Jézus mondta valahol, hogy imádni kell, és, hogy a kereszthalálával másokat váltott meg, vagy honnan veszik a keresztények ezeket?

Na most gondolj bele, de őszintén.

Ott állsz abban a pillanatban és Neked kell döntened Jézus életéről, vagy haláláról.

Ha nem feszítteted meg, akkor nincs megváltás, nincs miben higgyenek az emberek, nem alakul ki a keresztény hit, elbukott ez egész.

Nincs mit tenned, ítélned kell!

Kedves 6-os válaszoló.

Javaslom, hogy vedd kezedbe a szentírást, és imával kísérve gondolkodj el a Dániel könyvén.

Ugyan is ott van leírva, hogy a messiási király mikor foglalja el a trónját. ez pedig a nemzetek meghatározott ideje végén, más fordítás szerint a pogányok idejének lejártakor, ami i.e 607-ben kezdődött és 1914-ben ért véget, és Dániel azt is megmondta, Isten által, hogy ezt a vég idején fogják megérteni, Ő maga sem értette.

Mindennek rendelt ideje van, sorban teljesednek a próféciák, s egyik sem előzi meg a másikat. Isten királysága az égben már létre jött, a földre pedig hamarosan várható, a jelek szerint már csak 4-5 prófécia van ami még nem történt meg.

Katy Weaver

Kedves Katy!

Elmagyaráznád ezt a megváltást?

Ha ugye Jézus halála kell hozzá valamiért, akkor hogyan támadhatott fel?

Nem sztornózta vele az egészet?

Azt sem értem, ha eleve halhatatlan, akkor miképpen halhatott meg, ha meg mégiscsak sikerült neki, akkor hogyan uralkodhat majd abban a mennyei királyságban ezer évig, ami nem túl nagy idő, legalább is az örökkévalósághoz képest. Szerintem úgy néhány billió év múlva már nem is fog rá emlékezni senki.

Szóval most meghalt, vagy nem?

Vagyis lesz megváltás, vagy mégsem, ha Jézus valójában él?

Aztán szerinted őngyilkos lett e, vagy csak legyilkoltatta magát, illetve mi lett volna, ha nem feszítik keresztre?

Nem voltam jelen, nem tudhatom, de nem is hiszem hogy valaha mondta volna, hogy őt kell imádni. Azt azonban elhiszem hogy értünk halt meg, és ha jól emlékszem az evangélium szövegére, az utolsó vacsora alkalmával mondott is ilyet (Mt 26.28; Mk 14.24; Lk 22.19-20;).

De a kereszthalálával nem váltott meg senkit a bűneitől, hanem annál inkább az (ön-)tudat szánalmas állapotából azokat akik hajlandók tanítását komolyan venni. Ő ugyanis az emberiség tudatának javítását, felemelését látta feladatának, és feladata sikerének érdekében hajlandó volt a legnagyobb áldozatot hozni amit egy ember végbevihet.

Képzeljük csak el a tanítványok lelkiállapotát, mikor az első alkalommal találkoztak a Mesterrel, akit néhány nappal korábban a kereszten láttak meghalni ! (Ön-)tudatuk akkor a 'magasba szökkent' egy ember lehetőségeinek láttára, aki isteni kilétére ébredve a Krisztust hozta kifejezésre.

Kedves Katy!

"Ezen felül az agy olyan hatalmas információ tárolására alkalmas, hogy érthetetlen, miért csak 70, 80 évig él az ember, és nem tudja kihasználnia az agyának a teljes kapacitását. "

Elmagyaráznád, az információ tárolásának mi köze van az életkorhoz?

Szia

Jézusnak ezért kellett Ádámmal egyenértékű emberként megszületnie, s jó lehet nem emberi ondóból származott, mert tökéletlen ember nem tud tökéletes ember nemzeni, ezért Isten szelleme Fizikai, emberi testtel ajándékozta meg.

s amikor meghalt emberként halt meg, mert egy ember nem halhatatlan, még ha tökéletes is.

Viszont feltámadni már abban a testben támadt fel amivel az előtt rendelkezett amivel a földre jövetele előtt volt.

S ahhoz, hogy a Tanítványival még az égbe menetele előtt tudjon beszélni, néha fizikai testet öltött, hogy láthassák Őt és tudjanak beszélni vele, s még adott némi útmutatást nekik.

Mivel egy ember vétkezett, embernek kellett meghalnia,

"istenként" semmiféle képen nem halhatott volna meg, és angyalként sem, mert ember követett el bűnt, ezért a megváltónak is ugyan olyan rendeltetésűnek kellett lennie mint Ádám volt.

Katy Weaver

Szia Filoszmen Barátom

Az emberi agyat örök életre tervezte, és hozta létre, nem 70-80 évre,

ahogy a test többi részét sem.

