Ha Isten mindenkinek szabad akaratot adott, akkor miért kárhoznak el (vagy semmisülnek meg) azok, akik visszautasítják a tanításait?

"A Szentírásban ugyanis egy olyan Istenről olvashatunk, aki kíméletlenül megbüntet, ha ellentmondasz az akaratának, és nem tűri meg a „rossz sáfárokat”"

A Teremtő nem vállal közösséget a bűnnel. De megbocsájtja, hogyha bűnbe esel, és ezt megbánod, bocsánatot kérsz, és elhagyod a bűnödet. Számtalanszor figyelmeztet, ha nem jó úton jársz. Ha TE ezek ellenére mégis úgy döntesz, hogy maradsz azon az úton, akkor az a TE felelősséged.

Úgy véled, szabad akaratod csak akkor van, ha mindegy melyik utat választod, ugyanoda jutsz?

A kiírt kérdésre válasz:

Mert Isten igazságos.

Attól hogy szabad akaratot adott, még nem kell igazságtalannak lennie.

Nagy igazságtalanság lenne, ha mindenkivel ugyanaz történne.

A Szentírás alapján válaszolnék, és tisztáznék néhány fogalmat, hogy világosabb legyen a kép. Elkárhozni annyit jelent hogy a földi létből való "elköltözés" után az örökkévalóságban Isten jelenlétéből véglegesen, és teljes mértékben kitaszított állapotba kerülni. Üdvösség jelentése pedig ennek a fonákja.

Az embernek nincs hatalma az élet és halál felett, bármennyire is hiszi azt. Tehát az ember (Istentől) függő-lénynek lett teremtve, nem önállónak. Viszont, az embernek megvan a szabadsága, mondhat nemet Isten hívására. Ez a szabad akarat lényege.

Ebben az üdvtörténeti korszakban a megváltás áldásai nem automatikusak, nem törvényszerűen valósulnak meg az emberek életében, hanem hit által. Tehát hit által adatik meg a megváltás áldásaiból való részesedés. Ebben benne van az egyén szabad akaraton alapuló választása és Istenhez való viszonyulása, a hit munkájának és a hit nemes harcának a fölvállalása.

Aki nem akar hinni, az nem akar és nem is fog részesülni az Isten áldásaiból. A lusták, restek, tunyák, hitetlenek önmagukat zárják ki a kegyelemből, és szinte semmit nem tudnak megérteni Isten országából.

Ezért is kell állandóan hirdetni az evangéliumot, hogy rádöbbenjenek az emberek arra, hogy elsősorban ők maguk a felelősek a szellemi, lelki, anyagi állapotukért. Ez a Biblia tanítása.