Ateisták! Van-e olyan dolog amiért képesek lennétek meghalni? Haza, család, gyermekek, barátok? Ha vannak ilyen dolgok soroljátok fel ezeket és magyarázzátok meg miért?
Nem provokatív céllal teszem fel a kérdést,magam is szkeptikus vagyok,egyszerüen érdekel hogy hogyan gondolkozik egy olyan ember mely tudja hogy nincs tovább és csak egy élete van.Vannak-e az életében oly értékek melyeket képes az élete elé rakni?
Válaszoljatok bátran, és nagyon fontos - őszintén.
Tiszteletben tartom mindenki válaszát bármilyen jellegű legyen is az.
válasza:"Minden olyanért, amiért úgy érzem, hogy nélküle nem lenne értelme a további életemnek, mert az boldogtalan és üres lenne."
Ha jól értelmezem akkor ebben az esetben nem halnál meg az adott dologért,esetleg harcolnál érte,csakis az elvesztése okozná számodra a halált?Hiszen ha a létezése csak a halálod által őrizhető meg akkor a válaszod alapján a halálod értelmetlen lenne,mivel a boldogság melynek az adott dolog az okozója csakis az életeden keresztűl tapasztalható.Zsákutca kissé,de úgy értelmezem hogy nincs olyan konkrét dolog melyet fontosabbnak tartassz a létezésednél.
válasza: válasza:"Ha jól értelmezem akkor ebben az esetben nem halnál meg az adott dologért,esetleg harcolnál érte,csakis az elvesztése okozná számodra a halált?"
Nem, rosszul érted. Számomra az élet nem önmagában érték (egyszer mindenképpen meg kell halni), hanem csak a boldog élet az érték. Ebből adódóan minden olyanért harcolok és ha kell meghalok, ami nélkül már úgy gondolom/érzem, hogy képtelen lennék a teljes, boldog életre. A szerencsétlen, üres, céltalan, boldogtalan élet nem kell!
Ez lehet valami, vagy valaki is, vagy akár egy cél, egy eszme is.
Csak egy abszurd példa, hogy megértsd;
Pl. Az életemet kellene adni azért, hogy az orvostudomány kifejlessze a végleges rák elleni gyógyszert, és csak az én életem árán valósulhatna meg ez a gyógyszer. Ebben az esetben feláldoznám az életemet! Hogy miért? Mert azzal a tudattal, hogy miattam nem gyógyulhatnak meg a rákbeteg embertársaim százmilliói (és esetleg a rokonaim, barátaim, gyermekeim) már képtelen lennék boldog életet élni. Ez a tudat megmérgezné hátralévő életem minden egyes percét és garantáltan boldogtalanná tenne egy életre. Arról a boldogságról nem is beszélve ami avval járna, hogy tudnám, nem volt értelmetlen a halálom (ami előbb-utóbb így is, úgy is bekövetkezne).
válasza:A gyerekemért bármikor, ha az élete a tét. De ha körbenézel a világban, máris felesleges a kérdés. Számtalan szakma, szakterület van, ahol napi szinten emberek az életüket kockáztatják ismeretlenekért. Tűzoltó, rendőr, kamionsofőr...bármikor meghalhatnak munkavégzés közben, csak azèrt, hogy mások biztonságban élhessenek, vagy tele legyen a hűtőjük. Vagy azt hitted, hogy a másokon való önzetlen segítés a vallásosak privilégiuma? Azok pont, hogy ebben nem járnak elöl. Szignifikánsan több a vallásmentes non-profit szervezetek száma, amelyek akár tanácsadással, kutyamentéssel, gyűjtéssel, környezetmegóvással...foglalkoznak, mint a vallásos alapozású szervezetek,ahol nem az önzetlenség, hanem egy nemlétező mindentudó lénytetszésének a kivívása a cél. Egy vallásos miért avatkozzon a környezetszennyezés megfékezésébe, akár élete árán is, majd jön Isten, vagy valami csoda és minden rendben lesz, ugye?
A fenti sorok vallásosakhoz szólnak...
Első,így már érthetőbb.
Filoszmen,ezek szerint a gyermeked élete számodra jelenleg a legfontosabb,az önmagadénál is.Ez jó dolog szerintem.Én úgy fogom fel a dolgot hogy a gyermekeimben élek tovább,ezért is fontos hogy életben maradjanak habár még nem vagyok apa.A kérdés feltétele nem fölösleges.Az érdekel hogy mit érez ilyenkor egy ember,mi motiválja őt.A vallásosoknak igaza van abban hogy az ateizmus egy bizonyos ürességgel jár.Ha valaki vallásos akkor részleges nyugalmat nyer az örök életbe vetett hitével,így az önfeláldozó készsége is növekszik,legalábbis talál egy lelki komfortot a hitében,egy támaszt ami megkönnyíti a döntést.Ha egy ateistát veszünk akkor az ő felfogása szerint ha meghalsz - mindent elveszítesz.Ebből kifolyólag következik az is hogy meghalni egy ateista számára tényleg nehezebb.A tűzoltók igazából szerintem próbálnak nem gondolni a halálra a munkájuk közben,de ez persze pszichológia,vannak emberek akiknek az okoz örömöt ha az életüket egy adrenalinlöket kíséri nap mint nap ezért bevállalják ezt a rizikót hiszen enélkül már nem lenne érdekes az életük.Ezen még nem gondolkodtam amit leírtál de nagyon lényegre mutató,hiszen ha a vallásos szemszög megítélése szempontjából nézzük a dolgot akkor úgy jön ki hogy ha egy ateista segít a szegényeken,betegeken vagy más nehéz helyzetű embereken önzetlenül vagy akár meghal azért hogy más élhessen akkor nem valami jobbnak a reményében teszi ezt hanem teljes önfeláldozással és annak a tudatában hogy elveszíti a számára legfontosabbat is.Megkockáztatom azt hogy az önfeláldozó emberek száma ateista körökben kevesebb mint a hívő közösség között de kétségtelen hogy morális szemszögből egy önfeláldozó vagy nonprofit célú ateista sokkal nagyobb áldozatot hoz és sokkal tisztább szándékú mint a teista megfelelője hiszen az utóbbi csak "üzlet" szinten cselekszi a jót.Természetesen nem kizárt hogy vannak kivételek.
válasza:Erre néhányan azt írhatnák, hogy az ateista azért segít másoknak, hogy növelje a szaporodási esélyeit.(azzal, hogy tetszeleg másoknak).
Vagy pedig így bizonyítja magának, hogy jobb a vallásosnál.
A gyerekét is csak azért tartja fontosabbnak magánál, mert van egy ilyen ösztöne. (pedig logikusabb lenne, ha magának élne és másokat áldozna fel).
Bármit lehet csak úgy állítani, de attól még nem lesz igaz.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!