A placebó hatás hatásosságát hogyan lehet számszerűsíteni? Hogyan kell relatíve összehasonlítani más gyógymódokkal?

a klinikai gyakorlatban tényleges gyógyszerek hatásának megállapításához használtak placebót pl. meghatározott számú önkéntesnél egy pár ember új gyógyszert kapott, egy páran pedig placebót. s ezt ismételték személy cserével és csoport cserével.

A csak placebo adása bizonyos betegeknél is alkalmazott, amikor a beteg már nem kaphat több gyógyhatásút, viszont a csak placebo is sok esetben elegendő pluszként. az ilyen és ehhez hasonló pszichés gyógyulások miatt használják az új gyógyszerek vizsgálatánál is bevált, placebót.Komolyabb gyógyszerek vizsgálatánál vagy az helyett nem használ ez a kísérlet.

Az közismert, hogy a gyógyító eljárások a szervezet öngyógyító funkciójára épülnek. Az oltások egyértelműen ezt használják ki, de az enyhébb betegségeknél is csak a körülményeket teszik olyanná, hogy az immunrendszer könnyebben megbirkózzon a betegséggel. Itt igazából nehéz meggyőződni a placebo hatásról, hiszen lehetséges, hogy nélküle is ugyanez a helyzet állt volna elő, nem könnyű a beteg egészségi állapotát pontosan felmérni. A közepes erősségű megbetegedések számítanak, itt már értékelhető a spontán gyógyulás lerövidülése, placebo hatására. Természetesen súlyos betegségek esetén alig érzékelhető, ott már drasztikus beavatkozás szükséges.

A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője – miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból – csak sóoldatot adott az egyik sebesült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett „The Powerful Placebo” tanulmányát, többek között ennek hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről.

A teszteken azt vizsgálják, a hatóanyagot kapó csoportban többen gyógyulnak e meg, vagyis valóban a szer hatásának tulajdonítható e a gyógyulás.

A placebo betegségenként és személyenként igen változó eredményeket okoz.

Egy teszt:

A megfázás a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.

Tünetei - a súlyosság és kiterjedés szerint - többek között a köhögés, a torokfájás, az orrfolyás (rhinorrhea), valamint a láz.

Valójában nem lehet gyógyítani, csak tüneti kezelést alkalmaznak, ahol szintén jelentkezhet placebo hatás.

1 csoport.

egyszerű fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók alkalmazása, mint például az ibuprofén és az acetaminophen/paracetamol. Továbbá acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek, légutak tisztítása, inhaláció, enyhe antibiotikum a másodlagos fertőzések megelőzésére.

Gyógyulás 3-5 nap. átl. 4 nap

2, csoport

placebo ( szőlőcukor)

Gyógyulás 4-6 nap. átl. 5 nap

3. csoport

nem kezelték

Gyógyulás 5-10 nap átl. 7,5 nap

Sok embert érdekelt már a placebo de tudomásom szerint arra jutottak, hogy rendkívül szubjektív dolog, sok tényezőtől függ.

Ha híres orvos, szaktekintély végzi a kezelést, nagyobb a valószínűsége, vagy ha a placebo gyógyszer pl. keserű, vagy a kezelés körülményei is befolyásolják és van, akire sokkal kevésbé hat,esetleg egyáltalán nem.

Végül is maga a léte is meglepő, de kétségtelenül előfordul bizonyos esetekben, ezért számolni kell vele, de hagyatkozni nem lehet rá.

A lejátszódó folyamat nehezen mérhető, egyénenként különösen, hiszen senkinek az egészségi állapotát nem lehet pontosan felmérni.

Ezt ki is használják különféle csalásokra, ellenőrizhetetlen módszerek alkalmazásával, amikor a valójában hatástalan szerek által kevés esetben meggyógyult betegek háláját felhasználják reklámra és nem beszélnek a lényegesen több esetről, ahol semmi javulást nem tudtak elérni.

A kutatások eredményei publikálva vannak, részletesen kitérnek olyan tényezőkre, amik létrehozhatják, illetve erősíthetik a placebo hatást, de a felhasználása csupán arra szorítkozik, hogy a betegben igyekeznek olyan érzést kelteni, hogy jó kezekben van, ezért bízzon az orvosban, a terápiában, mert ez is segítheti a gyógyulását. Elnézést, csak ennyit tudok közölni Veled.

A placebó csak akkor hat gyógyítón, ha

1/pszichoszomatikus a betegség.

2/ és akkor hatásos ha az illető egyénnek a test-tudata vagy immunrendszere tökéletesen működik, így Semmi hatóanyagra is, megkezdi a működését, egy lényeg, hogy fel legyen hívva a figyelme, a testben elkezdődött betegségre.

Maga a gondolat ereje is gyógyító mechanizmust indíthat be, mivel az minden egyes sejtet, szervet átfut, érint, irányít.Tehát jó lehet a test- tudatnak nincs információja arról hogy betegség kezdődött valahol a testben, viszont a placebó adása tudatosul és ennek következtében lép élebe a öngyógyító tudat vagy gondolat.

Mert nem pusztán a gyógyszerek hatása az amely gyógyítani képes a betegségeket hanem az kiegészíti a tudat a gondolat ereje is. Hiába adják olykor a legjobb gyógyszert a betegnek és váltogatják a gyógyszereket, mert SEMMI nem használ esnek kétségbe az orvosok-- ha maga az ÉN-tudata nem akar élni, nem akar meggyógyulni-akkor az illető a legjobb gyógyszerek ellenére is meghalhat!