartozott egy hadsereg kötelékébe.

Mezopotámiában alakult ki az időszámításunk, gyökerei a sumérokig nyúlik vissza.