Szigorúan keresztények! Igaz az, hogy egy keresztény lánynak csak keresztény vallású barátja (párja) lehet a vallás miatt?

Szia!

A Szentírás határozottan állást foglal ebben, mégpedig elég egyértelmű kifejezésekkel: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek. Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, és leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.” (II.Kor. 6:14-18)

Ha a jövendőbelid keresztény, akkor a fentiek szerint keresztény társat választ. A kereszténység nem egy cselekedet, hanem egy életforma. Vagyis a kérdésedre válaszolva: igen, szükséges, hogy a fiú teljes mértékben ismerje és gyakorolja a lány vallását.

Üdv. Péter

Így van, egy életforma. Tehát akkor lesztek keresztények, ha senkinek sem ártotok, szeretitek egymást (ekkor követitek Jézust). De ilyen szempontból te is keresztény vagy. A dogmák meg csak szubjektív kitalációk és félreértelmezések...

Bár az ateista keresztény elég furán hangzik. De mindig a cselekedet a legfontosabb. Mert valójában, ha jószívű, becsületes ember vagy, akkor Istennel vagy egy közösségben és elfogadod őt akkor is, ha nem tudod, hogy létezik...

Kérdés, hogy lehet-e az ember jó, hiszékenység nélkül?

Ezt döntse el mindenki maga.

Nem mondtam, hogy Templomi esküvő kell, mert Jehova Tanúi sem házasodnak templomban, csak hivatalokban önkormányzatoknál.

Katy Weaver

Nincs konkrétan kimondva, hogy nem, de a hívő számára bizony megterhelő egy ateistával együtt lenni, mert sok dologban etérő a véleményük. Te em szívesen jársz el vele templomba, bizonyos kérdéseket másképp kezelnétek, a gyermeknevelésben meg aztán főleg eltérne az álláspontotok sok esetben. Ő akar gyermeket, mert az igaz keresztények akarnak. Nyilván előtte szeretne veled összeházasodni. Ahhoz meg mindenképpen meg kell legyél keresztelve. Ha még nem vagy, akkor annál a felekezetnél kell megkeresztelkedni, ahova ő tartozik. Előtte tanfolyamot kell végezzél, és a kereszteléskor megvallod, hogy hiszel Istenben, Jézus Krisztusban stb. magyarul hazudsz Istennek és ezt nyilván a párod nem szeretné.

Tehát egy megkeresztelkedett, tényleg hívő ember idővel össze akar majd házasodni veled és gyermeket szeretne tőled. Ez pedig komoly akadályokba ütközik, ha te nem vagy megkeresztelkedve, nem vagy vallásos és nem is térsz meg.

Röviden: hosszútávon nem működhet akadályok nélkül.

"és neki nagyon fontos a vallása.... ezért szeretném bebizonyítani neki, hogy a vallása nem tiltja el tőlem"

Gondold meg, hogy le tudnad-e elni egesz eletedet egy olyan ember mellett, aki szamara mindig csak egy masodrangu valaki leszel az istene mogott, es akinek maradando lelki seruleseket okozol olyan dolgokkal, hogy esetleg nem hiszed el, hogy a Fold 6000 eve lett teremtve stb.

Szia!

Mivel a kereszténység nem vallás, hanem a lét átvilágítása, az emberi alapállás helyreállítása, ezért tökéletesen mindegy, hogy milyen társadalmi, szociális vagy ideológiai háttérrel rendelkezik a párod. A tisztaság keresése során úgyis lebomlanak ezek a maszkok. Az viszont tény, hogy ezt a társadnak is vállalnia kell. Ellenben ugyanilyen törekvése van a Szufi, Haszid, Zen,...stb, "vallásoknak" is.

Gondolkodj csak. Milyen vallása és milyen vallású felesége volt Jézusnak?

Nem volt, és ez nem is véletlen, ugyanis lényegtelen.

Kedves RIP. Ha már GotQuestions, akkor a megfelelőt linkeljük be:

[link]

[link]

Ez sokkal többet segít szerintem annak megértésében, hogyan gondolkodik általában egy keresztény arról a lehetőségről, hogy nem hívő embert válasszon párjának.

"akik szívből szeretik egymást, csak a vallásuk miatt ne lehessenek együtt"

Én speciel nem azért nem akarom világiakkal összekötni az életemet, mert elítélem a más vallásúakat, hanem azért, mert annyira más dolgok fontosak a számukra, mint nekem, hogy fel sem merül, hogy életképes párkapcsolatunk lehessen. Ez nem egy merev, szigorú vallási szabály, amit kötelező betartani, hanem egy józan ésszel belátható, életszerű alapelv.