Hívők! Mivan ha tévedtek?

Vidiripi

39.

"Vannak a Földnek oszlopai vagy nincsenek?"

Mit értesz oslop alatt a szöveg összefüggés értelmében?

"A Föld kerek vagy gömbölyű(geoid)?"

Természetesen geoid. Az idézett Biblia rész megírása kb. 3000 évvel ezelőtt volt. Nem tudom hogy amit magyarul földkerekségnek fordítottak az az eredeti nyelve jelenthet e gömböt.

Nem vagyok nyelvész.

Na egy kis háttér anyag mert feltételezem érdekel a téma. A motivációd bizonyára az lehet hogy a tudományos világképed ebben a témában is pontos ismereteken alapuljon és tájékozott légy. Tisztelet minden olyan embernek aki tényleg tanulnak keresnek és kutatnak. Pontosan azért hogy ne a sok birka véleménye után menjenek hanem saját meggyőződésük és tudásuk legyen. Ha az ember figyel akkor láthatja a horizontot. Mint ahogyan az ókori hajós népek is látták ezt a tengereken, és ezért eszük ágában sem volt azt hinni, hogy a Föld lapos lenne.

Napjaink "okos" társadalma bújja az újságban található horoszkópot meg egyéb jóslással foglalkozó "tudomány ágakat". A gyerekek többsége lassan azt is elhiszi hogy a tehén az lila. A világgal meg elhitették hogy Iraknak voltak tömegpusztító fegyverei. Lehetne sorolni a mai okos és tanult társadalom baromságait.

Íme néhány szemelvény amit összegyűjtöttem a témában. --------

"A Brit Történelemtudományi Társaság 1945-ben másodikként említette ezt a húsz legelterjedtebb történelmi tévhitet felsoroló kiadványában. A felforgató propagandisták szándékosan mosták össze a különböző korok ismereteit. Az emberiség ugyanis már az ókorban rájött, hogy a Föld nem lehet lapos. Arisztotelész idejében, Kr. e. 330 körül ez már köztudomású volt. A nagy filozófus már akkor bizonyította a Föld gömbölyűségét például azzal, hogy ha dél felé utazunk, a horizont fölött egyre magasabban látjuk a déli félteke csillagait, illetve a hajósok először a hegyek csúcsait látják meg a szárazföldből, s a part felé közeledve egyre többet. Krisztus születése előtt pár évvel Sztrabón felhívta a figyelmet, hogy a Föld holdfogyatkozáskor megfigyelhető árnyéka mindig kör alakú, márpedig csak egy gömb vet minden irányba kerek árnyékot, egy korong lapított ellipszist mutatna. Erasztothenész pedig néhány egyszerű megfigyelés nyomán kiszámította a Föld kerületét is: 252 ezer sztadion, azaz nagyjából 40 ezer kilométer. Ez Kr.e. 240 körül történt, jóval azelőtt, hogy valaki kitalálta volna, hogy a történelmet korokra ossza.

A korai középkorban ugyan voltak keresztény szerzők, akik kétségbe vonták a Föld gömbölyű voltát, de a többség nem foglalkozott a kérdéssel, mert teológiai szempontból jelentéktelennek tartották. Ilyen volt például Caesareai Bazil (329-379). Több vezető főpap is említést tett teológiai műveiben arról, hogy a Föld gömbölyű, és hogy jelentéktelen porszem egy hatalmas univerzumban. Így például Izidor sevillai püspök (560-636) ezt írta Etymologiae című enciklopédiájában, ami a kor Wikipediája volt, Rabanus Maurus IX. századi püspök pedig félgömbként írta le a Föld lakott, északi részét, lakatlannak képzelve a déli féltekét. Számos ilyen mű maradt ránk mind a korai középkorból, mind a későbbi időkből. Aquinói Szent Tamás is a Föld gömb alakjáról beszélt, Hermannus Contractus, XI. század egyik legjelentősebb hittudósa pedig megismételte Erasztotenész mérését. Dante Isteni színjátéka is említi a Föld gömb alakját. Mi több, az európai keresztény királyok közismert hatalmi jelképe, az "országalma" (helyes nevén: globus cruciger) is a gömbölyű Földet jelképezi, rajta a kereszttel, ami Isten uralmát fejezi ki e gömb alakú világ felett. Nem kell tehát messzire mennünk annak cáfolatáért, hogy a középkorban laposnak képzelték volna bolygónkat, csak a Parlamentbe kell benéznünk az óránként induló turistacsoporttal.

A középkor-ellenesek számos történetet hoznak fel arra, hogy a gömbölyű Föld elméletét hangoztatókat az egyház üldözte. Állításuk szerint nem csak Galileit, hanem már Vergilius salzburgi püspököt (cc. 700-784) is azért átkozta ki az egyház, mert "Istentől elrugaszkodott, sátáni tanokat oktatott", nevezetesen a Föld gömbölyű voltát."

"Az V. század elejétől az ortodox kereszténység magáévá tette a 397-ben elhunyt Philastrius, bresciai püspök egyetlen, de annak a haláláig erőltetett ostoba tételét, miszerint földünk lapos és az körül keringenek az égitestek."

Püthagorasz, [kb. i. e. 570-500] maradandót alkotott a geometriában és a trigonometriában. Ő volt az első történelmi személy, aki felvetette azt a gondolatot, hogy a föld gömb alakú, és az égitestek körpályákon mozognak.

