Egyáltalán, miért kérdéses még bizonyos emberek számára a tőlünk függetlenül létező külső intelligencia valóságossága?
A modern kvantummechanika leírja, hogy a kvantumos objektumok megfigyelés nélkül egy bizonyos valószínűségű állapothullámban vannak, és a megfigyelés ezt a valószínűségi hullámfüggvényt összeomlasztja. De emberi megfigyelés nem történhetett az Univerzum fiatal korában, márpedig a nukleoszintézis akkor is végbement, a részecskék nem szuperpozícióban voltak.
Továbbá az emberi elmét leíró neurobiológia nagyon progresszívan halad és úgy fest, hogy a tudatosság az agyban található neurális struktúrák teljesen anyagi és reduktív tulajdonsága. A dualizmus felvetése pedig fogalmi problémákat is felvetne, tehát látható, hogy nem az emberi elme okozza a hullámfüggvény összeomlását. De valami okozza, hiszen különben nem létezne Univerzum sem. Így arra lehet következtetni, hogy az objektív idealizmus helytálló elképzelés és tőlünk függetlenül bizony léteznie kell valamiféle tudatos, intelligens megfigyelőnek. Ez persze nem feltétlenül mindenható, sőt, a vallások emberszerű istenképéhez pedig nem feltétlenül van köze. De a léte a modern tudományos eredmények tükrében egyre nyilvánvalóbb.
" Bizonyítsd hogy létezik az Univerzum.
Segítek: nem fogod tudni. "
Az univerzum létezésének megkérdőjelezése még a legelborultabb szofistának is talán túlságosan kutyapóz lenne. Empirikusan igazolható, hogy a univerzum érzékelése bizonyos minimális hibahatáron belül konzisztens az emberek számára. Innentől csak a legfertelmesebb metafizikai mocsár az, ami maradhat ennek az elutasítása után.
"Az Univerzum pedig definició szerint MINDEN AMI LÉTEZIK"
Akkor mi értelme lenne multiverzumról beszélni? Az univerzum egy olyan rendszer, ahol megtalálható a pozíciója mindannak, amivel mi oksági hatásba léphetünk jelen tudásunk szerint.
"Plusz komoly logikai bakit követsz el mikor aszondod az Univerzumnak ahhoz hogy létezzen kell egy megfigyelő, de a megfigyelőnek nem kell megfigyelője legyen ahhoz hogy létezzen."
Miért kéne? Honnét tudnám, hogy ott milyenenk a mikrofizikai törvények? Te valamiért nem veszed észre, hogy nem kreacionistával vagy WLC fannal vitatkozol, ez nem a kozmológiai istenérv. Szóval az összes bevett kontra itt megbukik.
A Krauss előadás érdekes de itt most nem kozmológiáról, hanem kvantummechről van szó. Ergo itt azt kéne igazolni, hogy a hullámfüggvény összeomlás pusztán fizikailag értelmezhető interakciók eredménye és a tudatosság nem játszik szerepet. Innentől lehetne jönni azzal, hogy tudományfilozófiailag Russell teáskannája lenne ebből az objektív idealizmus és megfigyelő, ami teljesen igaz. De ehhez kellene egy igazolás arra, hogy a hf összeomlása nem korrelál a tudatossággal semmilyen módon. (ugyanis felvethető a pszichofizikai paralellizmus, miszerint az objektív tudat szinkronban áll a mi redukálható tudatunkkal és ez okozza és okozta a hf összeomlását. A pszichofizikai parelellizmus egy alapjáraton hülyeségnek tűnő dolog, a szubsztanciadualizmus ad hoc mentegetése. Ki gondolná, hogy a km eredményei felvetik ennek a létjogosultságát, márpedig felvetik, hiszen itt a Megfigyelő létére kísérleti eredmények utalnak, abból pedig deduktív következtetünk a paralell szinkronizációra. Nem pedig egy körben forgással érvelünk.)
válasza:És "empirikusan" igazolható hogy a kutyám mondta hogy kezdjek öldökölni az utcán.
De mi BIZONYÍTJA hogy létezik a Világegyetem?
---------
A "multiverzum" csak hipotézis, de ettől függetlenül semmit nem változtat az "univerzum" definicíióján. A "multiverzum" hipotézisnél pusztán bevezetődik az olyan szóhasználat hogy "a mi univerzumunk", vagy "egy másik univerzum". Az, hogy nem vagy tisztában az elnevezésekkel, és emiatt olyasmiket keversz össze amiket nem kéne, nem a mi hiibánk.
