Érdemes e, lehet e összehasonlítani a vallásokat, vallási közösségeket?

Kedves Ozmium42!

Általános esetben természetesen különbséget tennék, de most nincs kedvem hozzá, mert akkor arra utalnék, hogy a zsidók intelligensebbek, de ez már rasszizmus. Ezért továbbra is kulturális hatásnak tulajdonítom. A vallás megszabja a szokásokat, az értékítéleteket.

Magam sosem tagadtam, hogy keresztény kultúrakörben nevelkedtem, bár magam ateista vagyok, de a kereszténység hatása bizonyára érződik valamennyire gondolkodásomon, erkölcsi szokásaimon és sok más egyében.

Természetesen ma már eléggé kozmopolita a világ, de még európai között is van különbség.

A protekcionizmus valóban elég elterjedt, és mondhatod azt, hogy a Nobel díjakat emberek osztják, ezért több jelölt esetén viszonylagos, valójában ki érdemli meg a legjobban, de az is kétségtelen, hogy egyáltalán olyan szintű elmélettel, felfedezéssel, találmánnyal előállni, amely jelölésre érdemes, nagy szó.

Szerintem a vallásnak, mint a kultúra alapkövének van szerepe a gondolkodás formálásában.

Ismertem ateista zsidót, aki továbbra is betartotta a vallási parancsokat, talán nem olyan mereven, de mindenképpen. Kóser kaját evett, azt mondta: így szereti, nem dolgozott szombaton, mert kell a pihenés és hasonlók.

Az ateisták is megtartanak keresztény szokásokat, karácsonyt, fontos a család, a hűség és számos más dolog, amit talán nem is tudnak, miért csinálják úgy, ahogy teszik. Kissé félresikeredett a kérdésem, igazából nem az a lényeg, amit a magyarázatban írtam le, azt csak példaképpen hoztam fel, úgy gondoltam, teljesen egyértelmű, de látom, tévedtem.

Engem valójában az érdekel, hogy a vallás, az általa megrögzült értékítélet, a szokások, okozhatnak e ilyen jellegű és ekkora különbséget? Na és szeretném tudni, ha igen, akkor a kereszténységet vajon hova kell sorolni, hiszen az mindannyiunkat, részben engem is érint.

Továbbá, ha láttok hatásokat, különbségeket, azt vajon mi okozhatja:

Példaképpen megemlítem, hogy a zsidó gyermekek jellegzetesen elfogadják szüleik értékítéletét, akik mivel jót akarnak nekik, tanulásra biztatják őket. Nálunk sem ismeretlen ez, de olyan mondás is van, hogy: tanulj tinó, ökör lesz belőled, továbbá közismert a nemzedéki ellentét fogalma, a kamaszkori lázadás, amikor a fiatal szándékosan szembeszegül szülei óhajaival. Valamilyen dac alakul ki benne,- majd én jobban csinálom, nem úgy van, ahogy mondjátok - gondolja, és szinte kihívóan szemtelenné válik. Nem mindenki persze és a mérték is változó, vannak enyhébb esetek.

Vagy a mohamedán furcsaságok, a megnyugvás Allah akaratában, az erőteljes férfidominencia és hasonlók. Ilyesmi érdekel elsősorban.