"Gondolom lassan kitapasztalták, hogy ilyenkor a legjobb, és, hogy előtte vagy utána nem olyan jó."

Tehát akkor nem tudod hogy miért pont a 8. napon teszik ezt meg!

Vidiripi

40.

"És az melyik?"

Ha tudni akarod akkor neked kell megkeresni. Ha meg nem akkor minek beszélünk róla?

"Én még nem láttam, hogy az időt bármi is számottevően befolyásolta volna ebben az Univerzumban. Van egy fogalom, az ún. „idő nyila”. Az idő csak megy egyenesen, nem megváltoztatható, nem ugrálhatunk benne ide-oda, mint a három dimenzióban."

Persze hogy nem láttad hiszen ember vagy. Az emberek nem ugrálnak az időben ide-oda. Ezt mindenki tudja aki egy kicsit is járatos a témában és nem épp egy sci-firől beszél.

"A keresztény isten miért nem tudott hattyú képében megtermékenyíteni egy nőt? A keresztény isten miért nem tartotta a vállán a Földet?"

Mert más módszer választott ,de a végeredmény az ugyan az. Az emberek sem mindent ugyan úgy csinálnak. Kreatívak pont mint a teremtőjük. (már aki használja a "bogyót" a nyakán)

"Azért Zeuszról és társairól elég szépen fennmaradtak történetek. Még a sumér istenek neve is fennmaradt."

Hányszor maradt fenn a neve 5000-szer? S a nevén kívül mi maradt még fenn és mekkora az az időszak amikor ő aktív volt? Hány kézirat maradt fenn? Stb.

"Öööö... majdnem gömbölyű. De mindegy."

Öööö....idézőjelbe írtam. De mindegy. :D

"Azért csak óvatosan, ma már nem irtjuk ki magunk közül a betegeket."

Voltál már te öregotthonban? Láttál te már olyan öregeket akiket a hozzátartozóik évente egyszer látogatnak vagy egyszer sem?

De akik anno ki kellett gyomlálni Iráelből az nem a beteg ember volt hanem az az ember aki halottat érintett és nem volt hajlandó elvégezni a rituális tisztulást. Ma azt mondanánk hogy nem tisztálkodik meg.

Egyébként a fertőző betegekkel érintkezőket akár karanténba is zárhatják ha az indokolt. Vajon miért tesznek manapság ilyesmit? Érthetetlen! Ugye?

"Azért egy van, a Pirahák."

Nagyon érdekes. Kiváltak a murák népcsoportból és saját népcsoportot alkottak. Becsült számuk 350. A kutatók szerint művészi céllal nem készítenek tárgyakat. Ez nagyon furcsa.

"Az evolúció nem a véletlenre épít, hanem a természetes kiválasztódásra, ami a környezeti, természeti stb. hatásokra történik. Ilyen formán az ember hite is egy evolúciós termék."

Mi az oka annak hogy létrejött az első olyan adattömeg amelyből létrejött egy szervezet DNS-e? Mi az oka annak hogy az elemekből vegyületek lettek?

"Ehhez nagy ész kell. Hogy már a régiek is tudták, hogy a fából nem lesz vaskarika."

Akkor csak nem voltak olyan buták azok a régen élt emberek akik a barikat terelgették a pusztában sátorban laktak és vándoroltak.

Sajnos az ide látogató hívők fele funkcionális analfabéta.

Ugyanis a kérdés nem az volt, hogy a hívők tévednek-e, ill. mivel bizonyítják a hitüket.

Hanem az, hogy akkor mi van, ha tévednek!

A válasz helyett a hívők fele habzó szájjal támadt a kérdezőre.

Ennyit erről.

És sajnos az értelmesebb hívők, akik felfogták a kérdést - ők sem igazán tudtak sokat válaszolni.

Vidiripi

Mi van akkor ha tévedek? Megmondom neked 45. Az van hogy meghalok. De az is meghal aki az evolúciót hiszi a valóságnak.

Tehát a vége a tévedésnek mindkét esetben a halál. Vagy mégsem mindkét esetben? Na ez már hit kérdése.

szintén adott témával kapcsolatosan még néhány sor: "A keresztény ember hisz, de nem azért, mert az életben minden Isten szeretetét jelenti ki, hanem hisz – mégpedig mindazon dolgok ellenére, amelyek kétségeket ébresztenek benne. Minden hívő ember tapasztalatból tudja, hogy ez igaz…"...

"Itt, a földön senki sem emelkedik e csata fölé. A hit egész területén igenis vannak olyan “keresztek” (azaz olyan nehézségek, kritikus pontok), amelyeket le kell győzni. Nincsen hit küzdelem nélkül. Az, hogy hiszünk, azt jelenti, hogy küzdünk – küzdünk a dolgok látszata ellen." (Herman Bavinck)

tehát ugye két lehetőség van

1. van felsőbb hatalom

2. nincsen

1. hívő : lehet hogy pont eltalálta az igazit a sok közül(van rá némi esélye)

Nem hívő: 0 esélye van,egyértelműen bűnhődni fog

2. hívő: semmi következmény

nem hívő:semmi következmény

2. után az állás 0-0 viszont az elsőnél a hívőknek lényegesen jobbak az esélyeik.

1-0, itt az ok ha nagyon reálisan gondolkodsz hogy miért higgyél.

Lényegesen?

Hmmmm...

8000 vallás létezik.

1 a 8000-hez, hogy eltalálod.

Már akkor, ha legalább az egyik ezekből tényleg talált.

De ha egyik sem?