------------
Harmadszor: ha nem kell Istennek (miért ne neveznénk kreácinosta vallásos mizériádat a nevén?) megfelelnie az alaptalanul felállított szabályaidnak, miért ne hagynánk ki Herr Gottot a játékból, és mondanánk "a Világegyetemnek nem kell megfigyelő ahhoz hogy létezzen"?
l. #3 anti-istenérv
A linkelt oldal:
Ilyen bizarr helyet én még komolyan nem láttam. Engem picit a Viola Zoli-féle NAK-ra emlékeztet, (és bizony abban is voltak gyönyörű elképzelések, mint pl. a matematikai empirizmus, platonizmus, brrrrr.)
" Hogy hogy kerül ide a tudomány? Nos,a tudomány egyik alapvetése, hogy MINDENT MEG LEHET KÉRDŐJELEZNI."
Ez inkább kerül elő az ateisták által igen rühellt metafizikai blogokon ilyen kontextusban, noha az tény, hogy a tudomány önreflexív, a bevett modelleket megkérdőjelezhetjük és cáfolhatjuk. (Lakatos óta tudjuk, hogy ez persze a valóságban nagyon nem ilyen egyszerű, a Duhem-Quine aluldetermináltsági tézis pedig tovább bonyolítja a képet)
"Jelen esetben azt, hogy LÉTEZIK-E BÁRMI valójában?
Mert mit is tudunk a Valóságról? Azt, amit az érzékszerveink közvetítenek belőle számunkra.
Ugyanakkor tudjuk, hogy az érzékszerveink gyakran megcsalnak minket.
Mi bizonyítja tehát, hogy bármi amit érzékelünk, valós? Mi bizonyítja hogy létezik egyáltalán érzékelés?"
Régi logikai pozitivista vitatéma, a világ létezéséről konzisztens, empirikusan igazolható tapasztalataink vannak, amik többé-kevésbé egybevágnak. A szubjektív interferenciát pedig különféle eszközök alkalmazásával még tovább ki lehet iktatni. Nem teljesen, de lehetséges.
Látjuk tehát, hogy az általunk tapasztalt világ léte bizony igazolható. Az persze lehet, hogy van valami mélyebb valóság (kanti Ding an sich) de ennek a létét nem lehet igazolni, se falszifikálni. Márpedig akkor miért kéne elfogadni? Semmi produktivitása, semmit nem lehet kezdeni vele, agybeteg metafizika, ami sehova nem vezet csak az őrület birodalmába, ahol teljesne tetszőleges őrültségekről kellene "vitatkozni".
"nem tudjuk bizonyítani hogy létezik a valóság,"
Azt tudjuk ellenőrizni, hogy van egy rendszer, amit kollektíven tapasztalunk és azt nevezzük valóságnak, az egy objektív rendszer, de a megfigyelők miatt kiküszöblhető szubjektív interferencia belezavarhat. Hogy ezen a rendszeren kívül mi van, azt nem tudjuk. Azt, hogy van egy "mélyebb" rétege megint nem tudjuk. Se elméleti szinten, se gyakorlati szinten, sehogy nem tudjuk. De akkor mi értelme lenne foglalkozni vele? Mi alapján tételezzük fel a mélyvalóság létezését az első körben? Ilyen alapon N+1 hülyeség létezését is feltételezhetnénk és módszertanilag a tudományt is tökönszúrnánk.
"ezért pláne nem állíthatjuk hogy a valóságon belül Isten létezik."
Ha ezt így elfogadjuk, akkor semmit se állíthatunk, azt se, hogy létezik elektron, a Nap, semmit. Ilyen alapon ne állítsunk semmit, ne csináljunk semmit, csak legyünk úgy magában. Baromi értelmes elképzelés, és ezt az oldalt tényleg ateisták szerkesztik? lmfao
" Válasz: A Világegyetem (legyen bár multiverzum-temrészetű) definició szerint "minden ami létezik"."
Az értelmes emberek által használt Univerzum definíció közelebb van ahhoz, amit én fenntebb megadtam, de persze ez a szemantikai okoskodás nagyon szükséges. Tényleg.
"Definició szerint. Tehát Isten kénytelen a Világegyetem része lenni, vagy pedig nem létezik."
