Keresztény Barátaink! Mik az álmaitok és mit tesztek érte, vagy nincs világmegváltó gondolataitok?

Egy dolgot jegyezzen meg mindenki és ezt halál komolyan írom, barátilag:

Nem elég csak szeretni valamit, nem elég csak akarni valamit, hanem tenni is kell érte! Tehát cselekedni kell a céljaink elérésért! (ehhez pedig valamennyit nem árt tervezni).

Tehát nem szabad a sült galambot várni! A célhez vezető utat végig kell gondolni, meg kell tervezni és végig csinálni a terv alapján! (számolva a váratlan eseményekkel is).

A célokért tenni kell!

Nem szabad becsapni magunkat és alaptalanul reménykedni, háta valaki majd segít vagy valahogy majd megoldódik a probléma. Nem mondom, hogy rágódni kell, pont azt mondom, hogy nem rágódni kell!

Olyan értelemben sem szabad becsapni magunkat, hogy tökéletesek vagyunk és mindent tudunk már. Mert mindig tanulhatunk és ha nincs önkritikánk, akkor nem csak önmagunkat fogjuk rosszul megítélni, hanem a lehetőségeinket és a célok elérése is veszélybe kerülhet!

Ez volt az első gondolat.

A kérdésedre a válasz, hogy egyén függő, hogy kinek mi az álmai és a céljai. Én nem tartozom kiteregetni az életemet senkinek sem kedves Filoszmen. Neked sem fogok mondani semmit, csak azért, mert most éppen hülyének, vagy elkeseredett barbárnak nézed az összes keresztényt valmilyen lelki betegséggel spékelve.

Az én szótáramban az aki megrúgdos egy idős nénit és benzinnel felgyújtja őt, nem gyenge jellem (vagy hős), hanem bűnös.

Lehet, hogy mellette egy szerető családos ember, de megpecsételte magát. (most csak reagáltam egy másik írásodra). És ez nem egyéni véleményem. Ha választani kell, hogy az az ember szent legyen vagy nekem legyen igazam, akkor én utóbbiért mindent meg fogok tenni.

Tudom, hogy változnak az emberek. A múltat nem lehet kitörölni, de a jelenen és jövőn még lehet változtatni!

Ja és mi keresztények nem azért hiszünk Istenben, mert félünk/rettegünk a haláltól, ahogy te azt állítod.

Mi nem azt tanítjuk, hogy el kell dobni minden világit. Hanem azt, hogy a másik ember nagyobb érték, mint a halott matéria.

Lehet sok pénzed, hatalmad, tudásod, ha nincs mögötte szeretet, bölcsesség. Semmi sem ér.

Elég baj lenne, ha valaki csak félelemből cselekedne jót!

De aki rosszat akar cselekedni, azt minimum nem kell támogatni. Arra pedig tényleg könnyű válaszolni, hogy mi rossz. Ami szándékosan, direkt a másik ellen irányul és rombolás céljából.

Miért jó, ha halálunk után emlékezni fognak ránk?

Mennyi mindenre képesek vagytok ti ezért...

Én pont emiatt vagyok névtelen, mert nem azt akarom, hogy rám emlékezzenek, hanem amit tanácsoltam és építő jellegá volt. Nem engem kell a világnak tovább vinni, hanem a bennünk lévő értékeket, tudást egy szebb világért.

Nekem az az álmom, hogy sok pénzem legyen és adjak belőle másoknak. Neked is legyen szép álmod!

H.E.X.

Aki szerint jó ártani a másiknak, az kapja meg amit másnak kívánt.

Szomorú, hogy a világban mindenki már csak pénzt akart.

A tudást lehet a legjobban arra használni, hogy fejlődjön a világ és mindenkinek jobbá tegyük...

Egy két szép szó és "lökés" is rengeteget tud valakin segíteni.

Csak sajnos mindig van valaki, aki csak magára gondol vagy pusztítani akar. Uralkodni akar az ember, ahelyett hogy kiérdemlné a tiszteletet.

A világ most olyan, hogy versenyezni kell (a nem szerencséseknek), hogy ne pusztuljanak el vagy jobb dolguk legyen, mint másoknak. Küzdeni kell, a többiek pedig elbuknak és sokszor lehetőséget sem kapnak talpra állni. Sőt még elindulni sem. Ezért tényleg nehéz definiálni, hogy mi a rossz. De azt nem, hogy mi a rosszabb. Tehát mindig a jobb irányába kell tartani.

Az igazi szép világ olyan lenne, hogy mindenki azért versenyezne, hogy mindenkinek jó legyen és megossza értékét. Aki pedig alul marad, azt támogatják, hogy újból versenyben lehessen, de nem is kell támogatni nagyon, mert az illető magától is talpra akar állni.

Te szoktál jönni mindig a közjóval.

Na pont a közjó a lehető legjobb (kivéve néhány helyzetben az elszabadult egónak).

Nem az számít, hogy nekem jó legyen vagy neked jó legyen. Hanem az, hogy mindenkinek.

Nem a lokális nézőpont csak a fontos, hanem a globális. Nem csak az egyén, hanem a többiek is számítanak. Nem csak a szubjektív véleményekre kell figyelni, hanem objektívan gondolkodni.

Tudom, hogy ezt nehéz megvalósítani és nem is mindig lehet, pont az egó miatt és a világ szerkezete maitt. De legalább szenté ne avassuk magunkat indokolatlanul.

Elterjedt gondolkodás a csak magunknak élni. Ennél egy fokkal jobb a csak a szeretteinknek élni. De másokra is lehetnénk figyelemmel.

Jézus világért letette a váltságot, és hamarosan közbe is avatkozik majd és olyan rendet vág ahogy kell

ezért nekem nem kell világot megváltani, nem is tehetném.

Viszont azt megtehetem és teszem is hogy azt a munkát amivel megbízta a követőit végezni kell, miközben úgy is kell élni vagy is alkalmazni a bibliában leírtakat az élet minden területén, mert ez által valósulhat meg az amit szeretnék, hogy Isten megígért új világában éljem az életemet békében és harmóniában az ember társaimmal.