Bármilyen hitet követőkhöz szól a kérdésem. Ti mit gondoltok a születési rendellenességeken belül, az értelmi képességeket befolyásoló rendellenességekről?

Ez a cikk is elég durva, ha érdekelnek az ilyesmik:

[link]

Egyébként én lerendezem magamban úgy, hogy minden ember társunkkal jó emberként kell viselkedni és küzdeni érte addig, amíg lehet.

Tehát igyekszem nem egy hulladékként vagy kísérleti nyúlként tekinteni rá. Ennyi nekem elég.

Csak annyit jelentek ki biztosra, hogy ok nélkül senki (illetve jó ember) nem kerül a pokolba.

És sajnálom az iylesmit...

Az ilyen dolgok miatt nem hogy jobban becsülöm az életet, hanem jobban hányok tőle.

Nem ez nem próba.

Viszont a gyilkosság pedig bűn.

a már megfogant élet,( az most mindegy, hogy egészséges vagy beteg az öröklött genetikai hibák miatt, mert mindannyiunkban benne van a lehetőség, )

Szent Isten szemében és senkit nem hatalmazott fel annak az egyénnek az élete felett hozandó kérdésben.

s mindennek van tanulsága, ennek is. Az emberek így is elfelejtkeznek, sőt sokan megtagadják annak tényét, hogy bűnt örököltünk és hibás génekkel rendelkezünk.

Az emberek nagy része így is el van szállva saját magától, és sokszor többet gondol magáról mint kéne.

Az ókorban sem lehetett a magzatot megölni azért mert nem egészségesen születtek.

Ilyeneket a nem Isten népéhez tartozók csináltak.

Jézus mikor meggyógyított egy beteg embert, előtte megkérdezték,hogy az anya vagy apa bűne miatt van-e

Jézus azt mondta, hogy egyik sem.

Ha nem azért van ,hogy lássátok Isten irgalmát.

s azután meggyógyította.

Ha nem lennének tökéletlenek az emberek, és betegek, akkor mit kellene meggyógyítani neki a megígért királyságában?

Mert hát azt ígérte:

a vakok látnak a süketek hallanak....a halottak feltámadnak.

A lélek, szerintem egy megfoghatatlan dolog. Lehetnek a szerveknek hiányosságai, de nem tudhatjuk, hogy a testbe zárt lélek/psziché/akármicsoda valójában mennyit fog fel a világból.

Mi van, ha mindent amit mi, csak nem tudja kifejezni, mert elvették tőle ezt a lehetőséget?

Ha az ember béna lenne és nem tudna beszélni... honnan tudnánk hogy a csukott szemek mögött, mikor alszik és mikor hallgat minket, mondjuk speciális műszerek nélkül

nem látszik kívűlről...

és aki be van zárva a testébe ... talán olyan dolgoktól van megóvva, amik ha egészségesen érnék, ő öngyilkos lenne.

Lehet, hogy egy végtelenül kedves és érzékeny ember, csak mi nem tudjuk. Lehet hogy neki megváltás az állapota.

Az a pár perc/óra/nap, amíg él, érzi a szülei szeretetét... de őt nem közösítik ki minden iskolában, nem üldözik évekig elmebetegek, nem lehetetlenítik el a munkahelyeken, nem erőszakolják meg, nem veszik el tőlük mindent, amit/akit valaha szerettek... mert valaki ezeket mind túléli, van aki pedig egy rossz szóba beleroppanna.

és aki itt van , szuper egészségesen, az feltétlenül boldog? lehet, hogy ők boldogabbak náluk...

nincs rá bizonyíték, hogy nem

Möbiusz, a te kérdésedre is válaszolt, csak kicsit burkoltan, és hát hagy némi kívánnivalót maga után ez a válasz.

"Az emberek így is elfelejtkeznek, sőt sokan megtagadják annak tényét, hogy bűnt örököltünk és hibás génekkel rendelkezünk."

Mert ha ezt igaznak is vesszük, ettől még a kérdésben felvázolt szerencsétlen gyerek ugyanúgy nem tehet semmiről, de mivel ugyanúgy képtelen megtérni Istenhez (vagy egyáltalán felfogni, mi is az, felfogni bármit is...), még ugyanúgy a Pokol jut neki osztályrészül. Egy ehhez tartozó Istent pedig sokféle jelzővel lehet illetni, de a szeretetteljes, jóságos köszönőviszonyban sincsenek vele.

Már eleve ez az elgondolás abnormális, hogy egy ember bűnéért kollektívan büntet mindenkit már több ezer éve, és nem csak a kérdésben szereplő betegségekkel...

"A lélek, szerintem egy megfoghatatlan dolog. Lehetnek a szerveknek hiányosságai, de nem tudhatjuk, hogy a testbe zárt lélek/psziché/akármicsoda valójában mennyit fog fel a világból.

Mi van, ha mindent amit mi, csak nem tudja kifejezni, mert elvették tőle ezt a lehetőséget?"

Ezzel egyetértek. Kivéve azt hogy elvették tőle a lehetőséget. Nem vettek el tőle semmit sem, ezt ő maga vállalta tudatosan.

Szokjunk már le arról hogy állandóan bűnbakokat keresünk.

"Ha nem lennének tökéletlenek az emberek, és betegek, akkor mit kellene meggyógyítani neki a megígért királyságában?"

Brrrr, ettől a gondolkodástól kiráz a hideg. Tehát csak azért vannak a beteg emberek, hogy Isten majd performanszoljon rajtuk valami gyógyítást. Ez olyan, mintha azt játszanám, hogy szétverem a mikrohullámú sütőt, csak azért, hogy összerakhassam.

,, hát igen.A 400 fős sivatagi falukban

nyilván nem láttak ilyen

szindrómát,ezért bele se került a

könyvbe." Ez hatalmas duma! :D Szakadok, mint a cérna! Arigato Gozaimasu Möbusz-szalag :)

A Biblia szerint annak, aki nincs döntési helyzetben élete alakítását illetően, nincs felelőssége a halál utáni sorsát illetően. Ez vonatkozik a gyermekekre, a keresztyén vallást nem ismerőkre és az értelmi fogyatékosokra is.

Igenis, Isten az ilyen ember révén is maga akarata szerint formálhatja az embert. Ha egészséges lett volna a gyerek, a szülő lehet, hogy a karrierre nevelte volna, az újabb táncverseny megnyerésére, a fociban a bajnoki cím elérésére, de így örül, hogy a gyereke maga le tudta nyelni a falatot. Látja, hogy az élet, az egészség mennyire nem egy természetes dolog. Látja, hogy a saját életében is nem az anyagiak a legfontosabbak... S ráadásul a mélyen hívő ember tudatában ebben az esetben alapból megvan az, hogy milyen jó, hogy nem kell aggódni, hogy a gyerekem majd Isten útját járja-e majd, hiszen neki eleve elkészített helye van már odafönt...