Igen, Istennek részének kell lennie mindennek ami létezik. Tehát eleme a legnagyobb létezési halmaznak. De ugye azt, hogy a mi általunk érzékelt univerzumon túl van e valamilyen rendszer, abban vannak-e entitások, azok tudatosak-e (valószínűleg igen, de ez most egy másik kérdés) azt nem tudhatjuk ebből eldönteni. Létezhetnek és működhetnek teljesen más természettörvények alapján mint ahogy mi tesszük. És akár bele is piszkálhatnak a mi univerzumunkba.
A deista istenkép kimondott cáfolása ilyen borzalmas erőlködést szül, ezt minden értelmes ateista tudja és a legtöbben valamiféle pozitivista behatás alapján érvelnek a deista istenkép igazolatlanságáról és ez logikailag tartható álláspont. Szintetikusan lehet támadni (én is megtettem), de amit itt a face-es oldalon levágnak az tényleg nagyon az alja.
" Na itt jött be az Evolúció Elmélete, ami először írt le egy olyan rendszert amiben a kevésbé összetett képes volt létrehozni sokkal összetettebb dolgokat."
A biológiai evolúciónak köze nincs a kozmológiához, valamiféle elborult kreacionistától előbb várható efféle interpretáció. Valójában az egy szaparodó, géneket tovább örökító és ebben a folyamatban hibákat vétő populáció idő függvényében történő változása.
"De mi BIZONYÍTJA hogy létezik a Világegyetem? "
Semmi. Ha értenél a tudományfilozófiához, tudnád, hogy bizonyítani, csak analitikus rendszerekben lehet, szintetikus rendszerekben legfeljebb igazolni. Fontos fogalmi különbség, nem csak szemantika.
Igazolni pedig a kollektív és konzisztens tapasztalat igazolja, amit kísérletesen le lehet ellenőrizni, predikciókat tehetünk és akár falszifikálhatjuk is azokat. Ha most azt várod tőlem, hogy részletesen írjak le egy ilyek kísérletet, lefejelem az asztalt. Tudod te, hogy mire gondolok, még ha valami nagyon bizarr trükkel is próbálsz megfogni.
"A "multiverzum" csak hipotézis, de ettől függetlenül semmit nem változtat az "univerzum" definicíióján. "
Akkor már megváltozott a definíció, ugyanis, ha multi, azaz több "univerzum" van, akkor az Univerzum szó nem reflektálhat mindenre ami létezik. De nekem tök mindegy, akkor használjuk az Univerzum helyett, a lokális univerzum kifejezést, ha te ettől jobban alszol. A mi lokális univerzumunkon kívül pedig bármi lehet, akár istenek is.
"(miért ne neveznénk kreácinosta vallásos mizériádat a nevén?) "
Kreacionista, lol. Azért mert nem fogadom el a primitív ateizmusodat, ami logikailag inkonzisztensz, tele van tévedésekkel, még nem vagyok kreacionista. A gyenge ateista álláspont logikailag konzisztens, legfeljebb empirikus adatok tényében gondolható újra. Amit te csinálsz az nagyon nem ilyen.
válasza:Jelenlegi tudásunkkal nem tudjuk még megmagyarázni, hogy minek a hatására omlik össze vagy nem a hullámfüggvény. Hasonló ehhez a Schrödinger cicája elméet is, amely hatalmas vitákat váltott ki, amikre még ma sem tudjuk a választ.
Attól, hogy az emberi megfigyelés hatására mit látunk, vagy hogy működnek a részecskék ennek hatására; nem következtethetünk arra, hogy másnak is meg kell ugyanilyen módon figyelnie a világot, hogy az adott állapotban létezzen. A világ működött az emberi megfigyelés előtt is.
Nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni abból, amit nem értünk és itt rögtön már istent (külső intelligenciát) sejteni a dolgok mögött. Eddig szinte mindenre találtunk magyarázatot, most hogy valamire még nem sikerült, nem kell rögtön természet fölött álló erőket sejteni.
válasza: válasza:Az elektron hullámfüggvényének az ilyen ábrázolása csupán szemléltetési mód.
