Szerinted mi ér többet?

Kérdező!

Nem kellemetlen a kérdés számomra, örülök hogy megválaszolhatom kérdésed. Álszentség hazugság birkaterelés vallástól függetlenül van, elfelejtettél körülnézni a világon..Jézus viszont nem ezt tanítja! És aki szerinte akarja élni az életét nem csak mondja, az ezt is teszi.

Nagyon szépen fogalmazol, csak az a baj hogy nem veszel tudomást arról hogy attól még hogy te nem hiszed a Biblia tényleg segít, másfél éve teljesen értelmetlen volt az életem, romba dőlt, most már van miért élnem és boldog vagyok a bőrömben. Mondhatod hogy csak beképzelem magamnak, és hogy birka vagyok, de attól még én Jézust vallom a megmentőmnek, és láttam a munkáját az életemben.

A történelem nem erről tanúskodik? Akkor más történelmet nézünk, mert Jézus betegeket gyógyított meg, csodákat tett és erről vannak is feljegyzések, az, hogy volt inkvizíció például arról nem Jézus tehet hanem az emberek gonoszsága, mert Jézus nem azt tanítja amit ők tettek a nem hívőkkel

Jót tenni magáért a jóért - az egyik legnagyobb jó! Aki "jót tesz magáért a jóért" az nem csak fizikailag tesz jót, hanem az indítékai és az érzelmei is jók, valamit a gondolatai egészségesek.

Az "azèrt legyünk jók, hogy egy láthatatlan, érzékelhetetlen lény tetszését elnyerjük" rész számomra szembemegy a jó definíciójával. Mert jó az, ami elősegíti az egységet. Aki saját magára gondol (önző érdekek vezérlik) az fizikai síkon lehet jó, de közben érzelmi és gondolati síkon nem. Ezért az ilyen tett fizikai jót okoz, ugyanakkor érzelmi síkon biztos, hogy okoz valami rosszat is.

A valóságban az emberek szinte soha nem csak a jóért teszik a jót, hanem többé kevésbé önzőek, gonoszak, lusták stb. Ugyanakkor valamennyire önzetlenek, jóságosak és szorgalmasak stb. Ezeknek vannak fokozataik. A valóságban egy ember sem tökéletesen jó. De ha valaki eljut oda, hogy képes önmaga megválasztani az indítékait, és ezt helyesen teszi, akkor az fejlődéshez vezető egyik leggyorsabb út.

Ide illő idézet Platóntól: „az erény tudás” és „aki ismeri a helyeset az teszi a helyeset”. Aki nem teszi a helyeset, az bizonyítékát adja hogy nem értette meg, legfeljebb fölfogta. (Fölfogni és tudni két különböző dolog.)

A másik azt hiszem Szókratésztól: rosszat okozni sokkal nagyobb rossz, mint elviselni a rosszat. Aki arra panaszkodik, hogy vele mennyi minden rossz történt, ide értve a betegségeket, a nélkülözést, érzelmi és fizikai szenvedésfajtákat, az nem tudja hogy mi a rossz. Mert az előbbiek csak okozatai a rossznak. Rosszat okozni - az igazi rossz.

3-as vagyok.

A szeretetnek nem a gyűlölet az ellentéte, hanem a nem szeretet, ahogy a jobbra ellentéte sem a balra, hanem a nem jobbra.

A törzsfejlődés során alakult ki ez az érzés és megvan az állatokban is, akinek van kutyája, tanúsíthatja.

Kezdetben csak szűkebb közösségekben érvényesült, a családban, a hordában, de ahogy szocializálódtunk, egyre nagyobb teret kapott.

Az óvatosság ellenben sosem árt, önvédelmi reakció. Természetesen annak divatja, hogy az idegeneket lebunkózzuk, már régen elmúlt, de a modern világban is számos ok lehet rá, hogy ne szeressünk bizonyos cselekedeteket és azok elkövetőit sem. Egy pszichopatától nem sok jót lehet várni, de a társadalom is termel olyan lehetőségeket, amikor a túlzott nyíltság, bizalom, jóindulat, amik a szeretetből fakadnak, veszélyes lehet.

Az addig rendben van, hogy a fajfenntartás érdekében érdemes szeretni nagy általánosságban az egész emberiséget is, de meg kell állapítsam, a humanizmus túllépett a vallásos szereteten, amely elsősorban azokra a bárányokra vonatkozik, akik a saját karámban bégetnek.

A nagy szeretetet nem árt, ha tettek is kísérik.

Szemlélet kérdése ez, hiszen a vallásosnak számító USA-ban három millió a hajléktalanok száma, amely hatalmas és árulkodik a szívtelenségükről, amíg Németországban egy sincs. Könnyen lehetséges, hogy pénzben sem kerül nekik többe, csak egyszerűen más a nézetük, ezért másra koncentrálnak és hatékonyan támogatják az elesetteket.

Ezzel számos problémát is megelőznek, bűnözés tekintetében is sokkal jobban állnak, úgy tudom.

Általában véve a hivatalos kormányok képviselik elvárásainkat, amit velük szemben támasztunk, természetesen viták lehetségesek a pártok között és hatalmi harcok, de mondjuk a keresztény pártok mindenképpen lefestik a keresztények fő szokásait, vágyait és igazi érzéseit és szerintem sehol sem törődnek igazán a legalsó néprétegekkel, csak bizonyos szempontból, amikor lelkekre vadásznak, de talán a csöves lelke nekik sem kell, mert a templomban sem lenne illatosabb a hajléktalan. Szólamok persze vannak és álintézkedések is, néha egy levesosztás, vagy egy hajléktalan szállás segít kissé néhány emberen, de a probléma gyökerét senki nem kívánja orvosolni.

Na, mindegy, ez már társadalmi kérdés és rólunk is kiállítja a bizonyítványt, hiszen a politikusaink a számunkra legfontosabb kérdésekben mégiscsak képviselnek minket valahogy, de elismerem, ez egy bonyolult és szerteágazó dolog, amit többféleképpen lehet megközelíteni és a segíts magadon, az Isten is megsegít elve nem ró túl nagy terhet senkire. A szeretet magával hordozza ugyanis a tehervállalást is, legalább is az igazi szeretet, de persze kényelmesebb csak annyit érezni, ami a saját lelkivilágunk megnyugtatására szolgál, de nem kerül semmibe.

A vallásosak számos példát találnak a Bibliájukban, amitől elcsitíthatják lelkiismeretüket és megelégszenek a szónoklással és büszkén kihúzzák magukat, ha ilyesmi szóba kerül, de annyira már nem szeretik a többi embert, hogy tegyenek is valami fontosat az érdekükben.