Szerintetek nem volt jobb, emberibb a görög-római mitológia, mint az újkori keresztény vallások?

"Feltételezed, hogy a vallásokat praktikus emberi szempontok szerint hozták létre, és ezek alapján lehet osztályozni őket. "

Szerintem igen. A kialakult kulturális hatások érződnek az istenképen is. Nem Isten formálja át az embert, hanem fordítva és ez jól nyomonkövethető a Bibliában.

Az Ószövetség Istene egészen megváltozik az Újszövetségben és a régi korok értelmezése sem érvényes manapság, ami jól mutatja, hogy az Isten változik, az ember igényeihez igazodva.

Szerintem nem teljesen így van.

Az emberi jelző azt jelenti, hogy felfogható, emberi ésszel követhető és a keresztény vallás nem mindig az, sok egyéb szempontból is embertelen, mivel borzalmas tömeggyilkosságok szerepelnek benne. Eltekintve Noé történetétől, amikor kis híjján a teljes emberiséget elpusztította a haragvó és érthetetlen Isten, akinek a szándékai gyakran nem kifürkészhetőek, a végítéletkor is pusztulásra ítéli az emberiség túlnyomó többségét.

Ez sokkal inkább Istenközpontú vallás, mint emberközpontú. A mitológia alakjai emberi érzelmeket tükröznek, tetteik mozgatórugói ismerősek, alakjaik plasztikusan megformáltak, amíg a keresztények Istenéről semmit sem tudunk, rejtély, hogy milyen valójában.

Lehet akár UFO- szerű, néhányan energialényként azonosítják, de volt már róla szakállas bácsi kép is kigondolva és van aki azt képzeli, az egész Univerzum belőle áll.

Valójában senki nem tud róla semmit, Mit akar, hogy néz ki, mit miért tesz, vagy hogyan és még a keletkezése sem ismert. Mindenki azt hisz róla, amit akar.

A görög Istenek logikusan jelennek meg, van születésük, érdeklődési körük, kompetenciájuk és jobbára még a kinézetüket is el lehet képzelni.

Emberibb.

Szerintem az Ószövetség sokkal fejletlenebb és primitívebb, hozzá képest a mitológia nagyon is ki van dolgozva.

Sajnos, mivel a keresztény vallás támaszkodik az Ószövetségre, az lehúzza az Újszövetség korszerűbb gondolatait és ezáltal nem történelmi kontextusba, hanem a mesevilágba kerül az egész és sugátzik belőle a sokezer évvel ezelőtt élt primitív papság gyermeki trükkje, minden arra irányul, hogy hinni kell a képtelenségben, hinni a csodában, hinni a hihetetlenben, vagyis feladni a legalapvetőbb emberi jogot, a kételkedést.

A mitológia nem élezi ki ennyire a helyzetet, megadja a esélyt más lehetőségre is, nem zár ki más Isteneket és lényegében még azokkal is toleránsabban bántak, akik nem hitték el a szent szövegeket, bár természetesen a szentégtörést nem tolerálták.

A görögöknél is többször bővült az istenek galériája, ahogy a rómaiaknál szintén, ezzel is az emberközpontúság domborodik ki. Egyiptom népe kedvéért felvették Íziszt az istenek közé és a teljesen idegen istenekkel szemben is türelmesen viszonyultak, elismerték a másképpen gondolkodás létjogosultságát.

Kedves Tőled, hogy minősíteni akarod a tudásomat, de nem vagy rá felhatalmazva.

"A tudásod magát minősíti a hozzászólásaidon keresztül. "

Meglehetősen pöffeszkedő ez az öntelt megjehgyzésed, de nem sértődtem meg tőle, csak senki sem kért véleményed ez irányú kifejtésére.

Közlöm Veled, hogy több éven dolgoztam az egyetemi oktatásban, bár nem nevezhetem magam tapasztalt tanárnak, ilyen csekély idő elteltével, csupán zöldfülű voltam mindvégig és ezt elismerve erősen támaszkodtam a kiadott direktívákra és a tanítványaim tudását megadott szempontok szerint értékeltem. Nem tartozott a feladataim közé a megfogalmazott válaszok stilisztikai értékelése, csakis a tartalmi szempont számított és a szubjektív véleményalkotástól is el kellett tekintenem.

Az értékelésre elegendő adat alapján kerülhetett csak sor, de ez egy normálisan gondolkodó ember számára amúgy is természetes, magától értendő.

Úgy gondolom, nem vagy az oktatóm, ezért a minősítésed nem releváns.

Egyébként valóban nem vagyok szakértője a mitológiának, az a pár tucat mű, amit ezzel kapcsolatban olvastam, csak amatőr szinten jogosít fel véleményalkotásra, de ez nem is egy hivatalos fórum, nem a diplomamunkám tárgya, ezért teljes joggal kifejthetem privátvéleményem.

A Biblia nyers és teljesen egyszerűen megfogalmazott naív történetei köszönő viszonyban sincsenek a mitológia alapos kidolgozottságával, de azt végül is nem műveletlen, mondhatnám primitív gondolkodású emberek számára írták, hanem civilizált és jelentős műveltséggel rendelkező olvasóknak. A számos irodalmi alkotás, feldolgozás is mutatja az emberek érdeklődési körét és bármilyen egyszerűek is a magyarázatai, mégis sokkal értelmesebb, mint az Ószövetség nyers történeteiben, amik magukban is teljes képtelenségek.

Az Antigoné egyébként egy irodalmi mű, ahol egy zsarnok ábrázolása volt a cél, a valláshoz valójában semmi köze, illetve csak annyi, hogy az a háttérhez tartozik, a dráma kibontakoztatásához szükséges alap, de a cselekménynek nem része.

A hattyú formát öltő Zeusz még mindig jobb, mint a szeplőtelen fogantatás és a minotaurusz semmivel sem gyermetegebb, mint az ördög, vagy a ki tudja milyen démonok, meg egyéb fantasztikus és lényegében ismeretlen lények, amik a Biblia lapjain megjelennek, mert még arra sem vették a fáradtságot, hogy rendesen kidolgozzák az alakjaikat.

A kérdésem egyébként nem pontosan ez irányú, hanem arra keres gondolatokat, hogy mennyire emberközeli egyik, vagy a másik.