A továbbgondolt gondolati kísérletet nem lehet végrehajtani, legalább is egyenlőre. Lényegében arról van szó, ha egy elektront elkülönítünk és bezárjuk mondjuk egy cipősdobozba. Ekkor nem lehet megállapítani, hogy hol tartózkodik az elektron, gyakorlatilag és elméletileg bárhol lehet a koppenhágai (!) értelmezés szerint az elektron hullámfüggvénye betölti az egész dobozt, így a belsejének bármely pontjában ugyanakkora valószínűséggel találjuk meg az elektront mert annak helyzete - mivel kvantumfizikai objektum - nem adott. Ezek után gondolatban csúsztassunk be a dobozba pontosan a közepén egy az oldalfalakra merőleges elválasztófalat, mint ahogy a bűvészek teszik, amikor ketté akarnak fűrészelni egy nőt. Azt hihetnénk, hogy ilyenkor az elektron vagy a doboz egyik, vagy másik felébe kerül de nem ez a helyzet hiszen nem egy parányi golyócska pattog ide-oda a doboz belsejében ugyanis az elektron hullámfüggvénye továbbra is betölti a doboz mindkét felét. Ez az a helyzet, mikor ha bepillantanánk a dobozba, azonos valószínűséggel találnánk meg az elektront a fal mindkét oldalán. Képzeljük el, hogy a dobozt ténylegesen ketté választjuk és eltávolítjuk egymástól. A koppenhágai értelmezés szerint az elektron hullámfüggvénye továbbra is egyenlő mértékben tölti ki a két fél dobozt, nem számít mennyire távol visszük őket egymástól. A hullámfüggvény csak akkor omlik össze, és az elektron akkor válik egy pontba lokalizálttá, amikor belenézünk az egyik fél dobozba. Nem számít melyiket nézzük, mivel a dobozban eredetileg csak egyetlenegy elektron volt, bármilyen külső hatás mint a megpillantáshoz szükséges fény részecskéi a fotonok is hatással vannak rá, és a hullámfüggvény azonnali megszűnését váltják ki az adott fél dobozból.
A fentiekben vázoltból kitűnik, hogy ez a kvantumos viselkedés egyik lehetséges magyarázata, és mindez pusztán arra szolgál, hogy megértsük a szuperpozicíóban lévő objektum lényegét.
Lényegében még sok fizikus is arra gondolt, hogy valójában nem ez lehet a helyzet, és nincs is kétféle állapot, hanem pusztán egy, csak azt jelenleg nem tudjuk megállapítani, hogy "Schrödinger macskája" eleve él e, vagy már nem, vagyis a megnézésen kívül más tényező is teljes nyugalommal befolyásolhatja a végeredményt, amit jelenleg még nem ismerünk. Mivel a kísérletet nem lehet megismételni, nem dönthető el, hogy a többszöri megnézés valóban más eredményt okozna e és ekkor is pontosan ugyanazok a kísérlet körülményei. Tollpihékkel szemléltetve a dolgot, ha leejtjük, lényegében mehet jobbra is, meg balra is, de mindenhová nem fog menni. A szállingózást amúgy is befolyásolja a légmozgás, amit figyelmen kívül hagy a kísérlet, meglehet, hogy a kvantumos viselkedésnek is van valódi oka, csak nem tudunk róla egyenlőre.
Aztán a koppenhágai (!) értelmezés egy dolog, attól még nem vált bizonyossá, hogy a cipősdobozban az egyetlen elektron valóban mindenhol ott van és ha szétválasztják a dobozt, valóban mindkettőbe benne lesz. Ez pusztán egy gondolatkísérlet, ami a hullámfüggvény megértéséhez egyfajta magyarázat.
Egyébként én tudnék erre jobb magyarázatot. Mivel a kvantumfizika a fény természetéből indult ki, végezzük el a kísérletet egy fotonnal és a cipősdoboz belső falai legyenek olyan tükrök, amik mindenhol visszaverik ezt a fényt. Ilyenkor valóban észlelhető, hogy a hullámfüggvény eloszlott a dobozban, hiszen fény mindenhol van és az így csapdába ejtett fényt talán ketté is lehet venni és lehetséges, hogy meg is lehetne nézni, hogy ha az egyik dobozban megszüntetik a hullámot, az befolyással van e a másik felére, mert ez egyáltalán nem biztos, hiszen a fény hullám és anyagi jelenségét sem értjük teljesen, mindez pusztán közelítés a mi világunkban lévő fogalmakhoz.
Nyilván ezt a kísérletet sem lehet végrehajtani, mert nem tudok olyan tükörről, ami 100% ban fényvisszaverő, de az sem tűnik egyszerűnek, hogy egyetlen fotont csapdába lehessen ejteni.
Ha a vallást vesszük alapul, akkor ott is létezik szemléltető mód.