A Tervében a teremtéskor eszébe sem volt a halál,így a DNS-es be ez az információ nincs is belekódolva a génjeink sem tuják a halált megemészteni, vagy természetesnek venni, Mert akkor nem gyászolnánk, és érzenénk űrt magunk körül amikor meghal valaki akit szerettünk.

Katy Weaver

Katy Weaver

Te összekötsz valamit, aminek semmi köze egymáshoz...

Hol látsz magad körül állandóságot? A csillagok is ettek az almából? Csak azért, mert azok is a megsemmisülés és átalakulás felé haladnak az időben, csak nem évek, hanem évmilliárdok alatt. De ennek csak elvi jelentősége van...mondjál egy örökkévalót, azon kívül, hogy az ember megalkotta a szó elvi jelentését tartalom nélkül.

:(

Jaj de nehéz megérteni...

Az agynak nincsenek korlátai.”

Ezek az elsöprő erejű tények nem egyeznek az evolúciós modellel. Miért „teremtett” volna az evolúció az egyszerű barlanglakóknak vagy egyáltalán napjaink igen művelt embereinek is egy szervet azzal a képességgel, hogy egymillió vagy még egymilliárd életidőn keresztül is szolgálatban álljon?

A Csillagoknak is van egy szerepük, és mindennek amit létrehozott a Teremtő, persze van hogy nem tudjuk hogy melyiknek mi a dolga és miért, de kutatással rálehet jönni.

Ha Isten csak néhány évre szánta volna az embert, akkor az agy kapacitása is kisebb lenne, s azt Te is tudod, hogy sokszor nem használjuk ki teljesen ezt a lehetőséget, az időhiány és az öregedés, és a halál miatt.

Ne keverjük már ide más dolgok létezését, egy csillag nem gondolkodik, és nincs agya.

Egy forrásmű szerint az emberi agy hosszú távú memóriája „gyakorlatilag korlátlan” (The Encyclopedia of the Brain and Brain Disorders).

A tudósoknak csupán sejtésük van arról, hogy mi mindenre képes az emberi agy.

Ezeknek a képességeknek a nagy részét az öregedéssel sem veszítjük el. Az idegkutatók nemrég rájöttek, hogy a legtöbb agyi funkció sértetlen marad az öregedés során. A Franklin Intézet tudományos felfedezésekkel foglalkozó központja ezt nyilatkozta: „Az emberi agy képes arra, hogy folyamatosan alkalmazkodjon és megújítsa önmagát. Még időskorban is képes új idegsejteket termelni. Az elme súlyos leépülését általában valamilyen betegség okozza, de a legtöbb, korral összefüggő memória- vagy mozgásképesség-romlás egyszerűen azért következik be, mert az idősek nem mozognak eleget, és nem serkentik gondolkodásra az elméjüket.”

Más szavakkal, ha az agyunkat folyamatosan gondolkodásra tudnánk ösztönözni és meg tudnánk óvni a betegségektől, korlátlan ideig képes lenne működni.

Logikusnak tűnik, hogy ilyen képességekkel megáldva csupán néhány évtizedet éljünk? Ez éppolyan ésszerűtlen lenne, mint az, ha egy hosszú tehervonatot erős mozdonnyal és sok-sok vagonnal arra használnának, hogy egy homokszemet néhány centiméterrel arrébb szállítsanak.

Az evolúcióelmélet — mely szerint a legrátermettebb élőlények maradnak fenn — nem ad logikus választ a kérdésre; a gondolkodó emberek ugyanis nem értik, hogy ebben az esetben miért fejlődött ilyen magas szintre az emberi agy kapacitása. Szemléltetésként: minek az embernek egy hatalmas teherautó, ha egy lapát homoknál többet soha nem fog szállítani vele?

Egy tudós úgy becsülte meg, hogy az agyunk annyi információt képes tárolni, hogy az „körülbelül húszmillió kötetet töltene meg, ahány kötet a világ legnagyobb könyvtáraiban található”.

Az agy mintegy 1,5 kilogrammot nyom, és 10—100 milliárd idegsejtet tartalmaz, melyekről azt mondják, hogy közülük kettő sem pontosan egyforma. Minden egyes idegsejt közel 200 000 más idegsejttel képes kapcsolatot létesíteni, s ezzel az agyban lévő körök, vagyis pályák száma csillagászati számértéket ér el. És ha még ez sem volna elég, önmagában véve „minden egyes idegsejt igen bonyolult számítógép” — állítja a Scientific American.

Katy Weaver

Kedves Katy!

Azért a kérdésemre nem válaszoltál.

Ha Te lettél volna Pilátus helyében, halálra ítélted volna Jézust?