Isten jó, ez alapdefiníció. Isten öl, ez benne van a Bibliában, tehát ölni jó. Csakhogy a tízparancsolat szerint ez nem így van, mert ölni rossz, ez ki van benne fejtve. Esetleg a gyermekek sziklához paskolása az tényleg jó, mert arra külön fel is hívja a figyelmet. De megint nem erről van szó, máshol meg ellentétes ez a dolog. Lám, máris itt van a szuperpozíció, az ölés, amelyről nem lehetséges eldönteni, hogy jó e, avagy rossz.
Egy vallási bíróság előtt a gyilkos védekezhet aképpen, hogy ő pusztán csak a gyilkos eszköz, Isten eszköze és a szabad akarata egy szuperpozíció, ami valójában nem tudja, mitől függ, sejtelme sincs róla, néha miért gerjed haragra, néha meg nem, vagyis inkább megbocsájt esetenként és nem tudja miért ölt igazából.
Az ölés pillanatát itt sem lehet megismételni, pedig szabad akaratról akkor beszélhetnénk igazából, ha változna a végeredmény, egyszer lenne gyilkosság, egyszer meg nem, mert a szabad akaratból meghozott döntést alapjaiban változtatják meg a körülmények, amik nem tőlünk függenek.
Tessék, definiáld a szabad akaratot és a cselekvést, amely általa történik, teljesen hasonló probléma.
"Nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni abból, amit nem értünk és itt rögtön már istent (külső intelligenciát) sejteni a dolgok mögött. Eddig szinte mindenre találtunk magyarázatot, most hogy valamire még nem sikerült, nem kell rögtön természet fölött álló erőket sejteni."
Megértem az álláspontod, noha szerintem egészen logikus következtetés, amit leírtam a kérdésben. Persze ez egyáltalán nem kőbe vésett, ha valaki tudja igazolni, hogy a tudatosság itt nem játszik szerepet, gond nélkül elvetem a felvetésemet.
"Az elektron hullámfüggvényének az ilyen ábrázolása csupán szemléltetési mód. "
A koppenhágai értelmezés szerint igen.
"A szállingózást amúgy is befolyásolja a légmozgás, amit figyelmen kívül hagy a kísérlet, meglehet, hogy a kvantumos viselkedésnek is van valódi oka, csak nem tudunk róla egyenlőre. "
Ez a rejtett változók hipotézise, amik jó részét a Bell-egyenlőtlenség megsértése cáfol. (és ezek létezését kísérletesen igazolták, pl. Aspect ('81) és Gisin/Salart (2008))
Szerintem a hullámfüggvény matek nélküli megértéséhez kell a komplementaritás elve. Azaz ha nem figyelem meg (egyesek szerint mérem meg), hogy egészen pontosan hol van a részecske, akkor a lehetséges állapotok valószínűségi hullámát érzékelik a kísérletet végzők. Ha pontosan kikényszerítik a helyzet információját, akkor tudják, hogy melyik a pontos pozíció és részecskeként detektálják, nem lesz interferenciakép. A 'which-path information" kísérletek rávilágítottak arra, hogy ez arányaiban összefügg, tehát minél több információt tudnak meg a részecske helyzetéről az interferenciakép annak arányában változik.
válasza:"De emberi megfigyelés nem történhetett az Univerzum fiatal korában"
Ha vesszük az elfogadott kb. 14 milliárd éves univerzumunkat, vagy a 4,6 milliárd éves Földét, amiben az ember elég későn jelent meg, felötlik egy kérdés: Komolyan minden az emberi megfigyeléstől függ? Mi olyan különleges a megfigyelésben?
Ez amúgy pontosan olyan, mint régen nem tudták megmagyarázni a villámzást. Ott Zeusz dobálta. Nem tudjuk megmagyarázni a megfigyelő nélüli összeomlást. Isten a megfigyelő. Lehet, hogy 200 év múlva megfejtik a kvantumrécsecskék viselkedésének okait. Ami régen elképzelhetetlen volt, ma már valóság. 500 évvel ezelőtt telefon, internet?
Ennek ellenére szerintem Isten van, de nem a fizikai megtapasztalásban kell keresni. Hogy van-e mélyebb sík, már jórészt bizonyított, tudatalatti például.
Szerintem ahogy régen az atomot oszthatatlannak tartották, a mélyebb síkot is egyre jobban megismeri az emberiség majd. Csak a nehéz ebben, hogy nem mérhető, egyenlettel sem írható le.
válasza:Kedves Kérdező!
Azért írtam le előbb ezt a dobozos kísérletet, mert ugye ezt kifejezetten azért gondolták végig, hogy megértsenek valamit az elektromágneses hullámok kvantum összefüggéseiről.
Ha a világ keletkezését nézzük, akkor nyilván senki nem csinált ilyet, minek zárt volna az az intelligens tervező, már ugye ha létezik egyáltalán, egy elektront cipősdobozba, hogy azután szétválassza és később megfigyelhesse valamelyiket, hogy a benne lévő hullámfüggvény miként viselkedik? Már ugye, először az elektronnak meg is kellett születnie egyáltalán és a cipősdoboztól is távol vagyunk ekkor még.
Most az intelligens tervezővel egyáltalán nem is óhajtok foglalkozni, hogyan keletkezett, meg miből áll, ha még semmi sincs, ezt mások már pedzették.
A nukleoszintézis más tészta, az elemek keletkezésének nincs ezekhez köze, ez nagyjából ismert folyamat, főleg ami a csillagokat illeti, a manapság is keletkező nehéz elemek a termonukleáris folyamatok közben.
Az első fele tehát a kérdésed magyarázatának értelmetlen, de az a további is. Nem igazán érthető, mire akarsz kilyukadni.
Mi van a neurobiológiával?
Összehordasz hetet, havat, nincs ennek az egésznek se füle, se farka.
Ugo Tognazzi valamelyik filmjében szerepelt ilyen áltudományos kábítás, nagyjából így:
A karakterviszkuláris prognosztizáció deriváltjának a grafolotikai kromanosztizálásának a heurasztikájában besugátzott deklinációs rektaszcenzió numormatizálásában körbevégolt komplett matematikai együtthatás kvantumfibrációs köbgyöke szuperkecmec kétszer balra.
:)
"Ha a világ keletkezését nézzük, akkor nyilván senki nem csinált ilyet, minek zárt volna az az intelligens tervező, már ugye ha létezik egyáltalán, egy elektront cipősdobozba, hogy azután szétválassza és később megfigyelhesse valamelyiket, hogy a benne lévő hullámfüggvény miként viselkedik? "
A pszichofizikai paralellizmus segít megérteni ezt, ha nem ismered a tudatfilozófiai modelleket az nem az én hibám. Ezt arra találták ki, hogy a Descartes-féle klasszikus szubsztanciadualizmus fogalmi és gyakorlati problémáit (mentális okozás) kiküszöböljék. Itt azt modják, hogy az agyban és az elmében kettő különböző folyamat zajlik, amit Isten szinkronizál. Ez persze körben forgás, mert ez az elmélet Istent előfeltételezi és nem igazolja. De ha kiindulunk a hullámfüggvény összeomlásából, akkor láthatjuk, hogy a tudatosság nem feltétlen kerülhető meg. De (és így jön ide a neurobiológia) a modern tudomány nagyon progresszíven halad abban az irányban, hogy az emberi tudatot leírja fizikai objektumok kölcsönhatásaként, azaz a reduktív fizikalizmus nagy valószínűséggel jó közelítés. Tehát az emberi tudat önmagában nem tehető felelőssé a kvantummechanikai megfigyelésekért. És akkor itt két dolog jön elő.
1.) Amíg nem volt emberi megfigyelés a részecskék akkor is konkrét állapotban léteztek nem pedig valószínűségi hullámként. Tehát valaki akkor is megfigyelte őket. Mivel ez az Univerzum kezdetére is igaz, feltételezhető, hogy az a bizonyos megfigyelő valami más létezési tartományban található.
2.) A pszichofizikai paralellizmus pedig úgy jön elő, hogy az emberi megfigyelés és a külső megfigyelő megfigyelése szinkronban van egymással, azaz az emberi tudat is okozhatja a hullámfüggvény összeomlását, de a tudat maga anyagra redukálható, csak a külső megfigyelővel való szinkronitás miatt van ez a plusz, megmagyarázhatatlan tulajdonsága.
"A nukleoszintézis más tészta, az elemek keletkezésének nincs ezekhez köze, ez nagyjából ismert folyamat, főleg ami a csillagokat illeti, a manapság is keletkező nehéz elemek a termonukleáris folyamatok közben. "
Én a primordiális nukleoszintézisről beszéltem.
"Az első fele tehát a kérdésed magyarázatának értelmetlen, de az a további is. Nem igazán érthető, mire akarsz kilyukadni. "
Kérdezz konkrétan és megpróbálom elmondani másképp. Mit nem értesz?
"Ugo Tognazzi valamelyik filmjében szerepelt ilyen áltudományos kábítás, nagyjából így:"
Viccnek is gyenge, ilyennel inkább ne próbálkozz, nem áll jól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!